Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-407

407. országos ülés deczember 17. 1871. 273 meg lehetett volna kapni. Hogy azért is elvegyük Keszthelyről a gazdasági intézetet; mert ily mostoha körülmények közt létezik az: ezen nézetben megvallom nem osztozom. Tovább menve, t. ház, a felföld, a kárpáti vidék gazdasági természete ismét egészen más, mint teszem a dunántúli. Teljesen indokolva van tehát, ha az oktatást igazán kimerítően és a gyakorlat által is helyszerüleg támogatva akarjuk adni, hogy ama vidéknek is legyen felsőbb gazdasági tanintézete. Hallottuk is a t. miniszter úrtól, hogy ő a kárpáti vidéket el akarja látni egy ily intézettel. Üdvözlöm ezen szándékáért és örvendeni fogok, ha minélelőbb ott is egy ily intézet jön létre ; csak a keszthelyi intézetet ne méltóztassék Kassára vinni: hanem állítsanak föl egyet Kassán is, vagy annak közelében. A mostani budgetben e dolog egyátalán nincs praeliminálva, — legalább a pénzügyi bizottság jelentése szerint nincs; de nagyon helyes és szükséges, hogy a kárpáti vidék számára is állittassék föl egy ily intézet. Méltóztassék venni, t. ház, most Debreczen vidékét. Ott van már egy ily intézet, és igen helyes, hogy van. Ez a vidék mennyire különbözik a kárpáti vidéktől, mig a kárpáti vidék az ő zord egáljával, kötött talajával, egészen más irányú gyakorlati oktatást kivan: akkor Debreczen vidéke az ö laza homok földjével, lágyabb egáljával szintén egészen más termelésre baziroztatott állattenyésztésével teljesen más irányú termelést üz. JÓ tehát, hogy Debreczenről is gondoskodva van. Ez képviseli a homokos alföld érdekeit és természetét. Ott a Királyhágón tul szintén más a csoportosulás. Ott is létezik már egy gazdasági intézet, vagy legalább alakulóban van s az igen helyesen; mert Erdély természete ismét valamely más. Nem akarok nagyon a részletekbe ereszkedni, csak annyit mondok, hogy Erdély gazdasági tekintetben körülbelül egy paralellája Angliának; ha Angliának veszem Magyarországot és Scotiának tekintem Erdélyt. Talán nem oly részletesem nem °hy fokozatosan, de körülbelül ez a zamatja e két ország közti különbségnek, mert ott a harmat-esés, az esőzés sokkal bővebb mint Magyarországon és más növények is képezik az átalános gazdasági termelésnek az alapját. Ott van Horvátország. Ismét egészen más égaljjal biró vidék, kukoriczában úgyszólván és búzában culminál egész termelése. Nem tartozik szorosan keretünkbe, de mint Sz.-István összes koronájának egyik kiegészítő része, erről is lett gondoskodva egy felsőbb gazdasági tanintézet fölállítása által és pedig igen helyesen. Egy része van még hazánknak, melyről gondoskodva nincs, s melyről a t. miniszter ur KÉFV. H. HAM.Ó 18*^. XES

' tegnapi kijelentése szerint talán nem is szándékozik gondoskodni, és ez a Bánság. Ez ismét egészen külön természetű föld. Vannak köztünk számosan, kik ismerik a Bánságot. Csak rá kell gondolni és azonnal érezzük, hogy a Bánság nem a dunántúli vidék, nem a homokos alföld, nem olyan, mint Horvátország földje; hanem egészen más külön természetű. É3 ezen főidnek ne legyen felsőbb gazdasági tanintézete? én azt mondom, hogy legyen. És ha a megtett gruppirozást tekintjük: látnunk kell, hogy tökéletesen motiválva van mindenik számára egy különálló felsőbb gazdasági tanintézet. Nem mondom, hogy rögtön állítsuk fel ezen intézeteket; de nem fogadhatom el azon állítást sem, mely pl. azt mondta, hogy további felsőbb gazdasági tanintézetek felállítása sem nem szükséges, sem nem ezélszeril. Ezt én magamévá nem tehetem és ez volt főleg annak oka, hogy bátor voltam felszólalni. En részemről ajánlanám a t. háznak, hogy idő és körülményekhez képest, a mint erőnk győzi: gondoskodjunk arról, hogy e nevezetes gruppok mindannyian önálló gazdasági tanintézetekkel elláttassanak. A gazdasági oktatás kérdésében ezeket a felsőbb tanintézetekre vonatkozólag röviden megjegyezve, bátor vagyok a t. háznak szives emlékezetébe hozni a földmives-iskolák ügyét is. Nem mondom, hogy azonnal állítsunk ilyeneket tömegesen. En higgadt ember vagyok, s meg szoktam gondolni, a mit kívánok. Csak azt szeretném én látni mielőbb, hogy a földmivelési iskolákról is komolyan elkezdtünk már gondoskodni. Szerintem ezen iskolák, helyesen szervezve, oly hasznos és nélkülözhetlen intézetek, melyeket semmi mással pótolni nem lehet. A mint a felsőbb tanintézetek tulnyomólag okszerüleg vezérelni tudó egyének kiképezésére hivatvák, ugy a földmivelési iskoláknak, ha helyes alapokra vannak fektetve : tulnyomólag oda kell irányozni törekvésüket, hogy okszerű gyakorlati kivitelre való embereket állíttassanak elő. Amazoknál túlsúlyban az elméletre, emezeknél túlsúlyban a gyakorlatra legyen fektetve a figyelem. Midőn a múlt évi budget tárgyaltatott: bátor voltam e tárgyban egy határozati javaslatot beterjeszteni, melynek kinyomatása el is rendeltetett, mely azonban tárgyalva eddig nem volt. Én nem akarok ebből sürgős kérdést csinálni, mert tudom, hogy mi minden van előttünk; csak azt volnék bátor kérni, hogy adandó alkalommal, midőn tehetjük, ezen fontos kérdést is tárgyaljuk. Ezen határozati javaslatban nem volt más, mint az, hogy a ház által a földmivelési miniszter utasíttassák, hogy a földmivelési isko35