Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-407
274 4G7 országos ülés deczember 17. 1871. Iákról legyen szive s javaslatot és költségvetést készíteni. Meglehet, hogy a miniszter ur másképen fogja fel a kérdést; de hiszen épen arra való lesz a tanácskozás, hogy lássunk; mily irányban kivánja a gazdasági oktatás kérdését megoldani. Lehet, hogy a miniszter ur oly nyomós okokat fog felhozni, melyek előtt magam is meghajlok; de ma egyelőre ugy állok ezen kérdéssel szemben, hogy azt gondolom, hogy a czélszerüen szervezett és kiállított földműves -iskolákat nem lehet pótolni semmi mással. Mondatott az is, hogy nem szükségesek ezen iskolák, mert ime a meglevők hallgatósága is fogyatkozó számban van; felhozatott, hogy 260 volt harmadévvel, tavaly 250; — bocsánatot, ezen jelentésből is látom ezen iskoláknak nagy szükségét. E nem örvendetes jelenség csak azt mutatja, hogy a gazdasági oktatás kérdésének szükségét hazánkban még nem érzik eléggé. Hisz ha ebből az következnék, hogy ne legyenek ily intézetek : akkor azt is lehetne mondanom, hogy azon beteg, ki nem akarja önként bevenni az orvosságot, mert keserű, tán nem is kíván gyógyíttatni. Én azt hiszem, hogy sok oka van annak, hogy miért ritkul ezen intézetek hallgatóságának száma. Sokba kerül, messzire esik, de meg nincs is tekintet azon tanulókra, kik a földművelési vagy a felsőbb gazdasági iskolákban vannak, például csak a katonaság szempontjából is, holott más szakoknál van némi kímélet. Szóval ez irányban lehetne segíteni, ha az ország a mezőgazdasági oktatásnak azon íontosságot fogja tulajdonítani, melylyel az valóban bír. Azt hiszem én, t. ház, hogy a leghatalma-' sabb erő, melylyel egyéniségeink felruháztathatnak: az okszerű ismeret. Azon ország, melyben az egyének a termelésnek minden irányban okszerű müveltetést és kiképeztetést nyerhetnek, a leghatalmasabb módon képesittetik arra, hogy a külországokkal versenyre léphessen. Oly országban, hol minden ember a maga dolgát jól tudja : nem lesznek szükségesek mesterkélt védvámok, mint Európa egyik-másik országában. Ne akarjuk az egyént körülabroncsolni, hogyne férhessen hozzá az okosabban és olcsóbban termelő nemzet. A fő védvám az egyének kimüveltetése; és méltóztassanak elhinni, hogy Magyarország azért, mert mezőgazdaságát kellő okszerűséggel nem űzi: milliókat és milliókat veszt évenként. Mindezeknél fogva bátor vagyok azt kérni, hogy ezen intézetek felállítását a kárpáti és a déli vidéken is eszközöljük, mihelyt csak lehet; a földmivelési iskolákat pedig szintén tegyük tanácskozásaink tárgyává. Ajánlom e nézeteket a t. ház szives figyelmébe. (Helyeslés.) Tisza László: T. ház! Megengedem, talán nem helyesen, nem teljes tisztasággal elmondott szavaim félre magyaráztatása miatt, kérek egy perezny kihallgatást. Igen távol volt tőlem tegnap nem érezni a gazdasági tanintézetek fontosságát és e szemrehányást legkevésbé vártam volna, hogy kapjam épen Korizmics t. barátom részéről, ki igen jól tudhatja, ha emlékezni akar, hogy tavaly, az összes tanintézeti hálózat tervezetének elkészítését épen én voltam bátor a. t. miniszter úrtól kérni. Igaz, hogy azt mondottam, hogy jelenben mindkét tanintézetet felállítani nem lehet, s ebbeli nézetemhez némileg most is ragaszkodom anélkül, hogy kifejteném, miért 1 Mert ezt a házszabályai most tennem nem engedik. Óvást teszek az ellen is, mintha én mellőzni óhajtanám az alföld érdekeit, sőt méltóztassanak a naplót megtekinteni, — én igenis azt mondottam, hogj legjobbnak láttam volna a Keszthelyről elviendő tanintézetnek az alföldöni felállítását, ha Kassaváros áldozatai más fordulatot nem adnának a dolognak. Ezeket elmondva miután a házszabályok a kérdés bővebb kifejtésére nekem engedelmet nem adnak: kérem méltóztassanak tegnapi beszédemnek ezen most jelzett értelmet adni. Péchy Tamás: T. ház! Nagy figyelemmel kisértem Korizmics t. képviselőtársam beszédét, de azon deductiót, melyet ő beszédének tartalmából kivont, nem tartom következetesnek az előzmények után. Méltóztatott mondani, hogy már azon időben, midőn Magyarországnak még nem volt módja és alkalma országgyűlési tanácskozásokat tartani, a mag} 7 arországi gazdasági egyesület kijelentette, hogy, nézete szerint, az országban 6 gazdasági tanintézetre volna szükség: minden kerületben egy, és hogy ez felelne meg leginkább az ország anyagi érdekeinek. És mégis előadása végén azt hozta ki, hogy egy részről pártolja a pénzügyi bizottság nézetét, mely ennek ellenkezője, másrészt pedig, hogy egyelőre ezen két gazdasági tanintézetet, mely a ház által elhatározva volt, nem óhajtja felállíttatni. Ezek, nézetem szerint, ellenkező állitások. Én t. ház! mai napon is ragaszkodom a t. háznak azon nézetéhez, miszerint azon két gazdasági tanintézet felállíttassák és a rendkívüli költségeknél annak idejében bátor leszek indítványt is tenni, mely azon tanintézetek egyikét, mely már most a miniszter ur beadványa szerint is felállítható, a mennyiben ő erre bizonyos összeget is előirányzott, felállitatni kéri. Mivel azonban ezen ügy szoros kapcsolatban hozatott részint a tanácskozások által, részint a ! pénzügyi bizottság által is, a rendes szükségletek
