Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-407
268 407. országos ülés deczeinber 17. 1871. rályi szó és resolutio iránti tisztelettel és méltánylattal, melyek alapján a múlt évig azon a gymnasium autonómiájába tényleg vágó tételek nélkül a segély adatott; ez nem igazolható igazságügyi szempontból sem, annál kevésbbé, minthogy Magyarországban a szerb nemzetiségű polgárok aránylag nagy mértékben viselik az állam terheit és minthogy az államhatalom ugy sem teljesítette az ugy nevezett nemzetiségek egyenlőségéről szóló törvény 17. §-ának rendeletét, a mely szerint az állam köteles volna saját költségén egy közép iskolát , a gymnasium szerb nemzetiség lakta vidéken, még pedig tekintettel a nemzetiségekre, alapítani; tekintettel arra, hogy az állami czélokra elégséges azon biztosíték, mely benn foglaltatik magában a törvényben, jelesül az 1868. XLIV-ik t. ez. 26. §-ában, mely a tanítási tervnek az államival való osztályzásáról szól; tekintettel végre arra, hogy az országgyűlés múlt évi határozata mind a pénzügyi bizottság, mind pedig a vallás és közoktatásügyi miniszter ur — a ki hivatalát csak átvette volt — a dolgok állapota fölötti ismeretlensége alapján hozattatott — kérdezem a vallás és közoktatásügyi miniszter urat: 1. Vett-e tudomást, avagy szándékozik-e még a közoktatási költségvetés tárgyalása előtt a minisztériumban levő irományokból a dolog valódi állapota felett tudomást szerezni, hogy t. i. ő felsége az újvidéki gymnasiumnak 1860-ban az állami segélyt megengedte, 1865. évi Julius 8-án a resolutio által a magyar kanczellária utján létesítette is, minden más feltételek nélkül, kivéve azokat, melyek a főfelügyeleti jog és a gymnasium nyilvánosságának kifolyásai ? 2. Vett-e tudomást a miniszter ur, vagy szándékozik-e venni: hogy a múlt évi országgyűlés marezius 10-én 3314 sz. a. hozott határozatában foglalt és az állami segélyt feltételező föltételek összeütközésben állanak az újvidéki gymnasium alapszabályaival oly annyira, hogy ezen gymnasium igazgatóságának ily föltételeket elfogadni nem lehet, nem szabad; ha mindjárt akarná is, és hogy ezen feltételek megtartása egyenlő lenne még azon segély megtagadásával is, melyet ő felsége megengedett, és mely hasonlólag, mint a többi koronái lekötelezések, átment a dolgok ujállapotjánaköröklésébe? 3. Szándékozik-e a miniszter ur a dolog állapota felett jobb informatio alapján a múlt évi országgyűlés határozatának igazságtalan következményeiről ez évi közoktatási költségvetése tárgyalásakor az illető tételnél az újvidéki főgymnasiumnak adandó állami segélyt, illetőleg a kormány részéről indítványozni: hogy a múlt évi országgyűlés marezius 10-én 3314 hozott határozata továbbra hatályon kívül helyeztessék, és hogy az 1865. évi Julius 8-iki resolutio által rendezett régi állapotánál maradjon a dolog, és illetőleg azon biztosítékoknál, melyek magában az 1868:XLIV. t. ez. 26. §-ában foglalvák? Elnök: Közöltetni fog a miniszter úrral. Következik a pénzügyi bizottság jelentése. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a földadóról szóló törvényjavaslatot.) Széll Kálmán előadó: Á központi bizottság ezen törvényjavaslatra, mely a jelenleg érvényben levő adótörvényeknek és szabályoknak a földadóra vonatkozó részét minden módosítás nélkül egy évvel tovább kiterjeszti, minden észrevétel nélkül elfogadásra ajánlja a t. háznak. (ElfogadjuM) Elnök: A kik elfogadják méltóztassanak felállni. (Megtörténik.)^ Elfogadtatik. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a házadó iránt szóló törvényjavaslatot.) Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottság részéről nincs észrevétel. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a személyes kereseti adóról szóló törvényjavaslatot.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Méltóztatnak elfogadni 1 (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a jövedelmi adó iránt ssóló törvéngjavaslatot.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottság ezen törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság által előterjesztett szövegezés szerint elfogadásra ajánlja. Vajda János: Nincs szándékom a törvényjavaslat azon része ellen szót emelni, mely a jövedelmi adó meghosszabbítását czélozza. Az ellen sem lehet szavam, hogy a törvényjavaslat az eddigi törvényt és törvényes szabályokat megmásítja: mert ez a törvényhozásnak szabadságában áll. Rövid és alázatos észrevételem csak oda terjed, a mennyiben a t. pénzügyminiszter ur ezen törvény által azon kellemetlenséget kívánja elhárítani, melynek előre ki volt téve akkor, midőn az 1868. XXÍI. törvényezikk 32. és 33. §§-ait törvény világos szavai ellen t. i. a pesti házbirtokosokra nézve akként magyarázta, hogy habár az uj házat építők 15 évi adó mentességgel birnak is, mégis az adót tőlök egy részben behajtatni határozta ; mert akkor a képviselőház előtt az uj házak birtokosai által panasz emeltetvén : a pénzügyminiszter magyarázata nem helyeseltetett, ezért a t. pénzügyminiszter ur a kibocsátott szabályoknak 82 — 83.
