Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-407

407. országos ülés deczeniber 17. 1871. 267 zetiségéről, mely a legtöbb katonát adja, s a legnagyobb közterhet viseli, a románokról : ezt művelni kell, ha azt akarjuk, hogy az alkot­mányt és hazát szeresse és védelmezze. Hallottam sokszor azt állítani, hogy Er­délyre mulhatlanul szüksége van Magyarország­nak, mert ez a védő vár; de ha ez ugy van : akkor gondoskodni kell, hogy a vár garnisonja barát és ne ellenség legyen; ily módon pedig, azaz hanyagoltatása által nem fogják barátnak meg­nyerni. Azért én komolyan, nagyon komolyan ké­rem önöket : ne méltóztassanak ezen művelődési ügyet oly könnyen venni; méltóztassanak intéz­kedni legalább a tekintetben, hogy a nem ma­gyar ajkú hazafiak ugyanazon művelődési esz­közökben részesittessenek, mint a magyar nem­zetiség. En ennélfogva a t. ház bölcs belátására bízom, méltóztassék tudomásul venni a minisz­ter ur feleletét vagy nem; de arról meg vagyok győződve, hogy önök uraim, mint becsületes magyar hazafiak, ha szivöket, lelkiismeretöket megkérdezik és ha az az önök saját nemzetisé­gére alkalmaztatnék: azzal nem lehetnének meg­elégedve. Én egyébiránt meg fogom tenni a magam kötelességét. {Helyeslés a szélső balról.) Elnök; Tudomásul veszi a ház, a minisz­ter ur nyilatkozatát? {Miletics Szvetozár közbe­szól : Én nem !) Kik tudomásul veszik: méltóz­tassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség tudo­másul veszi. Csernatony Lajos : Ha megengedi a t. ház . . . {Egy hang: Bem lehet a tárgyhoz szólni.) Nem a tárgyhoz szólok. Ha — mon­dom — megengedi a t. ház és az igen t. elnök ur . . . . Elnök : Nincs rá jogom. Csernátony Lajos a házsza­bályok iránt kívánnék megjegyzést tenni. Elnök : Ehhez joga van. (Halljuk!) Csernátony Lajos: Meglehet, hogy a házszabályok ellenére teszem e megjegyzést; de ez esetben méltóztassék elnök urnák rendre uta­sítani. Ha interpellatió tétetik, és erre az inter­terpellatióra válasz adatik: a ház e választ tu­domásul veszi, vagy nem veszi. Ha nem veszi tudomásul: akkor nincs baj; ha azonban tudo­másul veszi: van egy nagy baj t. i. az interpel­latióra adott miniszteri válasz folytán tett vi­szonválaszban gyakran oly dolgok mondatnak, melyekre az ember válaszolni szeretne {Igaz!) és a melyeket roszul esik szó nélkül hagyni. En, t. ház, előre is figyelmeztetni akarom a házat, hogy a házszabályok netáni isméti re­visiójánál méltóztassék erre nézve valamikép in­tézkedni, talán ugy, hogy még egy két szónok szólhasson, mindamellett hogy a ház tudomásul veszi a választ. Például, a jelen esetben két oly dolog, melyeket nem kisérhetni megjegyzé­sekkel : roszul esik az embernek. {Helyeslés.) Nem akarok visszaélni az elnök ur elnézé­sével és a ház engedelmével, azért nem teszek az előadásra reflexiókat; de ugy hiszem, mond­hatom : mindnyájan érezzük, hogy abban olyanok voltak, miket szó nélkül hagyni igazán nehe­zünkre esik. {Átalános helyeslés.) Miletics Szvetozár: A közoktatási mi­niszter ur az újvidéki gymnasiumot s annak ál­lami segélyezését felemiitvén ; bátor vagyok ez alkalommal egy interpellatiót intézni hozzá, an­nálisinkább, mert kell, hogy a budget tárgya­lása előtt figyelmét rá fordítsa. Mihályi Péter jegyző {olvassa): Interpellatió a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz, be­adja Miletics Szvetozár. Miután a kéjDviselőház múlt évi marczius 10-én 306-ik ülésében határozatot hozott, hogy az újvidéki főgymnasium számára 6,200 írtban megállapított segélyösszeg 8000 frtra emeltes­sék, de a pénzügyi bizottság által indítványo­zott feltételek alatt, hogy az államnak jogában maradjon a tanítási tervet alakítani és az álla­mi segélyhez képest aránylag a tanárokat ki­nevezni ; tekintettel tehát arra, hogy őfelsége 1860. évi szeptember hóban az évi segélyt a hitfeleke­zeti és nemzeti jellem megőrizése mellett elvi­leg jóváhagyta, és hogy az újvidéki gymnasium patronatusa az állami segélyzést csakis ugy fo­gadta el, hogy e két cardinalis és statutumi joga, az az a tanítási terv meghatározhatási és a tanárok kinevezhetési joga sértetlenül marad­jon, és hogy az állam az 1865-ik Julius 8-ki re­solutióban, melylyel a segélyezési összeget 6290 írtban megállapította: a felügyeleti joggal megelé­gedett, hogy a tanítási terv átalában megfeleljen az átalános tanítási tervnek és a tanárok bírja­nak hasonló intézetekre nézve megkívántató ké­pességgel ; tekintettel arra, hogy az újvidéki főgym­nasium patrónusa, a kinek a múlt évi ország­gyűlés határozata csak e napokban kézbesitte­tett: nem fog elfogadhatni oly feltételeket, melyek a gymnasiumi alapstatutummal és ezen intézet jelentőségével ellenkeznek; és e szerint az emlí­tett feltételek megtartása az országgyűlés és a kormány részéről annyit jelentene, mint az ál­lami segély közvetett megtagadása; tekintettel arra, hogy ezen közvetett meg-, tagadás nem egyezik sem már azelőtt adott ki­34*

Next

/
Thumbnails
Contents