Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-407

OgA 407. országos ülfs i Latinák Rudolf vasúti bizottsági előadó, (olvassa a vasúti bizottságnak a Sinkpataknak, Kis Sínk és Vojna községek határában leendő szabályozásáról előterjesztett törvényjavaslat tárgyában kelt jelentését.) A bizottság az osztályokhoz véleményezi utasíttatni. Elnök: Az osztályokhoz utasittatik. Pauler miniszter ur kivan szólani. (Halljuk.) Pauler Tivadar közoktatásügyi miniszter : T. ház ! Babes Vincze képviselő ur egy interpellatiót intézett hozzám. (Ralijuk,) és azt kívánta, hogy arra még a közoktatási bndget tárgyalása előtt feleljek. Interpellatiója igy hangzik. 1. Mi módon s mily mérvben felelt meg eddig a t. közoktatási minisztérium az 1868. évi XLIV. t. ez. 17. §-beli rendeletének a nem magyar nemzetiségű honpolgárok saját nyelvökbeni mivelődése iránt ? 2. A mennyiben köztudomás szerint a nem magyar honpolgárok részére azok anyai tanítási nyelvével majd semmi állami középtanoda nem létezik : nem találja-e a t. közoktatásügyi miniszter ur szükséges és sürgetőnek már a jövő évi budgetben több ilyen középtanoda felállításáról gondoskodni ? 3. Mennyiben gondoskodott már eddig a t. magyar kir. közoktatási minisztérium a fennlevő állami ösztöndijak segedelmével vagy netalán más utón, a nem magyar nemzetiségű honpolgárok részére oly annyira szükségelt középtanodai tanárokról? avagy i. Ha az eddigi efféle alapok elégtelenek: nem volna-e hajlandó miniszter ur e ezélra egy különös rovatot fölterjeszteni budgetjében? 5. Minthogy a szükség és áz igazság azt követelik, hogy az állam, illetőleg a közhaza kormánya a nem magyar honpolgárok saját nyelvéni magasb kiképezéséről is gondoskodjék, s minthogy tudvalevőleg egy Kolozsvárott felállítandó országos egyetemről épen folyamatban vannak a tárgyalások : szándékozik-e a kormány, s ha igen, mi módon szándékozik az erdélyi részek túlnyomó népességének nyelvét, a román nemzeti nyelvet azon egyetemnél figyelembe venni? Ezen kérdésekre válaszom: (Sálijuk.) A közoktatási minisztérium közvetlen rendelkezése alatt álló középtanodák a tannyelvre nézve részint tisztán magyarok, részint vegyes ajkúak, t. i. ott, a hol a vidéknek nagyobbrésze, vagy tekintélyes része más mint magyar ajkú, a magyar tannyelven kivül még annak a vidéknek nyelve is használtatik tannyelvű] oly módon, hogy a tanárok a tárgyakat azon nyelven is magyarázzák, a tanulók azon nyelvben felelhetnek, és azon felül azon vidék nyelve mint relatív kötelezett tantárgy adatik elő, oly érteeezeuiber 17. 1871. lemben, hogy azok, a kiknek szülei és gondnokai ezt kívánják, azt hallgatni kötelesek. Ilyen középtanodák, hogy csak néhányat hozzak fel : a nagy-szebeni, a tresztenai, a zsolnai, a nagy beeskereki, a beszterczebányai, a bártfai, a lugosi, a temesvári s igy tovább. Ebből kitűnik, hogy először mód van nyújtva az illetőknek, hogy saját anyanyelvűket nyelvtanilag megtanulhassák, és másodszor: hogy mint a törvény mondja, lehetőleg gondoskodva van az iránt is, hogy magukat saját anyanyelvükön kiképezhessék addig, hol a magasabb akadémiai képzettség stádiuma kezdődik. Ami uj tanintézetek felállítását illeti: felfogásom szerint az államnak hivatása, ott és akkor uj tanodákat felállítani : a midőn vagy a tanodák egyátalában valamely vidéken hiányzanak, vagy pedig a létezők a szükségleteket többé ki nem elégítik. A mennyiben ezen okoknál fogva uj tanodák felállításáról szó lesz : annyiban a kormány gondoskodni fog, ugy mint eddig is, hogy a külön ajkuakra nézve a törvénynek és rendeleteinek eleget tegyen, amint ebbeli akaratának és szándékának jeleit az által is adta, hogy több, tisztán más ajkú tanintézeteket is subventionál, mint az újvidékit, a brassóit, a tanulmányi alapból a belényesit. Mi az ösztöndijakat és a tanárképezdét illeti: a magyar tudományos egyetem bölcsészeti karának fő feladványa, a jelen szervezet szerint módot nyújtani kiképeztetésére azoknak, kik a középtanodai tanári pályára készülnek, azonkívül fel van állítva a gymnasiumi tanárképezde és a reáliskolai tanárképezde; az előbbi az egyetem, az utóbbi a műegyetem mellett. Ilyen fel fog állíttatni a kolozsvári egyetemnél is. A haza minden fiainak alkalma van tehát ezen intézetekben magát a középtanodai tanári pályára kiképezni : mert semmiféle vallás vagy nemzetiségű egyén nincs azokból kizárva, mindenki az oktatásban és tanításban ottan részt vehet. Igy vagyunk a tanárjelöltek ösztöndíjaival is. A tanári jelöltek ösztöndijainak osztogatásánál csak az érdemesültség vétetik tekintetbe; (Helyeslés.) mindenki folyamodhatik, mindenki kérheti, s a mennyiben arra érdemesnek találtatik: el is nyerheti. A jövő évre szándékom ezen ösztöndijakra pályázatot nyitni. Felszólítottam az egyetemet és a műegyetemet: jelöljék ki azon szakokat, melyekre nézve a tanár-jelölteknek kiküldetése leginkább szükségesnek mutatkozik. Ezen pályázatok határidejének bekövetkeztével mindenki folyamodhatik az ösztöndíjért, vallás és nemzetiségi különbség nélkül, s azok fogják elnyerni, kik arra legérdemesebbeknek mutatkoznak. Igy gondolom minden külön rovat megszavazása nél-