Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-406

406. o--szá:.'os ölés öeczember IC. 1871. 259 En t. ház azt vártam a t. kereskedelmi minisztertől, hogy ez alkalommal oly reform tör­vényjavaslattal fog előállani, mely közeikilátásba helyezze gazdasági iparunk minél nagyobb elő­haladását. De csalódtam ; mert ha felvetjük a miniszter ur előterjesztését, abban azon reformot találjuk, hogy a keszthelyi gazdasági tanintézet­nél egy uj tanszék felállítását hozza javaslatba. Ez igen szép, megengedem: igen jó és igen he­lyes ; azonban nézetem szerint igen kevés és nem kielégítő arra, hogy gazdasági iparunk, a mely úgy szólván legfőbb forrását képezi az ál­lamjövedelmének : nagyobb és kedvezőbb lendüle­tet nyerjen. Én különben t. ház nem akarok tovább foglalkozni e tárgygyal; hisz ezen kérdés meg volt már eléggé beszélve és vitatva akkor, mi­dőn a két gazdasági tanintézet felállítása iránt Tisza László és több képviselőtársammal együtt az indítványt két év előtt beterjesztettük. Most ez alkalommal csak arra kérem föl a t. házat, miszerint méltóztassék előbbi határozatát fen­tartva a miniszter urat oda utasítani, miszerint a már határozattá emelt felsőbbrendű gazdasági tanintézet felállítását kiválóan*az alvidék szá­mára mielőbb eszközölni kötelességének ismerje. (Helyeslés bal felől.) Szlávy József kereskedelmi mi­niszter : T. ház! én nem tudom, hogy az előt­tem szóló t. képviselő ur forgatta-e az én költség­vetésemet tovább, mint addig a lapig, a melyről most szólott (Mukics Ernő hősbe szól; Igen:) mert — bocsásson meg, — ha forgatta tovább: akkor nem jóhiszemüleg tette nekem azon szem­rehányást, melyet most tenni méltóztatott; mert ha forgatta a 100-ik lapig, ott megtalálthatta, hogy egy alföldi földmives iskola alapítási költ­ségeire 40,000 frt. egy felvidéki felsőbb tanin­tézet felállítására 100,000 frt van előirányozva, de azt is találta volna, hogy a pénzügyi bizott­ság mindkettőt kitörülte és a külön vélemény vissza nem állította. Nem rajtam fog tehát állni, hogy ezen két intézetből nem lesz semmi, hanem a t. házon. Egyébiránt minthogy ezen gazdasági tan­intézetek kérdése már tavaly és harmad éve, sőt negyed éve is előfordult, és a t. képviselő urak közül többen mindannyiszor hangsúlyozták, hogy ezen felsőbb gazdasági tanintézetek szaporításá­tól tételezik fel Magyarország földmivelésének fclvirágozását: legyen szabad ismételve ezen tárgyra visszajönni és itten meggyőződésemet kimondani, hogy ez téves eszme. Ne ettől mél­tóztassanak Magyarország földművelésének felvi­rágozását várni. En ezt állítottam tavaly is, ezt állítom az idén is. Tanúskodik mellettem a ta­nulók száma, mely azt mutatja, hogy midőn | 1868—1869-ben a magyarországi felsőbb tanin­tézetekben volt 278 tanuló, 1869—70-ben leapadt 266-ra, 1870 —1871-ben ismét leapadt 256-ra. Tehát a meglevő iskolák nem hogy elégtelenek volnának, hanem befogadhatnának még vagy 200 tanulót. Legfölebb arról lehetne szó, hogy ezen tanintézetek helyesen vannak-e az ország külön­vidékein elhelyezve ; és erre nézve is a t. előttem szólott felszólalására megjegyzem, hogy ha elol­vasásra méltatta volna előterjesztésemet: talál­kozott volna azzal, hogy én a fennálló keszt­helyi felsőbb tanintézetet szándékoznám átvál­toztatni pinczészeti, gyümölcsészeti, szőllőszet­és földművelési iskolává, — már csak azért is, mert nagyon közel van a magyaróvárihoz, — és ennek helyébe Magyarország felföldén Kassán szándékoznám egy felsőbb gazdasági tanintézetet felállitani. Mindezekkel találkozott volna előter­jesztésemben. En azt hiszem, hogy Magyarország untig el van látva felsőbb gazdasági tanintézetekkel, ezt bizonyítja azon emiitettem körülmény, hogy három év óta a tanonczok száma apadt; de még inkább ki fog derülni, ha méltóztatnak összehasonlítani a különböző felsőbb gazdasági tanintézetek számát, hogy t. i. hány ilyen tan­intézet van Magyarországon, és hány van Európa többi nálunk sokkal fejlettebb, sokkal gazdagabb államaiban. így péJdául az austriai monarchiá­ban, mely olyan nagyságú, mint Magyarország, — van négy, Poroszországban van mindössze öt, Bajorországban van kettő, Franeziaországban kettő. így tehát összehasonlítva Magyarországot Európa többi művelt országaival: a felsőbb gaz­dasági tanintézetek — az állam által fentartot­tak — tekintetében, kitűnik, hogy azok nagyobb számmal sehol sincsenek, mint nálunk. En tehát ezen felsőbb gazdasági tanintézetek túlságos sza­porítását sem szükségesnek, sem czélszerünek, sem eredményrevezetőnek nem tartom. Azonban nem érdemlem azon szemrehányást, hogy én a ház ismételt határozatának eleget tenni nem kívánok; mert igenis bevettem a budgetbe egy felsőbb gazdasági tanintézetet Kassán és ismét egy földműves iskolát a haza alsóbb vidékén. Egyébiránt erről talán nem itt lesz helyén szólani, hanem a rendkívüli szükségletnél, ahol ezek elő fognak fordulni. (Helyeslés jobb felől. Tisza László: Tökéletesen helyeslem a t. miniszter urnák azon nézetét, hogy e kérdés végeldöntésének a rendkívüli kiadások tár­gyalásánál kell történnie; de azért, hogy tudjuk, hogy ott majd mit tegyünk: szükségesnek tar­tom a keszthelyi intézetről itt is elmondani né­mely megjegyzésemet. Én, t. ház. azon szerencsében részesülök 33*

Next

/
Thumbnails
Contents