Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-406

406. országos ülés deczember 19 187). 239 tett hozzám, többre nézve pedig, fölemiittettek olyanok, miket teljesen szó nélkül nem hagyhatok. — Különösen az állampályák építésére nézve fölhozatott: miként lehet az, hogy azon pályáknál 2— 3—4 év múlva is még tetemes beruházások szükségeltetnek? Ez átalában minden újonnan épült pályánál napirenden van; mert, nagyon természetesen, a töltések igen sokáig ülepednek s átalában 5 év van felvéve, melyen át az uj pályákra beruházások eszközlése szükséges, különösen ami a pályák fölmérését illeti. Továbbá azon vád emeltetett a minisztérium ellen, hogy nem tud számítani, mert a forgalmi épületeket kicsinyre szabta és csak később épít nagyobbakat. Nagyon természetes, hogy egy uj pályánál nem lehet rögtön akkora épületet emelni, mint milyenre a forgalom fejlődésével szükség lesz, mert az tökéletesen jövedelmezőtlenül befektetett eapitalis volna; tehát ily ujabb építkezések okszerüleg mindig csak a forgalom kifejlődése szerint eszközölhetők. Felemlittetett vádképen az is, hogy az állampályáknál az üzleteszközök évenkinti szaporítása hozatott javaslatba. Ez ép oly természetes, mint az épületek időnkinti nagyobbitása, mert a forgalom határozza meg a szükségletet és én nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy midőn egyfelől levonások czéloztatnak az üzleti eszközökre kért összegből, akkor másfelől a kormány mintegy megrovatik azért, hogy nem tart alvó kocsikat, nem tart külön beteg hordókocsikat stb. Bocsánatot kérek : ez már a fokozott luxus, pedig méltóztatott mondani, hogy csak a legszükségesebbekre költsünk. Igenis, én szintén óhajtóin, hogy a magyar államvaspálya e tekintetben se maradjon a többiek mögött és a minisztérium törekszik is arra, hogy lasanként évről évre ily beruházásokat is eszközölhessen; de hogy ezt tehesse: ne méltóztassék megtagadni tőle a szükségesfedezetet. Hasonlókép hallottam megjegyzéseket a keleti pályára vonatkozólag. Nem akarok annak vitatásába bocsátkozni, mennyire jól, vngy roszul van épitve a nagyvárad-kolozsvári vonal. Történtek ott tetemes lecsúszások, melyeket talán jobb helyi ismeret, különösen czélszerübb alépítmények által lehetett volna némileg moderálni, — de megszüntetni nem; mert mindeddig még nem sikerült a technicának módot találni arra, hogy bizonyos földnemben tett építkezéseknél átalában csúszások ne forduljanak elő. Bátor vagyok e tekintetben a külföldön épült vonalok példájára hivatkozni, a hol némely töltések 5 —10 esztendeig mozgásban vannak s csak azután állapodnak meg. Hogy a kanyarok igen kicsinyek, és az emelkedés ilyen, vagy amolyan: ezt nem lehet 3em a vállalkozó, sem a kormánynak felróni, mert ezt meghatározza a ház akkor, mikor az engedélyokmányt megszavazza. Minden kanyarulatnak radiusa meg van határozva az engedélyokmányban. Tehát már nem az épitő mérnökök feladata az, hogy ezen segítsenek. Hogy sokszor a technicusok tudományukban önhitten, nem kérdezik meg a lakosokat. — ezt — ha teszik, — tévesen, helytelenül teszik ; hanem hogy mindig nem indulhatnak a helyi lakosok véleménye után: ezt méltóztassék nekem megengedni, mert bizonyos, hogy ha három faluból hivatnak meg emberek, mindegyik azt fogja mondani, hogy az ő faluja határán vezethető czélszerübben a vonal s a másikon roszul fog menni. (TJgy van!) Meg kell természetesen hallgatni ezeket is, mindegyiknek azonban eleget tenni e tekintetben nem lehet. Es most tisztelt ház! átmegyek a fiumei vasút építésének kérdésére. Legelőször is arra teszek röviden némely megjegyzést, hogy jelentésemben bizonyos naivsággal mondok el némely dolgokat. Ezt elismerem, — ha az őszinteséget naivságnak méltóztatik tartani. — Bizonyos fokig az is, ez tagadhatatlan; de én ezt a naivságot meg akarom tartani mindig, mert azt akarom, hogy tisztán lássa a ház hogyan állanak a dolgok. (Tetszés jobb felől.) Könnyebb lett volna nekem ez egész dolgot kevésbbé naiv módon öszszeállitani, hanem akkor nem méltóztatott volna alkalmat nyerni hosszú beszédének elmondására. Arra nézve, ami mondatott, hogy az — összes munkálatok 8%-a van eddig elvégezve : megjegyzem, ez csalódáson alapszik, mert az alépítmény 13%, a felépítmény 5%, az épületek 5%-a van bevégezve. Azt jól tudjuk, hogy minden pályánál az alépítmény az, a mely legtöbb pénzbe, legtöbb időbe és legtöbb munkába kerül. így pl. az alépítmény 14.980,305 ít. a fölépitmény 3.000,000 és az épületek 2.000,000 és annyi százezer frtra számittatnak. Tehát ebből méltóztatik látni, hogy igen is nem 8%; hanem sokkal több készült el, és hogy épen azon részletből készült el a legtöbb %>, mely a legtöbb munkába került: t. i. az alépítményből és alagutakból. Hogy mi az oka annak, hogy igen lassan halad a munka és mit kivan a miniszter e tekintetben a jövőre nézve tenni 1 erre feleletem az]: ennek oka abban rejlik, a miben rejlik mindazon elkéséseknek oka, melyek az országban másutt is történtek. Ne tessék itt pressiót keresni, ne tessék Fiumét Triesttel szembe állani. Kérdem vajon van-e Fiumeje az az északkeleti vasútnak, mely első októberben tartozott volna összes pályáit megnyitni ? Midőn 450 mértföld vasút épül rövid pár óv alatt: akkor a lehetetlenséggel határos, hogy azon rövid terminusok, melyek kitüzettek, megtartathassa-