Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-389

889. országos ülés uovember 25. 1871. gj miután, ha meggyőződésem szerint méltatlanság is történik rajtok némi tekintetben, ez nem uj méltatlanság, hanem csak ez eddiginek még egy évre fenntartása: ezt zúgolódás nélkül el fogják szenvedni; de nem hiszem, hogy lenne valaki, a ki várhatná tőlük, hogy állandóan, véglegesen megadják magokat abban, hogy nemcsak méltányos, de törvényes igényeik is ekkép mellőztessenek. Az én nézetem tehát az: (Halljuk !) fogadja el a t. ház a pénzügyi bizottság javaslatát; de azon kikötéssel, hogy az annak alapján készítendő törvényjavaslat, mely az 1870. évi XLII. törvényczikk 90-ik §-át a pénzügyi bizottság által kijelölt irányban megváltoztatni lesz hivatva : ugy terjesztessék be, hogy annak érvénye egyedül az 1872-ik évre szorittassék és egyszersmind utasittassék a minisztérium oda, hogy ezen év folyama alatt a végleges megoldás érdekében oly javaslatot terjeszszen az országgyűlés elé, a melyben a törvényhatóságok különböző viszonyaira és jelesen a külön törvényhatóságot képező városok és rendezett tanácsú községek igényeire, a mennyiben azok méltányosak, kellő gond fordittassék. (Atalános helyeslés. Elfogadjuk!) Jámbor Pál jegyző (olvassa Tisza Kálmán indítványát): Tekintve, hogy a köztörvényhatóságok rendezése küszöbén állván, az azok költségeinek fedezésére vonatkozó intézkedés tovább nem halasztható; tekintve, hogy az 1870. évi XLII. törvényczikk 90. §-ának rendelkezése alapján a törvényhatóságok igen nagy részében a közigazgatás nem levén az azokban lakó állampolgároknak ujabban nagymérvű megadóztatása nélkül berendezhető ; de tekintve végre azt is, hogy a pénzügyi bizottság által ajánlott módozat folytán más törvényhatóságoknak, jelesen külön törvényhatóságot képező városok, ezeken kivül a rendezett tanácsú községek érdekei kisebb vagy nagyobb mértékben sértetnek: indítványozom, hogy a képviselőház, — engedve a kényszerhelyzetnek, — fogadja el a pénzügyi bizottság indítványát és utasítsa a minisztériumot, hogy az 1870. évi XLII. törvényczikk 90-ik §-ának a pénzügyi bizottságnak nézete szerinti megváltoztatása iránt terjeszszen be törvényjavaslatot ; de midőn ezt teszi: tegye azt azon határozott kijelentés mellett, hogy az ilyen módon létrejövő intézkedés csak az 1872-ik évre fog érvénynyel bírni, és utasítsa egyszersmind oda a minisztériumot, hogy azon év folytán a kérdés végleges megoldása érdekében oly törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé, melyben a törvényhatóságok különböző viszonyaira kellő figyelem legyen fordítva, s különösen a törvényhatósággal biró városok és rendezett tanácsú községek igényei, a mennyiben méltányosak, tekintetbe vétessenek. Bethlen János gr: T. ház ! Részemről a pénzügyi bizottság által előterjesztett javaslatot elfogadom, és a mennyiben az Tisza Kálmán módositványa által nem alteráltatott, ahhoz is -szívesen hozzájárulok; egyébiránt egy modositványt vagyok szerencsés beadni, de — a mint már szavaimból kitetszik — e módositvány szintén nem fogja alterálni magát az elvet, és csak azt akarja, hogy az ország azon részeiben, a hol az igazságszolgáltatási költségek el voltak különítve a közigazgatási költségektől: azokból valami levonassék. Miután tisztában vagyunk már azzal, amint a beterjesztett czél melléklet is mutatja, hogy melyik törvényhatóságnak mennyi competál ezen czim alatt. E tekintetben bátor vagyok a határozati javaslatra egy rövid modositványt tenni, mely igy hangzik: a határozati javaslatot bekezdő 12-ik sor végén e szó után „ utalvány oztatik" következő szavak teendők : „Az erdélyi megyék, vidékek és székeknek, és pedig egyenkint, azon összegek is utalványozandók, melyek 1870-ben a gyámhatóságok kiadásainak fedezésére fordíttattak, és pedig a 800. számú iromány e) mellékletének 2-ik rovatában kimutatott összegekben." Mihályi Péter jegyző (olvassa Bethlen János gróf módositvány át., Elnök {leszáll és helyét Bánó József alelnök foglalja el.) Széll Kálmán előadó : Talán a további vitatkozások könnyítésére fogna szolgálni az, ha a t. ház megengedi nekem, hogy a pénzügyi bizottság nevében azon tárgyalások szelleméből indulva ki, melyek e kérdés fölött annak kebelében folytak : ezen két indítványra vonatkozólag igen röviden nyilatkozhassam. (Halljul"!} A mi a Tisza Kálmán igen t. képviselő ur által beadott indítványt illeti: abban két különbség foglaltatik az általa javasolt mód és azon mód között, melyet a pénzügyi bizottság nevében bátor voltam a t. háznak ajánlani. Az első különbség az, hogy a t. képviselő ur a minisztérium által beadandó törvényjavaslat erejét csak egy évre véli szoritandónak. A mint azon indokolásban, melylyel a t. ház előtt a pénzügyi bizottság jelentését kisértem, bátor voltam kiemelni, a pénzügyi bizottság sem vél végleges megoldást terjeszteni a t. ház elé az általa javasolt módban, hanem csak ideiglenes állapotot javasol létre hozni. Én azt hiszem, hogy, miután tagadhatlanul igen kívánatos, hogy ezen fontos kérdés mielőbb végleges megoldást nyerjen : magam részéről nem látok nehézséget abban, hogy azon törvényjavaslatnak, 12*