Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-389

889 országos ülés november 25. 1871. gg alatt három izben annyira késedelmes volt fizetőségi illetősége teljesítésében, hogy az igazgatóság a végrehajtás megindítását folyamatba venni kénytelen volt/' Azt hiszem tehát, t. ház, hogy e szerint nem állana be azon eset, hogy a hitelintézet, melylyel a kormány alkuba fog lépni: ellenkezésbe jönne saját alapszabályaival; azért bátor vagyok következő módosításomat elfogadásra ajánlani: A 6-ik §. 7. pontjának második sorában előforduló: „3-szori" szó helyett tétessék: ,,3-szor egymásután." Bátor vagyok módosításomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés bal felől.) Jámbor Pál jegyző (olvassa Huszár Imre módosítását.) Módosítás a 6. §. 7. pontjához. A második sorban előforduló „3-szor" helyett tétessék: ,,3-szor egymásután." Körmendy Sándor: T. ház! Én ugyanazon indokból indulva ki, melyből előttem szóló Huszár Imre képviselőtársam módositványában beterjesztette, ezen §-hoz szintén egy módositványt vagyok bátor beterjeszteni, még az ő módositványa után is, miután ezen módositvány által sem látom én a telepitvényesek érdekeit megvédettnek, szemben a közvetítésre vállalkozandó hitelintézetnek azon érdekeivel, a melyek veszélyeztetve szintén nincsenek, vagy nem lesznek módosítványom elfogadása esetében. Huszár Imre képviselőtársam azt mondotta, hogy megtörténhetik azon eset, hogy háromszor fizetés-képtelenné lesz az illető telepitvényes adós ; de már kevéssé valószínű az, hogy háromszor egymásután fizetés-képtelen. De ha tekintetbe veszszük azt, hogy a gazdaembereket, mily sokféle s mily súlyos csapások érhetik : tűzvész, most szárazság, majd fagy, majd árviz, majd másféle elemi csapások: akkor bizony meg kell engednünk, hogy megtörténhetik az, a mit én is megengedek, hogy háromszor egymás után fizetésképtelenné lesz, legalább annyira, hogy a végrehajtás a hitelintézet szabályai szerint ellene megkezdethetik a telepitvényes *űlen. Én tehát módositványomat következőleg szövegeztem, és azt hiszem, hogy ezen szövegezés által biztosíttatván a hitelintézet érdeke is, azaz biztosíttatván az, hogy a hitelintézet a maga követelését annyiszor, a mennyiszer meg fogja kapni, egyszersmind megvédetik az illető telepitvényes is a tönkrejutás súlyos csapásainak következményeitől. Bátor vagyok módositványomat felolvasni, és elfogadás végett a t. háznak ajánlani. A 6-ik § 7. pontja következőleg szerkesztendő : Azon esetre, ha a megváltásra kötelezett valamely részlet tartozását lefizetni elmulasztaná, a megváltást közvetítő vállalkozó hitelintézetnek jogában áll, a befizetni elmulasztott részletösszeg, ennek járadékaira, ugy a késedelmi kamatokra és a fizetési mulasztás által okozott károkra és költségekre minden előleges per nélkül, — a mennyiben fedezetet nyújt — a megváltást mulasztott ingóságaiból és csak a mennyiben ezekből ki nem kerülne, ingatlanának fedezetet nyújtó és a telepitvényes által kijelölt részből végrehajtási árverezés utján is érvényesíteni. Máttyus Arisztid: T. ház ! Nekem ezen §. ezen pontjának utolsó soraira nézve van egy rövid módosításom. Helyeslem ugyan azt, hogy az illető földhitelintézet törvény által biztosítás sék, az általa adott hitelezett összegnek pontos és minden per kizárásával leendő gyors behajtásáról. Nem akarnék azonban a hitelintézetnek oly jogokat adni, a melyek nem szükségesek azon kitűzött czél elérésére ; más részről pedig túlságosan veszélyeztethetnék az illető hitelt-élvezők érdekét. Nevezetesen az utolsó sorban a vállalkozó földhitelintézetnek minden előleges per nélkül végrehajtási jog van adva, nem csak a töke és kamatokra nézve, hanem még a fizetésmulasztás által okozott károkra és költségekre nézve is. Hogy a költségekre nézve szintén legyen végrehajtási joga: ez ellen nem teszek kifogást; de hogy a fizetésmulasztás által okozott károkra nézve is legyen végrehajtási joga, anélkül, hogy a bíróság e károkat megállapította volna, midőn nem is tudhatni, hogy mily mértékben és irányban fogja a földhitelintézet itt a károkat érvényesíteni akarni: ezt én nem akarom, és azért ezen két szónok „károkra is" kihagyását indítványozom. (Helyeslés.) Móricz Pál: T. ház! Ugy látom, hogy sok tekintetben fölcseréljük a szerepet. Ha mi jelenleg egyezkedő földhitelintézettel állanánk szemben, akkor igen is szabhatnának ilyen, meg olyan föltételeket, és a földhitelintézet azt mondaná: „ezt elfogadjuk, ezt nem." De hogy mi előre oly föltételeket állapítsunk meg, a melyek majd minden földhitelintézetnek alapszabályaiba beleütköznek, és hogy azt kívánjuk, hogy ezen intézetek forgassák föl egész lótelöket, és uj alapszabályokat csináljanak: ez képtelenség. Méltóztassanak elhinni, hogy tőkét kényszeríteni nem lehet; ha az meg nem találja azon biztonságot, melyet követel: el fog vonulni, és ezen esetben nem fogunk a telepitvényeseken segíteni, hanem bizonyosan bajt okozunk nekik. A mi azt illeti, a mit Körmendy képviselő ur ajánlott: erre azt jegyzem meg, hogy a hitelintézetek nagy csapások, tüz, viz, jég és veszély esetében bizonyosan méltányosan fognak elli*