Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-389
S2 339. onz&gog ülés november 25. 1872 a dolgot, akkor, ha e kérdésre nézve helyreállítjuk a hitelintézet alapszabályainak teljes érvényességét, t. i., ha nem mondunk semmit. Az alapszabályok kötelezik a vállalkozó hitelintézetet ép ugy, mint a telepitvényest. Ajánlom módositványom, hogy az előbbi 5. pontból, most 6. pontból a második bekezdés hagyassék ki. (Helyeslés.) Jámbor Pál jegyző (olvassa Huszár Imre módositványát.) „A régi 5. §., most 6. §-ból a második bekezdés hagyassék ki. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter ; T. ház! Nekem semmi észrevételem sincs az ellen, ha kihagyatik; mert akkor még mindig lehetséges, ha az egyezkedés ugy hozza magával, hogy ezen alternatíva, — de lehet az is, hogy másik alternatíva — lesz felvehető. Az nem áll, — mit Horn képviselő ur mondott, — hogy senki sem fogna ilyen előleges fizetéseket teljesíteni, ha igy maradna a szerkezet, mert — úgymond — nincs benne haszna. Dehogy nincs! Van; — kétféle haszon van. A képviselő ur is kettőt állított föl. A kettős haszon egyikét mindenesetre elérhetni, és igy, ha kettőből megkaphatni az egyiket: nem lehet mondani, hogy semmit sem kapott. A képviselő ur szövegezése annyiban hiányos, hogy ő a „vagy a-ot hagyta ki, és ha ezt a „vagy"-ot kihagyjuk: akkor az lenne belőle, hogy egyiket is, másikat is. Azt pedig ő sem kívánja. No! (Derültség.) Méltóztassék a szakasz első alineáját megnézni, az van benne, hogy a földhitelintézet ily esetekben saját kötvényeit teljes névszerinti értékükben tartozik elfogadni. Ez is haszon ám; mert különben, ha rendesen fizet, készpénzzel fizet, százat százért; míg igy, ha a névszerinti értékben adhat papírokat, száz forintért talán 86-al fizet. Ez a másik haszon. Huszár képviselő ur indítványában tökéletesen megnyugszom. Hajdú Ignácz előadó : Én az eredeti szöveghez vagyok kénytelen ragaszkodni, mert ez ismét azon czélt mozdítja elő, hogy a telepitvényes lehetőleg leghamarább törleszsze a maga terhét ; a mennyiben tehát Horn képviselő ur azt találja, hogy az eredeti szerkezet nem fejezi ki helyesen azt, a mit a központi bizottság el akar érni: ráállok arra, hogy ezen pont szövege világosabb szöveggel váltassék fel. Horn képviselő ur indítványának azon részét tehát, hogy a telepit fényes, ha rendkívüli törlesztést tett, tetszése szerint lejebb szállíthassa az évi fizetést, nem fogadom el; hanem azt, hogy azon fizetések, melyeket a telepitvényes a rendkívüli törlesztés után tesz, a mennyiben tehát több kamatot fizetne, mint a mennyi tartozása, ez a tőke törlesztésre, illetőleg az évi járadékok számának leszámítására fordíttassák: — ezt igenis el fogadom, hogy ez a törvényben kifejeztessék. Annálfogva ezen pontban e szavak után „rendkívüli törlesztés" tétetnék : „az akként felesleg fizetendő kamatok szintén az évi járadékok számának alább szállítására fordítandók.* Ezt fejezi ki Horn képviselő ur indítványa, hogy t. i. a telepitvényes ne tegyen illetéktelen fizetést, illetőleg a törvényt ne lehessen oda magyarázni, mintha felesleges fizetést lenne köteles teljesitni. (Fölkiáltások: Szavazzunk !) Elnök: A szavazás legelőbb is az első kikezdés felett fog történni. Mihályi Péter jegyző (olvassa az első Jcikezdést.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését ? (Elfogadjuk /) Elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a második Jcikezdést, és a Horn Ede és Huszár Imre által beadott módosításokat.) Elnök: Elfogadja a t. báz a központi bizottság szövegezését? (Nem.) Méltóztassanak, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Méltóztassanak azok, kik Huszár képviselő ur módositványát elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott, tehát ezen alinea kim arad. Jámbor Pál jegyző (olvassa a G-ik pontot, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 7-ik pontot.) Huszár Imre : T. ház! Midőn ezen §-ra vonatkoszó mődositásomat beadni szerencsém van: legyen szabad előre megjegyeznem, hogy igyekeztem azt conformitásba hozni a magyar földhitelintézet alapszabályainak ide vonatkozó §-ával. A javaslat 7-dik §-a ezt mondja : (olvassa az 5-ilc %-t.) A földhitelintézetek rendszerint mind igy szoktak a magánadós irányában eljárni. Tekintetbe vévén azonban azt, hogy 22 év, vagy esetleg épen 34 év alatt igen gyakran fog bekövetkezhetni azon eset, hogy az illető adós elemi károk, vagy más szerencsétlenség miatt nagyon könnyen jöhet oly helyzetbe, hogy az intézet iránti tartozásának meg nem felel, kevésbé valószínű azonban, hogy 3-szor egymásután jöjjön azon helyzetbe: erről a hitelintézetek providiáltak, és az egész kölcsön fölmondását rendszerint csak azon esetben szokták elrendelni, hogy ha 3-szor következik be a mulasztás a részletfizetések tárgyában. Ide vonatkozólag különösen a magyar földhitelintézet 93. §-a igy szól : „Az igazgatóságnak a következő esetekben áll jogában a kölcsönt fölmondani, b) ha az adós egymásután következő 3 részlettel, vagy két é v
