Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-389

889. orsságos ülés i gaszkodom, ha nem is szó szerint, Deáky Lajos t képviselőtársam indítványához, s arra kérem a t. házat, hogy akár két, akár három évenként, de mindenesetre rövidebb időnkónt engedje meg a kikebleztetést, mint, azt akár a törvény, akár Horn Ede módositványa tartalmazza. (Szavaz­zunk !) Elnök; Elfogadja a t. ház a szerkezetet ugy, a mint szövegezve van ? (El!) Kik elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség e szerint elfogadta az eredeti szöveget. Jámbor Pál jegyző (olvassa as 5-ik, most 6-ik szakaszt.) Horn Ede: T. ház! Ezen pontnak má­sodik bekezdését nagyon homályosnak találom, és azt is, amit belőle ki lehet olvasni, elfogad­hatatlannak nézem. Ugyanis az eset a következő; például egy telepitvényes ezer frttal adós a földhitelintézeti társulatnak, rendkívüli utón visz­szafizette ennek negyedét, vagy tegyük fel felét; most kérdem: mi lesz ennek a következménye ? Ha szorosan vesszük a szöveget, ugy,.a mint itt van, azt lehetne belőle következtetni, hogy ha ő például amásodik évben egy évi járadék helyett 3 évi járadékot fizetett le: akkor nem fogja fizetni a járadékot 22 éven át, hanem csak 19 éven át; ez természetesen benne van, mert az ily rendkívüli esetekben a félévi járadékok száma, összege szállíttatik le. Ez azonban nem elég, mert senki sem fogja előre fizetni a járadékot, ha csak valami más előnyt nem huz belőle, mint esupán azt, hogy 19 év múlva nem köteles töb­bet fizetni. Ha valaki előre fizeti a járadékot, azt akarja, hogy előnye is legyen. Minden földhitel­intézet szabadságot ad az adósnak választani a között, hogy vagy ezt mondja az adós: mint­hogy a tőkének egy negyedét előre fizetem, azt kívánom, hogy e kamat, mely az évi járadékon van, szállíttassák le annyival, a mennyi tőkét visszafizetek ; vagy azt mondja, minthogy keve­sebb kamattal vagyok most adós, tehát az évi járadéknak egy nagyobb része most a tőketör­lesztésre fordíttassák; ennek következtében rövi­debbé válik a törlesztési idő tartama. E kettő közt választania, t. i. hogy vagy az évi járadék azonnal leszállittatik, vagy rövidebbé lesz e tör­lesztési időtartam, minden földhitelintézet meg­engedi a külföldön is. Az itteni szövegezés szerint ezen egyik esély ki lenne zárva, azaz nem állna az adós hatal­mában azt mondani: minthogy befizettem a tőke egy részét, azt kívánom, hogy szállíttassák le az évi járadék; hanem csak azt engedi meg a 6-ik pont s azt is csak nagyon homályosan, hogy az a tőkéből levonassék s így a törlesztés időtartama rövidebb legyen; nézetem szerint a KÉSV. H. NAPLÓ 18^4 *vm. ovemlber 26. 1871. Jg telepitvényeseknek meg kell adni azon szabad­ságot, mit minden földhitelintézet megeuged adósainak, hogy t. i. kénye kedve szerint vá­laszt a kettő közt, t. i. vagy kevesebbet fizet, és azonnal minden évi járadék leszállittatik, vagy ez a tőkéből levonatik és ezzel kevesbedik a törlesztési idő tartama. Ezen homályosságnak és ezen igazságtalan­ságnak elhárítása végett bátor volnék a máso­dik bekezdésre nézve a következő szöveget aján­lani. (Halljuk:) Az ötödik pont második bekez­dése helyett tétessék : „Az ily rendkívüli törlesz­tés esetében a félévi járadékok száma a rendkí­vüli leg lefizetett kamatok arányában szállíttatik le ; a telepitvényes kívánatára a hátralevő egyes járadékok pénzösszege annyival szállíttatik alá, a mennyit a törlesztési terven kivül törlesztett tőkéül kamatkópen kellene fizetnie. Hozzá teszem, hogy ez majdnem szóról szóra a földhitelintézet alapszabályaiból van kiírva. Jámbor Pál jegyző (olvassa Horn Ede módositványát.) Huszár Imre: Örülök, hogy alkalmam nyílik kijelenteni azon meggyőződésemet, hogy tökéletesen helyesnek találom pénzügyminiszter ur azon nézetét, miszerint nem elég, hogy ezen módositványokat mi fogadjuk el : hanem ezen módosítvánj okát el kell fogadni az illető hitel­intézetnek is; tehát akármit hiába határozunk, ha az a hitelintézeti alapszabályokkal ellenkez­nek, mert azt az intézet el nem fogadhatná. Azonban magam is hibásnak tartom a tör­vényjavaslatnak itteni szövegezését. Hibásnak azért, mert nemcsak t. képviselőtársam Horn ur módositványa; hanem a törvényjavaslat szövege­zése is ellentétben van az ilyen hitelintézeti tár­sulatok alapszabályaival. Mert t. előttem szóló urnák tökéletesen igaza van akkor, midőn azt állítja, hogy a hitelintézetek rendesen optiót ad­nak az iránt, hogy vajon törlesztések által az évi járadékok mennyisége kevesbifctessék-e, vagy pedig a járadékok száma szállittassék-e le. Ebben nem érthetek vele egyet, valamint azt is fölös­legesnek tartom megjegyeztetni, hogy csaknem szóról szóra van átvéve a földhitelintézet alap­szabályaiból; azért, mert én sehol sem látom megírva azt, hogy épen a magyar földhitelinté­zettel fog-e ezen üzlet negotialtatni; más részről pedig azért sem érthetek vele egyet, mert ha mindjárt a magyar földhitelintézettel köttetvén is ezen üzlet: még akkor is nem egészen levén összehangzó az ő módositványa a földhitelintézet alapszabályainak idevágó §-ával: kérdéssé válik, vajon a földhitelintézet elfogadja-e azt, mit mi ajánlunk vagy nem ? Én tehát sokkal czélszerűbbnek tartom azt 11

Next

/
Thumbnails
Contents