Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-388
54 országos ülés november 24. 1871. Szlavonor szagokban a horvát és sziavon kormány bizatik meg." Elnök: Elfogadja a t. ház a szövegezést ? (Elfogadjuk \) Tehát elfogadtatott. A részletes tárgyalás be levén fejezve, a legközelebbi ülésben harmadszor fog felolvastatni. {Érkövy lelépvén a szószékről, megéljenestett'k.) A telepitvényes törvényre nézve visszautasított két pont iránt fog az illető bizottság jelentést tenni. Hajdú Ignácz előadó: T. ház! Azon javaslat, melyet most előterjeszteni szerencsém van: tartalmazza azon változtatásokat, melyeket a központi bizottság a telepitvényesekre vonatkozó törvény 6-ik és 10-ik szakaszaira nézve felmerült aggályok eloszlatására közvetítő módozataként terjeszt elő. Ezen javaslat az állam közvetítésének oly módozatait tartalmazza, melyek szerint valamint egy felől az államra túlságos terhek nem rovatnak, az állam hitele a múltra nézve érintetlen marad és a jövőre nézve ingadozás alá nem hozatik : ugy más felől a többi érdekelt feleknek a tulajdonosoknak és telepitvényeseknek oly előnyöket nyújt és biztosit, a minőket az eddigi módozatok szerint egyik sem érhetett volna el. Rövid vázlata ezen módodositásnak, t. ház, az, hogy az állam eszközölné ki magán utón a hitelt a telepitvényesek javára, a birtok értekének 2 / 8 része erejéig és ezen hitelmüvelet keresztülvitelében az állam egészen a végmegoldásig segédkezet nyújtana a telepitvényes javára. Más felől, hogy a telepitvényes ezen jótéteményt elérhesse : kénytelen lenne a váltság egy harmadát készpénzben a lehető legrövidebb idő alatt lefizetni. Ezen módozatról nem állítom, hogy egyátalában semminemű észrevétel nem férne hozzá; de igen is kívánom azt jelezni, hogy ezen módozat fel fogja mindazoknak, kik itt érintve vannak, érdekeit s a legszerencsésebb sikerrel oldja meg azt, hogy a terhek, melyek elválhatlanul ezen telepitvényesi ügyhez kötve vannak: igazságosan, méltányosan és a lehetőségig az illető feleknek tehetségeikhez mérve osztassanak fel. Ennek igazolására engedje meg a t. ház, hogy igen röviden, tárgyilagosan állítsam elő azon képet, mely ezen módozatok szerint az egyes érdekeltekre nézve előáll, hogy ebből kitűnjék, miszerint az általam jelzett arány ezen módosítás által mindenütt szem előtt tartatott. Először is a birtokra nézve azon jog vesztés mellett, miszerint a birtokos tulajdonjogát a telepitvényesre az állam érdekében lenne kénytelen átruházni; ezen módozat azon jótéteményt állapítja meg, mikép a birtokos rögtön az elvesztett birtok helyett egyenértékű vagyont kap egy harmadrészben készpénzben, % részben jó hitelű értékpapirokban, melyet tetszése szerint a birtokos azután akár beruházásokra, akár adósságtörlesztésre, akár vesztett birtokában szenvedett csorbulásának ujabb vétel által leendő helyrehozására fordíthat. Igaz, hogy igy a birtokosnak meg lenne azon kára, hogy a hitelpapírok eladásánál némi veszteséget szenved ; de itt is helyre van hozva a sulyegyen az által, hogy megmaradt birtoka értékében növekedik az által, hogy közelében munkáskezek települnének meg. Ez előnyösebb a birtokosra nézve, mintha az állam bocsátana ki hitelpapírokat, a maga hitelére, mert az állami hitelpapírok sokkal inkább alá vannak vetve az értékváltozásnak, mint a magán hitelpapírok; előnyösebb annál is, mintha a telepitvényes róná le a megváltási összeget a tulajdonos kezébe, mert a tulajdonos ezen apróbb részletfizetéseket nem fordithatuá a maga czéljára nagyobb beruházások eszközlésére, vásárlásokra vagy egyébre. A telepitvényesre nézve szintén meg vannak ezen módozatnak előnyei; a telepitvényest azon jótétemény mellett, hogy ő birtokhoz jut, még azon másik jótéteményben részesiti ezen módozat, hogy a telepitvényes oly nagymérvű olcsó hitelhez jut birtokának majd j a részére, melyet maga erején nem kapott volna meg, és ezen kettős jótéteményhez|yan csatolva azon teher, hogy a telepitvényes készpénzben köteles megváltani telke V s -át. E kettős jótéteménynyel e teher sulyegyenben áll a telepitvényes részére biztosított kedvezménynyel, és a telepitvényes egyátalában nem igényelheti azt, hogy saját erejének megfeszítése nélkül, egyedül az államra támaszkodva, nyerje el azon nagymérvű előnyöket, melyek számára biztosítva vannak e módozatban. Előnyös ezen módozat a telepitvényesre nézve az által is, mert ha az állam bocsátaná ki a hitelpapírokat: az ily utón szerzett hitel mind a beszerzésre, mind a kezelésre nézve sokkal terhelőbb lenne a telepitvényesre nézve, mint a magán utón szerzett kölcsön. Előnyösebb azért is, mert a telepitvényesek, habár nagy erőfeszítéssel róják le egy harmadát tartozásuknak : jövőre annál kevesebb törlesztési részlet fog a telepitvényes terhére maradni, következőleg annál több megtakarítást tehet jövedelméből azon esetre, ha netalán mostoha évek és csapások következnének be ; a legroszabb esetben legfölebb az történhetnék meg, hogy ez egy harmadrész fizetése helyett a telepitvényes elvesztené birtokának egy harmadát, de két harmadrészének a legelőnyösebb feltételek mellett birtokában maradna. Az államra nézve szintén nem nagyon terhelő e módozat. Az átalánosan ismert érdekeket, melyek ebből az államra származnak, mellőzve,
