Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-388

388. országos ülés november 24. 1871. 53 Jámbor Pál jegyző (olvassa a mó­dositványt): Az ipartörvény 104., illetőleg 105 §. igy hangzik : Ezen törvény hatálybaléptétől min­den azzal ellenkező törvények, rendszabályok és törvényes szokások érvényen kiviü helyeztetnek. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ezen mó­dositványt í (hlfogadjuk!) Elfogadtatott. Táncsics Mihály: Én e hosszú 105. sza­kaszból álló törvényjavaslatnak áldásos voltát nem abból származtatom le. hogy ugy fogadta­tik-e vagy fogadtatott-e el, miként a 15-ös bi­zottmány megalkotta, vagy pedig a tárgyalás és vita folytán a rajta tett módositványok szerint. Nekem az a meggyőződésem, hogy ha e tőr vényjavaslat sokkal jobb volna, mint a mi­lyen : még sem eredményezi azt, mit tőle várunk, ha csak egy rendkívüli szakasszal nem bővítte­tik, mit majd ezennel benyújtok. Ha nem volnék kénytelen az ipar és keres­kedelem terén azt tapasztakii, mit az élet mu­tat ; ha kormányunk erélyesebb volna, paran­csolni tudna és akarna, ott, hol nemzeti létün­ket illetőleg szigorúan parancsolnia kellene, ha a gyártulajdonosoknak, vasúti, gőzhajózási tár­saságoknak meghagyni el nem mulasztotta volna, hogy ügyvitebikben az egységes politikai orszá­gos magyar nyelvet használják ; ha a nemzeti létünket veszélylyel fenyegető germanismus áram­latának gátot vetni a kormány csak meg is kísérletté volna: egy szót sem emelnék, mert akkor módositványom fölöslegessé válnék, mi most, kegyetlen viszonyaink között. ítéletem sze­rint, mulhatlanul szükséges. Módositványom azt tartalmazza, hogy az ipar terén az egységes politikai magyar nyelv használtassák. Mind a képviselőháznak, mind a kormány­nak némely tagjai az mondhatják erre, hogy nem lehet kényszerítem azokat, kik magyarul nem tudnak ; s hogy a nemzetiségről szóló törvény meg van hozva, mely az erőszakolást tiltja. Bármelyik nemzetiségbeli legtúlzóbb atyánk­fia sem követeli, hogy azon nyelv helyett, mely­ről az ország neveztik, a magyar nyelv helyett az ipar nagy mezején a német nyelv használ­tassák. Beterjesztendő módositványomhoz szorosan nem ragaszkodom; sőt kész vagyok azt vissza is venni azon esetre, ha más valakinek indítványára csak annyi fogadtatik is el, hogy az ügyviteli könyvek közt csak a magyar nyelven írottak legyenek hite­lesek, s az iparosok ós a gyárosok egyrészről, más­részről a segédek és tanonczok közt kötendő szerződések magyar nyelven írassanak. Ha azt nem akarjuk, hogy magyar iparo­saink németekké legyenek, illetőleg, hogy a né­metek azok maradjanak: ez érdemben intézked­nünk mulhatlanul szükséges. A ki azzal az aggodalommal állna elő, hogy mit mondanának a németek mind itthon, mind külföldön, ha e hazában az ipar terén a német nyelv helyett a magyar nyelv használatára utal­tatnának: annak e két példával felelnék: Midőn II. József császár elhatározta, hogy a magyar és a latin nyelv helyett mindenben a német nyelv használtassák, vagyis, hogy a magyar nemzet megszűnjék ; utóbb, nem rég, mikor Bach kor­mánya egy rendelettel szintén elintézte, hogy a magyar nyelv helyett mindenben a német nyelv használtassák. Mit mondtak erre a bennlakó és külföldi németek? Semmit, pedig e rendeletek példátlan törvénytelenségek voltak, holott tör­vényhozásunk s kormányunk, midőn a német nyelv helyébe az ipar terén a magyart alkalmaz­zák, jogosan cselekesznek. Ajánlom módositványom elfogadását, mert én arról vagyok meggyőződve, hogy ezen indít­ványoztam szakasz az egész törvényjavaslatba magyar életerőt és magyar velőt önt; mert erős hitem nekem az, hogy e szakasz a fővárost magyarrá varázsolja át, s jövőnkre áldásosabb lesz, mint a sok millióba kerülő sugárút, Jámbor Pál jegyző (olvassa Táncács Mir hálymódositványdt.) „A 105. §. után egy uj §. tétes­sék : e tőrvény kihirdetésétől kezdve 3 hó múlva minden ügyek, melyek az ipar terén előfordulnak : magyar nyelven vitessenek." (Felkiáltások: Sza­vazzunk !) Érkövy Adolf előadó: T. ház! Igen röviden fogok erre nyilatkozni. Mi az ipar tör­vény által az iparviszonyokat akarjuk rendezni és ez által az ipar előmenetelét biztosítani. Bármi tisztes legyen indoka azon indítványnak, melyet Táncsics képviselő ur előterjesztett, mindamellett is tagadni nem lehet, hogy ez bonyodalmakat fogna okozni, feltéve azt, hogy ide tartoznék ezen ipartörvény keretébe; de miután egy részt bonyodalmakat fogna előidézni, másrészt pedig ezen törvény keretébe nem is tartozik : azt hi­szem nyugalmasan mellőzhetjük. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház Táncsics képvi­selő ur indítványát? A kik elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Csak néhány Mjwuelő áll fel a szélső baloldalon. Táncsics felszólal: „Kanyon álltak jel?" Derültség.) A többség nem fogadja el. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 105. most 106. %-t). Érkövy Adolf előadó: A 105. §-ban sajtó- és tollhiba is lévén, kérem a következő szövegezést elfogadni. Ezen szavak után „a jelen törvény végrehajásával a földmivelési ipar- és kereskedelmi miniszter" belejönne : „Horvát- és

Next

/
Thumbnails
Contents