Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-388

52 388. országos ülés november 24. 1871. Szavazok tehát arra, hogy az ülés kezdessék 10 órakor és folytattassék 3 óráig. (Helyeslés,) Patay István: T. ház! (Halljuk!) Bármit határozzon is a többség, annak természetesen hódolni tartozom, t. i. a mennyire ez az emberi természettel megegyezik. (Helyeslés.) Én csak Huszár Imre képviselő urnák észrevételére akarok egy megjegyzést tenni. 0 t. i. azt monda argumentumul, hogy volt idő amidőn 9 órakor kezdődött az ^ülés, és mégis 10 órakor sem voltunk együtt. Én nem bánom, ha 8-ra teszszük is az ülés kezdetét : de azt is állithatom, hogy sokszor volt már eset, a midőn 2Vs-kor már nem voltunk határozatképesek. Én mindenesetre a 9 órára és a 2 órára szavazok. (Helyeslés.) Degré Alajos: T. ház ! Ha ez egész ház csupán nagy urakból, csupa easinói tagakból állana: igen szívesen látnám, hanem 12-kor, hanem későn ebédelnénk. De miután igen sok családapa, sőt igen sok gargon-ember van, kik nem akarnak a casinóba járni : tessék elhinni, hogy a fogadóban oly későn ebédet nem fog lehetni kapni. Én részemről 9 órától 2-ig kivánom az ülésezést. Elnök: T. ház ! A vita be van fejezve. Két kérdés van előttünk. Egyik az idő meghatározása, hogy meddig ülésezzünk, másik a tárgyalandó ügyek sorrendje. A sorrendre nézve nem lesz talán nézetkülönbség. Talán helyeselni méltóztatik azt, a mit az előadó ur indítványozott, t. i. hogy azon sorban vegyük fel, amintatörvényben van elsorolva. (Helyeslés.) Tehát ezt határozatilag kimondom. Az ülések tartamát illetőleg három inditvány tétetett. Az egyik szerint az ülések 10— 3-ig, a másik szerint 9—3-ig, egy harmadik szerint 9 — 2 óráig tarthatnának. Első Zsedényi képviselő uré, mely szerint 10—3-ig tar tandók az ülések. Méltóztassanak azok felállani, a kik ezen indítványt elfogadják. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ennélfogva a budgettárgyalástól kezdve az ülések 10—3-ig fognak tartani. A tegnapi határozat folytán a 15-ös bizottság előadója az ipartörvény 103. §-ára vonatkozólag előterjesztést teend. Érkövy Adolf előadó: Az ipartörvényjavaslat régi szövegezésű 103-ik §-át méltóztatott a ház a 15-ös bizottsághoz utasítania végett, hogy tekintettel az időszaki lapok kiadására, továbbá a nyomdák felállítására vonatkozó biztosítékok eltörlésére uj szakaszt indítványozzon. Ennek folytán van szerencsém a 15-ös bizottság nevében következő uj szövegezésű szakaszt ajánlani. Lenne tehát a régi 103. §. helyett a következő (Olvassa): 103. §. Jelen törvény alá nem esnek: aj a mezőgazdasági és erdei termelés, marhaés lótenyésztés, halászat folyó vizekben, tavakban és csatornákban, kert és szőlőmivelés s az ezekkel összefüggő mellékipar, a mennyiben az illetők leginkább saját nyers termékeik feldolgozására és eladására szorítkoznak; b) a bányászat és kohászat; c) az állami egyedáruság és az azzal összekötött vállalatok; d) a katonai intézetekben és üzlettelepeknél alkalmazott katonák munkája ; e) a malom és italmérési üzlet annyiban, a mennyiben az ahhoz való jog a kir. kisebb haszonvételek sorába tartozik ; f) a vasút, gőzhajózási és csatornázási vállalatok ; g) hitel- és biztosító intézetek; h) a tengeri hajózás és tengeri halászat; i) rendes átjárók (kompok, révek) állítása folyókon, tavakon, csatornákon és a fa-usztató vállalatok; k) az ügyvédek, mérnökök foglalkozásai; 1) a gyógyászat gyakorlása (orvosok, sebészek, szülészek stb.) és mindennemű gyógyintézetek, (ideértve a szülész-házakat, tébolydákat,) valamint az állatgyógyászat és a gyógyszerészet; m) a magánoktatás és nevelés; n) nyilvános táp-, oktató- és fegyintézetek ipari foglalkozása; o) a házaló kereskedés; p) a közönséges napszámos munka. Mindezekre nézve a törvényhozás további rendelkezéséig a fennálló törvények és rendszabályok szolgálnak zsinórmértékül. „Az 1848. XVIII. törv.-czikk a biztosításokra vonatkozó rendeletek kivételével, továbbra is fenntartatik. Horvát-szlavón országokban pedig az ott fennálló sajtó törvények érintetlenül maradnak." (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház ezen szövegezést? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 104. §4.) Szomjas József: ögy vagyok meggyőződve, hogy az 1868.: III. és 1870.; XIII. törvényczikkek már kimeritőleg rendelkeznek a törvények kihirdetése és azoknak hatályba lépése iránt, és ennélfogva a törvényekben az életbelépés határnapjának kitűzése csak azon kivételes esetekben volna helyén, midőn az átalános rendelkezéstől eltérés történik. Minthogy azonban, az itt szőnyegen levő törvényre nézve ily eltérés nem forog fenn, a mennyiben a kitűzött 15 nap az 1870.: XIII. törvényczikkben foglalt határnappal azonos : ennélfogva ezen határozmányt mint teljesen fölöslegest kihagyandónak vélem. (Helyeslés). Ajánlom tehát ebbeli módositványomat.