Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-398
326 398. országos ülés deczember S. 1871, elfogadása és a képviselőségről való lemondás iránt ? Elnök: Pászt és Popovits képviselő urak elfoglalták helyeiket, novemberben és october végén is itt voltak, deczember kezdetén is megjelentek ; tegnap azonban mindakettö azt kérte tőlem, hogy nyolcznapi szabadságot adjak nekik. Theil úrtól nem kaptam feleletet. A másik kettő lemondott. Csernátony Lajos: A t. elnök urnák nyilatkozata a t. elnök urat illetőleg eorreet; de én nem látom át, hogy a házra nézve e nyilatkozat mennyiben lehet kielégítő, mert épen az a baj, hogy azon urak elfoglalták helyeiket, daczára annak, hogy bíráknak neveztettek ki és nem nyilatkoznak az iránt, hogy elfogadják-e azon bírósági kineveztetést vagy pedig a képviselőséget akarják-e megtartani; csak azt tudjuk, hogy felveszik a napidijat és felveszik a szálláspénzt, ezt nem mulasztják el tenni; de ha ezt nem mulasztják el tenni: talán megtehetnék azt is, hogy nyilatkoznának, tulajdonképen mit akarnak ? Az igen t. elnök ur tudatta a házzal, hogy e képviselő urak itt voltak. Ez annyit tesz, hogy következőleg joguk volt felvenni illetőségüket; igen, de ha joguk volt ezt felvenni: nincs joguk egyébnek lenni, nincs joguk bíráknak lenni, nincs joguk fenntartani magoknak azt, hogy bírák is lehessenek. Erre nézve szerény véleményem szerint intézkedni kell minden esetre a háznak. Patay István: Még csak azt bátorkodom megkérdezni, van-e nekik szavazatuk kinev ztetésök után. Mert ha nincs: legközelebb volt itt azon eset, hogy egyformán állván a szavazatok, az elnök döntött, és ha ők itt voltak és szavaztak : akkor törvénytelenül döntött. Elnök: Ök azt mondják, t. ház, hogy a törvényczikk három hónapot enged arra, hogy az esküt letegyék. Ha ezt nem teszik le: az annyit jelent, hogy nem fogadják el a hivatalt. Ök azon jogukkal élni akarnak, hogy ezen három hónapot megvárják, a mely alatt nyilatkozhatnak: ezt mondották nekem Popovits és Pászt urak. Ugyanazt állította Binder ur is, ki azonban, mint méltóztatnak tudni: lemondott; ugy szintén lemondott Láng ur is. Theiltól még nem kaptam feleletet. Simonyi Ernő: E kérdésen egyszer mégis tul kell esni, s azt hiszem, hogy czélszerü volna, ha a t. ház e tárgyat külön napirendre tűzni méltóztatnék. Az nem fér össze a képviselőház méltóságával, hogy itt mindegyre ily felszólalások történnek. Méltóztassék tehát a t. ház e tárgyat a legközelebbi napok egyikére kitűzni, én ugy hiszem, hamar áteshetünk rajta. Elnök: Tán a költségvetés után. (Helyeslés.) Tehát a t. ház a költségvetés után fogja, e kérdést tárgyalni; hanem méltóztassék egy indítványt beadni, mert különben nem volna tárgya a tanácskozásnak, mert Binder lemondván, annak levele nem lehet a napirend tárgya. Következik a pénzügyi bizottság jelentése. Széll Kálmán előadó: Van szerencsém a pénzügyi bizottság jelentését előterjeszteni egy tagnak a házhoz beadott kérvénye tárgyában. Ez a pesti szegény-gyermekkórház-egyletnek azon kérvénye, melyben öt ezer forint segélynek a költségvetésbe leendő felvételét kéri. Kérem e jelentés kinyomatását és a belügyminiszteri költségvetéssel együtt leendő felvételét* Elnök: Méltóztatnak ebben megnyugodni. (Helyeslés.) Következik a napirend. Lázár Ádám: A miniszterelnökségi költségvetésben a kormány részéről codificationalis költség czim alatt ötvenezer forint kívántatik megszavaztatni, ezzel szemben a pénzügyi bizottság véleménye csak harminczezret lát jónak, mig a különvéleményezök tizenötezer forintot javasolnak. Valamint a múlt költségvetés alkalmával bátor voltam ezen oknélküli költekezés ellen felszólalni: ugy most is kötelességemnek tartom ismételve kijelenteni azon indokokat, melyeknél fogva ezen előirányzott költséget törlendőnek vélem. Ezek következők: Ugy látszik, hogy a kormány igen szerelmes az ily meddő kiadásokba, mely pénz az adózók zsebéből vétetik ki, kik úgyis alig képesek még a legszükségesb költségekre is áldozni. — Ha csakugyan tetszik ily kiadásokat felvenni: ott van a tegnap oly könnyű szerrel minden czél és számadás nélkül mondhatni, az oroszlán torkába dobott 200,000 frtnyi rendelkezési alap. Ha tetszik ily költségeket tenni bizonytalan kiadásokra, akkor fedezheti azt a miniszterelnökség. De továbbá, t. ház, a kormány legkevésbbé sem állithatja azt, hogy ily kiadások a hasznos befektetések sorába tartoznak: miután az ily kiadások eredményéről mindeddig sem átalában, sem részletesen oly eredmény nem fekszik a ház előtt, hogy ily költekezés indokolható lenne. Naponként látjuk ugyan a törvényjavaslatokat, melyek a ház elé kerülnek; de a törvényjavaslatok részint az osztályokban, részint a központi bizottságban, aztán pedig a nyilvános országos tárgyalások alkalmával oly lényeges változásokon mennek keresztül, hogy alig hihető, miszerint az ide beterjesztett javaslatok az illető szakminisztériumok, illetőleg a codiíicálásban szakavatott egyének tollából erednének. Ha már, t. ház, a törvényjavaslatok készítése egyik legfontosabb teendője a képviselőháznak,
