Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-387

2§ 887. országos ülés november 28. 1871. hogy eddig a vasutak többnyire igy építtettek, és a mint nem minden ok nélkül állíttatik, szert tettük számos családi vasutakra; de nem tettünk szert oly vasutakra, a melyek a hazai ipar fel­virágzását valóban előmozdítanák, sőt én bátor vagyok azon észrevételt tenni, hogy sokszor egész lakossági kasztokra nagy tekintet vétetett: ne­hogy pedig a nemzetieskedés gyanújába essem, felhozok egy példát nem a magam vidékéről, hanem Erdélyből. Erdélyben például Szász test­véreink igen sok előnyben részesültek vasutak építésénél, holott a Székely népnek eddig tudtom­ra 1 Vs mértföld vasút jutott; meglehet, hogy ily esetek Magyarországban is vannak, de ezeket elősorolni nem akarom. Én tehát, t. ház, hogy vasutaink építése egy systema szerint történjék, és hogy a fennálló vas­utak ezen systemába bele vonassanak : bátor vagyok egy törvényjavaslatot benyújtani a t. házhoz, melyben különös figyelem fordittatik arra, hogy a hazánk földrajzi fekvésében rejlő természetes előnyök számításon kívül ne maradjanak. T. ház! Én nem sokat alkalmatlankodom törvényjavaslatokkal: ez az első, melyet szerencsém van benyújtani és meglehet, hogy az utolsó is; én tehát bátor vagyok ezen törvényjavaslatot, melyben a só és szén kérdések megoldása is benfoglaltatik, a t. háznak figyelmébe ajánlani, annak felolvasásától, mivel igen hosszú, elállók, hanem kérem kinyomatását. Elnök: Paulini Tóth Vilmos ur törvény­javaslatot dolgozott ki, amely a mint látom, 20 és egynehány ivet foglal magában. (Felkiáltások: (Nyomassák ki! Nem szükséges.) Deáky Lajos: A ház 102-ik szabálya akként rendelkezik : „ha az indítvány törvény­alkotását czélozza, azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani. A törvényjavaslat, a tagok között kinyomva szét­osztandó, s ha a ház tárgyalni kívánja: minden­esetre osztályülési tárgyalásra utasítandó/ Elnök: Ha a ház parancsolja, a törvény­javaslat ki fog nyomatni. De a mint látom maga a törvényjavaslat csak három ivből áll, az indokolás pedig körülbelül 20 ivet foglal ma­gában, igy tehát csupán a törvényjavaslatot tartozunk kinyomatni, az indoklást pedig nem. Péchy Tamás: T. ház! Ha már mél­tóztatnak a törvényjavaslatot kinyomatni a me­lyet a házszabályok szerint mindenesetre ki kell nyomatni: akkor nézetem szerint a törvény­javaslatot okadatolás nélkül kinyomatni, oly gazdálkodás volna, a melyet ezélszerünek és helyesnek nem ismerek (Helyeslés.) Azért kérném a t. házat, méltóztatnék azt az indokolással együtt kinyomatni; mert ha a képviselőnek joga van törvényjavaslatot kidolgozni, és a háznak benyúj­tani : akkor mindenesetre úgy kell eljárni, hogy azon törvényjavaslat ezélszerűen ismertetve legyen, a mit indokolás nélkül nem lehet eszközölni. Elnök: Kívánja tehát a t. ház, hogy a törvényjavaslat az indokolással együtt nyomassák ki. (Felkiáltások: Az indokolással együtt.) Tehát ki fog nyomatni és a képviselő urak közt szótosz­tatni. Horn Ede : Több nap óta egy törvény létrehozatalán dolgozunk, melytől minden hézagai és hiányai daczára, el nem lehet vitatni azon ér­demet, hogy az iparszabadságot nagyjában Magyarországban fmeghonositandja. Gondoskodik egyszersmind a törvényhozás arról is, hogy ezen törvényrendeletei irott malaszt ne maradjanak, hogy a helybeli rendeletek ki ne játszhassak a törvény szabadelvű szándékait ós törekvéseit. Legjobb bizonyítékát adta ennek a t. képviselő­ház, midőn múlt szombaton majdnem egyhangú­lag visszautasította Pestvárosa azon kérvényét, miszerint az ipar-bejelentésnél követelni szokott taksákat jövőre is fenntartani kívánta. De, t. ház! ha van keresetmód, ha van foglalatosság, melyet megszorítani nem szabad, melyet minden áron és minden-uton módon elő kell segíteni: ez azon üzlet, mely Magyarország egyik legégetőbb és legközérdekűbb szükségletének meg­felelni törekszik, ez a közoktatás. Igy értette ezt szintén az 1868-iki XXXV. törvényezikk, midőn az oktatás szabadságát határozatilag kimondta és szorosan meghatározta azon kellékeket, melyeknek tételével mindenki­nek szabad iskolát felállitani és tartani, és min­denki tudja t. ház, hogy Magyarországon még nagy hiányában vagyunk nyilvános iskolák­nak; sőt még a fővárosban is, minden szép és elismerésre méltó törekvés daczára, mely szerint Pest város hatósága évről évre nyilvános iskolá­kat állítani és szaporítani törekszik: mégis ezek nem elégitek ki az illető szükségletet és minden esetre nagyon kívánatos, hogy minden képes ember szabadságában álljon ezen sajnos hézag betöltéséhez a törvény kellékeinek megfelelő ma­gán-iskolák alapítása által, hozzájárulni. Ennek daczára tehát Pestváros hatósága minden nö­veldétől 1000 frt. biztosítékot kíván, miáltal a magán-iskolák szaporítását meggátolja, vagy azokból monopóliumot csinál a vagyonosabb tanítók vagy vállalkozók számára. Szükségtelen, azt hiszem t. ház, kimutatni, hogy ez egyenesen ellenkezik mind az oktatás szabadságával mind a népnevelés országos érde­kével. Egyetlen-egy okot hallottam felhozni ezen különös rendszabály védelmére ós ez abban áll, hogy a növeldék néha néha a szülőktől, kiknek gyermekei ott laknak az intézetben és ott éle­lemmel is elláttatnak: előleges fizetést kivannak

Next

/
Thumbnails
Contents