Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

292 3*7. országos űlóg deczember 7. 1871. egymás megcsalása, egymásnak orozva megtámadása ; mert az ily eljárás már gyűlölséget, már egymás elleni elkeseredést szül, s előbb a kedélyek háborúját idézi elő, tnig majd, meglehet, honfivérrel fogja mocskolni a higgadt tanácskozásra hivatott helyeket. De azt mondják tán, ha van is ebben valami igaz: itt nem alkalmazható; mert hisz a nógrádi esemény nem ad indokot ennek felhozására. Lássuk tehát a lehető rövidséggel, miben állott, mi volt azon nógrádi esemény 1 és lássuk, mit jelent az arra adott miniszteri válasz, melyben a miniszter ur felemlíteni méltóztatott, hogy hiszen oly esetek, mint a nógrádi: történtek hajdan is azon megyékben, melyek iránt pedig az ellenzék minduntalan ragaszkodását nyilvánította, míg ő azoknak igen nagy barátja sohasem volt. Nógrádban ugy, mint más törvényhatóságokban is, elkészülvén a szervezeti javaslat, a belügyminiszter ur, épen úgy, mint ezt saját nyilatkozata szerint, de köztudomásilag másutt is tette, a javaslatot bizonyos észrevételekkel ellátva leküldte, utasítván egyúttal a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 92-ik §-ának rendelkezései iránt tegye meg a további lépéseket. Ennek következtében a főispánnak, tehát a kormány közegének megbízásából Frideczky Lajos első alispán, kit nehezen fog bárki is azzal vádolhatni, hogy az ellenzékkel összejátszott, két héttel, amint ez illik is ily esetekben, a gyűlés megtartása előtt a kezemben levő nyomtatványnyal a megye öszszes tagjait összehívta, mondván: „hogy a megye rendezésére vonatkozó tervezet a nagyméltóságú magyar királyi belügyminisztériumtól a f. hó szeptember 21-érői némely megjegyzések kíséretében visszaérkezvén, a főispán ur ő méltósága által 1870. XLII-ik törvényczikk 92-ik §-a értelmében teendő intézkedések tekintetéből f. évi october 23-ikára Balassa-Gyarmatra közgyűlés tüzetett ki, melyre nézve kötelességévé teszi a község elöljáróinak, hogy erről minden bizottsági tagot értesítsenek." A gyűlés meg is tartatott, a miniszteri leirat tárgyaltatott és aztán a miniszteri felhívás következtében és a főispáni hirdetmény értelmében, a közgyűlés áttért az emiitett törvényczikk 92-ik §-ának valósítására, mely §. megmondja, hogy a teendő: az igazoló és biráló választmány és a választási elnökök megválasztása. Ezen gyűlésben az ellen, hogy a választások megtörténjenek: óvás nem tétetett. Az igaz, hogy a főispán ur az első napon pártját kisebbségben látván, a gyűlést pár órával elébb, mint rendesen tenni szokta, ön hatalmúlag feloszlatta; de megtétetvén a maradt idő alatt minden intézkedés a párttagok betoborzására, más^nap a választás megtöitént. Azonban — horrendum dictu — az ellenzék győzelmével. A jegyzőkönyvek szerkeztettek, hitelesíttettek éa a minisztériumhoz felterjesztettek, mely azokat jóváhagyván, tudomásul vette. íme, ily nyomatott hirdetmények (Fölmutat egy hirdetményt.) adattak ki ismét a teljesen jobboldali központi magistratus befolyásával, hol a megválasztottak nevei megyeszerte még a szószékekről is kihirdettetni rendeltettek, és ily módon a választásokat, miután azok ellen senki szót nem emelt, miután azokra a megyét a miniszter hívta fel, miután azokat a miniszter tudomásul vette: mindenki teljes joggal befejezetteknek tekinthette. (Ugy van ! bal felől.) November 21-én volt a megyének rendes évnegyedes közgyűlése. Ezt megelőzőleg 17-én, tehát 4 nappal a gyűlés napja előtt, ment ugyan ki egy hirdetmény, mely tudatta azokkal. — kikhez az épen eljuthatott, és a főispán és Frideczky alispán kezeiből menvén ki a hirdetmény, nem nehéz eltalálni, kikhez jutott el leghamarabb, — hogy van szervezés tekintetében egy ujabb miniszteri rendelet, s hogy ezen ülésen az is tárgyaltatni fog. Az ülést megelőzőleg, mint rendesen, a megyei kis teremben értekezlet tartatott, ott a miniszteri rendelet felolvastatott, mely azt javasolja, hogy nem 6, hanem 8 szolgabíró választassák, s ezen rendelet folytán az ott jelen levők, kik közt ellenzéki is volt, megegyeztek abban, hogy ne ugyan 8 szolgabíró választassák, — de a miniszter kivánatának azon utón tétessék elég, hogy a 6 megállapított szolgabíró mellé segédek is választassanak, jöttek még szóba némi bizalmi feliratok is, s midőn a nógrádi ellenzék ott jelen ! volt elnöke kinyilatkoztatta, hogy azt hiszi, hogy ezekben az ellenzék részéről akadály nem történik: az az este vele különösen udvarias főispán ur azon reménységét nyilvánította, hogy e szerint tehát a másnapi gyűlés minden baj nélkül fog lefolyni. Ezek után történt, hogy más nap, midőn a i miniszteri rendelet letárgyaltatott: indítványba i hozatott az, hogy miután az octóberi végzés, az | octóberi választás nem volt törvényes, mert még I akkor nem volt teljesen helybenhagyva a mej gyének szervezkedési javaslata, pedig a 92-dik §. j azt mondja, hogy miután a szervezet helybenhagyva leérkezik, egy más, egy ujabb gyűlésnek kell a választásokat eszközölni, hogy mondom ezen alapon az octóberi végzés nem lévén törvényes, az ezen ülésen, melyre nézve, hogy választás is czáloztatik, az összeesküvésbe beavatottakon kívül senki nem tudhatta : ezen ülésen azon választások megsemmisítésével eszközöltes-