Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-396
396. országos ülés deczember 6. 1S7L 279 szere a dinnye, meg a tök, (Derültség), de azért nem hittem. Hihetőleg itt járt szerzője az augusztusi pesti vásáron, s a görög dinnyét töknek nézvén, látta azt az irtózatos halmazt, s azt hitte, hogy éven át azzal élünk. Ajánlom e kritikát a képviselő urnák, azok irányában, a miket olvas. (Derültség.) Ami illeti azt, mit a képviselő ur még az én előadásomban hallatlannak és látatlannak tart, mintha t. i. ón azt hinném, hogy átalában azért különböztetünk a direct és indirect adók közt, a mit ott elmondtam, arra nézve bocsánatot kérek, de félreértés van köztünk, azért xectificalom magamat. Nem azt tartom én, mintha a financierek az általam mondott okoknál fogva osztanák az adókat egyenesekre és közvetettekre; hanem azt kérdeztem: miért teszünk mi ezúttal különbséget köztük, miért foglalkozunk azon külön böztetéssel itt a vita folytán ; s erre feleltem : azért, mert más tanúság van a bevételek emelkedéséből, ha azt az egyik s ha azt a másik csoportba tartózd adónemek hozzák. Ha például a földadót emeljük tán 35-re tevén az adó lábat, vagy megkétszerezvén a katastralt jövedelmet: ugy a bevétel emelkedése csakis azt mutatja, hogy emeltük az adólábat egy vagy más utón , de vagyonnövekedésre ugyan nem mutat. Ellenben, ha a fogyasztási adók, vagy mint mondám a jövedékek, sőt mint állitám, az illetékek is nagyobb összeget hoznak a nélkül, hogy a mérték fokoztatnék: ez igenis azt mutatja, hogy a vagyon gyarapodott és ezért helyezünk súlyt megkülönböztetésére, ha megakarjuk tudni, hogy mi a jövedelem szaporodásának az oka, alapja. Es ezen megkülönböztetést föntartom most is. Végre, a t. képviselő ur nem értette azon számokat, melyeket én mint a közvetlen adók mennyiségének előirányzásánál alkalmazottakat kiemeltem. Különösen nem találja helyesnek az 1872-ik évre azon 58 milliót. Összehasonlítani csak azokat lehet, melyek az összehasonlítást megtűrik. 1872-ben hát csak azokat vettem fel összehasonlítás czéljából, a melyek már előbb is ben voltak költségvetésünkben. Tehát a határőrvidéki egyenes adókat nem: mert ez uj ; ha ezeket leüti a képviselő ur, akkor kijön azon 58 millió. Es ha azt kérdi, hogy minek százalékai azok, miket emiitettem: ugy azt felelem összes bevételeinknek az egyenes adók által képezett százalékai. Hogy már most ez bizonyit-e valamit a képviselő ur szerint ? az reám nézve mindegy: én csak tartozom arról számot adni, miről köztünk szó van. Négy éven át 54^-ról lementünk 48-ra, vagyis a direct adóból való bevétetek óvenkint 2%-kal kisebb részét teszik összes bevételeinknek, tevén azok 54—52—50 s végre 48%-ot. Én ezt kedvező tüneménynek mondtam mindazokra nézve, a kik azt hiszik, hogy kívánatos és kedvező jelenség, ha az indirect adók százaléka mind magasabb lesz. Szükségesnek tartottam ezeket helyreigazítás czéljából elmondani, a többi arra tartozik, hogy nekem van-e igazam, vagy pedig a képviselő urnák, és azt hiszem, hogy az e fölötti vitára az ország idejét igénybe venni nem szükséges. (Élénk helyeslés jobb felől.) Miletics Szvetozár: Miután előre látható, hogy az előterjesztett költségvetést a ház el fogja fogadni a részletes tárgyalás alapjául, annál is inkább, mert a bal-közép is mellette van, és miután nekem alkalmam lesz azokra, a miket Ghyczy képviselő ur felhozott, a részletes tárgyalás alkalmával felelni: azért nem tartom szükségesnek ez alkalommal többet beszélni; de egyet nem mellőzhetek, és ez az, hogy a t. pénz-' ügyminiszter ur a horvát-szlavón országgyűlés elnapolására nézve ismételve semmi indokot nem hozott fel, hanem csak ismételte azt, amit a horvát-szlavón miniszter mondott; ugyanis, hogy ez a korona jogában áll. En meg azt mondom, hogy ez nem áll a királyi korona jogában, vagyis inkább ez nem volt a királyi korona nevében, hanem a királyi köpönyeg nevében; s most már részemről tudom, hogy mi értelme van a koronázási ceremóniáknál a királyi köpönyegnek; ez arra szolgál t. L, hogy a miniszteri visszaéléseket fedezze. (Zaj.) Elnök : T. ház! Az átalános vita be lévén fejezve, talán jól fogom feltenni a kérdést igy: elfogadja-e a t. ház a minisztérium által az 1872. évre beterjesztett költségvetést átalánosságban részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? Miletics Szvetozár : T. képviselőház ! A szavazás kérdéséhez akarok szólani. (Felkiáltások jobbról: nem lehet! Zaj.) T. ház! kénytelen vagyok a t. háznak figyelmét egy igen kétséges kérdésre fordítani, ugyanis kérdem a t. házat: jogosítva vannak-e Horvát-Szlavonország képviselői e tárgy felett szavazni. (Derültség. Felkiáltások jobbról: Igenis vannak!) Alig hiszem, hogy a t. ház ezen kérdéssel tisztában volna, (Felkiáltások: Tisztában vagyunk!) miután az 1868-iki kiegyezési törvény 34. §-a azt mondja, hogy: „Azon esetre, ha a horvátszlavon-dalmát országgyűlés időközben feloszlat! tatnék : Horvát-Szlavon-Dalmátország képviselői mindaddig tagjai maradnak a közös országgyűlésnek, mig az ujolag egybehívott horvát-szlavón, dalmát országgyűlés uj képviselőket választ."
