Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-396

280 39G. országos ülés deczember 6. 187!. Én szerintem ez csak akkor áll, hogy ha ez állna: „feloszlik", s nem az, hogy : „feloszlatta­tik" az országgyűlés. (Derültség.) Ha ugyanis más faktor, más tényező által feloszlatatik ; de itt, ez esetben, nem ugy volt a dolog, itt az or­szággyűlés maga magától megszűnt, mert lejárt időszaka; igy tehát nem áll az: hogy feloszlat­tatott, hanem feloszlott. (Derültség.) De miután az országgyűlés magától szűnt meg az időszak lejártának következtében: azon esetre e §. nem alkalmazható (Zaj jobb és bal felől). Legalább van e véleménynek alapja. Mi­előtt az országgyűlés szavazna, nekem az illetők ellen személyesen semmi kifogásom sincs, hogy itt a szavazásban részt vegyenek; de kifogásom és kételyem van aziránt, hogy itt törvényesen részt vehetnek a szavazásban és igy azt hiszem, ezt a kérdést tisztába kell hoznunk a szavazás előtt, és én részemről azt indítványozom, hogy a t. ház határozatilag mondja ki, hogy a hor­vát-szlavon-dalmátországi képviselők ne vehes­senek részt a szavazásban. {Helyeslés a szélső bal oldalon ; zaj és ellenmondás a bal és a jobb felől.) Elnök : A kérdés, melyről a t. képviselő ur szól, nincsen napirenden; a horvát-szlavon­dalmát képviselők a törvény értelmében ülnek itt és nekem kötelességem, szavazati jogukat fenntartanom. Ha indítványt kivan a t. képvi­selő ur e tárgyban tenni és a ház jóaak látja azt napirendre tűzni, akkor lesz szó a kérdésről. (Helyesles jobb felől) Tisza Kálmán : Engedelmet kérek t. ház, szavazás előtt többször előfordult az a kér­dés, hogy egy, vagy más kérdésben a horvát­szlavon-dalmátországi képviselők szavazhatnak-e, vagy sem, és a hányszor előfordult: határozott is a ház felette. Ezen kérdést, mely most említtetett, oly nagy fontosságúnak tartom, hogy szükségesnek látom — mielőtt én szavazni tudnék — hogy én indokoljam és elmondjam nézeteimet. (Felkiál­tások jobb felől: nem lehet szólni! bal felől: hall­juk! halljuk!) Egy oly kérdést, hogy e képviselő­háznak egy része szavazhat-e vagy sem egy kér­désben, nem lehet külön napirendre tűzni és ad­dig mégis szavazni; én legalább nem tartom olyannak ; mert akkor a háznak szavazása meg­támadható lenne bármikor, ha e kérdést tisz­tába nem hozzuk. (Felkiáltások :halljuk! halljuk!) Elnök: Bocsánatot kérek, ha ezen kérdés felett szavazunk is, azonnal fognak a horvát-szla­vón képviselők is szavazni s ez eirculas vitio­sus; mert maga azon kérdés felett is fognak szavazni, mely itt most felmerült:, mivel a tör­vény értelmében vannak itt és nekem szavazati jogukat fen kell tartani. Ez tehát eirculus vi­tiosus lenne. (Zaj. Felkiáltások: halljuk!) Tisza Kálmán: Az 1868. XXX. t. ez. 34. §-a, a melyre az előttem szóló képviselő ur is hivatkozott, azt mondja : „Horvát- Szlavón­és Dalmátországok a közös országgyűlésbe saját országgyülésök kebeléből választják képviselőiket és pedig azon időszakra, melyre a közös képvi­selőház megbízása terjed" és utána teszi: „Azon esetre, ha a Horvát- Sziavon- és Dalmát ország­gyűlés időközben feloszlattatnék: Horvát- Szlavon­és Dalmátországok képviselői mindaddig tagjai maradnak a közös országgyűlésnek, míg az újó­lag egybehívott horvát- sziavon és dalmát ország­gyűlés uj képviselőket választ.* Ezek a törvény szavai és az előttem szóló­képviselő ur azon alapon támadta meg a horvát­szlavón képviselők szavazati jogát, mert — ugy mond — a törvény azt mondja : „Ha a horvát­szlavón országgyűlés feloszlattatnék ;•' itt pedig a horvát-szlavón országgyűlés alkotmányos idő­tartama járt le és az nem oszlattatott fel. En ugy tudom, hogy minden országgyűlés, ha lejárt is az ő jogosultsági ideje, egy királyi le­irattal szokott feloszlattatni és a képviselő ur érvelésének hatálya a törvény szempontjából csak azon esetben volna, ha ugy állana jelenleg Horvátországgal a dolog, hogy az királyi leirat által nem oszlattatott fel, hanem együtt hagyat­ván, miután ideje lejárt, magától oszlott volna fel: ekkor lenne helye a kérdésnek, de az eset nem az. Tehát a törvényben kellékül kitett azon feltevésből, hogy ha a horvát országgyűlés időkőzben a közös képviselőház jogosultsági ide­jének letelte előtt feloszlattatnék: nem lehet a törvény szempontjából a horvát képviselők jelen­létét megtámadni. (Helyeslés.) Nekem nézetem az, a mit most nem kifej­teni, hanem csak érinteni akarok, hogy az uj horvát országgyűlés összejövetelének ily hosszú időre kijátszása menthetetlen államcsioy; (Helyes­lés bal felől) de az itt jelenlevő horvát képviselők szavazási jogát ezen törvény alapján kétségbe vonni nem lehet. (Helyeslés. Felkiáltások; Sza­vazzunk !) Elnök: Húsz tag névszerinti szavazást kivan. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa:) Majoros István, Kiss János, Kállay Ödön, Hodosiu József, Maximovies Miklós, Kállay Ákos, Madarász Jenő, Bobory Károly, Gruthy Jenő, Madarász József, Deáky Lajos, Lázár Ádám, Csiky Sándor, Vály János, Patay István, Rákóczy János, Táncsics Mihály, Matkovieh Tivadar, Babes Yincze, Sréter Lajos, dr. Miletics, Oláh Miklós, Vidacs János. Elnök: Méltóztatnak helybenhagyni a feltett kérdést: Elfogadja-e a t. ház a miniszté­rium által az 1872-ik évre előterjesztett költség­vetést átalánosságban részletes tárgyalás alapjául, igen-e vagy nem?

Next

/
Thumbnails
Contents