Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

886 országos ülés november 22. 1871. 19 azon közegéhez, mely ezen ügyekre felügyelni hivatva van, tegyen fölterjesztést. Ez kifejezi a bizottság intentióját, mely szerint ez az egész csak kísérlet, és hogy itt még egy oly törvény alkotását, mint a minő pl. legújabban Ausztriában terveztetett, hol ez iránt egy számos §-ból álló törvény jött létre, hogy ily törvénynek kidolgo­zását a 15-ös bizottság szükségesnek nem látja. Különben permissiv levén ezen dolog: majd az élet meg fogja mutatni, hol szükséges, hol czél­szerü az ilyesmi; az fogja meghatározni a szá­mot, mit jelent tulajdonkép a „nagyobb szám", mert az lehet 50, 60, 80 iparos, máshelyt pe­dig a nagyobb szám 2—300 gyári munkásnál is csekélyebb jelentésű; tehát azért is, hogy most már minden módozatát megszabjuk, annak szük­ségét nem láttuk; másrészt azonban azt hittük, hogy ez alkalmat nem szabad megvonni az ily intézménytől, hogy az életbe léphessen. Azért azt gondolom, hogy legjobb lesz e szerkezetet meg­tartani ; az élet majd megtalálja a kellő utat, és bizonyosan annak idejében majd a törvényho­zás tudni fog egy rendes törvényt hozni, amely törvényben meg fogja tüzetesen szabni mindazt, a mit Irányi képviselő ur kívánt. Egyátalában az iparbizottságnak mindenek­előtt főfeladata abban áll, hogy annak elnöke megkísérli a barátságos kiegyezést; ha nem le­het, szakértők segélyével tanácskozzék és vége. Némely országban, úgymint Szászországban, tör­vénytudó embereket állítottak a bizottság élére, hogy oly bonyolult esetekben, melyek a tör­vény tudását kívánják, szakférfi végezzen. Min­den eshetőségre, melyek ily törvényben fölme­rülnek: okvetlen tüzetesebb és nagyobb szabása törvény lesz tehát kidolgozandó. Azonban ennek szükségét a 15-ös bizottság még ma nem látta eljöttnek; (Helyeslés.) hanem csak a lehetőséget akarta biztosítani, hogy azon esetre, ha netalán ilyen bizottságok fölállítása az illetők által kí­vántatnék : annak útja-módja meglegyen. En tehát azt gondolom, hogy annak szük­sége, hogy e szakasz az osztályokhoz utasíttas­sák, — bár abban nagy veszélyt nem látok: — fenn nem forog. (Helyeslés. Elfogadjuk a szerkezetet!) Csiky Sándor: T. ház! Nekem ezen §. első alineájára van észrevételem. Jelesen az mon­datik itt, hogy az iparbizottság, illetőleg az ipar-hatóság által a munkások és a mun­kaadó közt fönforgó esetekre vonatkozólag ho­zandó ítélet dönti meg a köztük fennforgó vitát, és így az iparhatóság vagy bizott­ság ítélete felebbezésének hely nem adatik; hanem a második alineában az van kifejtve, hogy akár az egyik, akár a másik fél elégedet­len: keressen a törvény rendes utján magának orvoslást és elégtételt; ezt, t, ház, sem a leg­közelebbi, a 96. pontban megállapított bírásko­dási intézkedéssel, sem pedig a szoros igazsággal öszhangzónak lenni nem találom, mert ez olyan, hogy kimondja, mint a statuaris biró, az Ítéle­tet : azaz iparhatóság, akárhogy legyen azzal megelégedve ugy az egyik, mint a másik fél, s felebbezést sem enged meg, hanem valóságos erőszakos hatalmat gyakorol. Én magam is óhaj­tom és rendén látom, hogy az ily súrlódások­nak mielőbb vessünk véget, és így azt, amit a 15-ös bizottság javaslatában mond, azt igen he­lyeslem, hogy azon ítélet, a melyet az iparhatóság ki­mond: végrehajtassák; de a birtokon kívüli felebbvi­tel a rendes hatósághoz ne legyen megtagadva. Es igy módositványom e pontra nézve kő­vetkező : A 97-ik §-nak első bekezdése utolsó sorából ezen szavak: „minden felebbezés kizárá­sával" hagyassák ki, és helyettük tétessék: ,,a felebbezés csak birtokon kivül engedtethetik meg." Ha pedig ez elfogadtatik: akkor a másik alinea kihagyandó lészen. Jámbor Pál jegyző (újra felolvassa Csiky Sándor mődositványái.) Elnök: Kérem meghallgatni a módosítá­sokat, hogy azután szavazni lehessen. Mihályi Péter jegyző (felolvassa Csiky Sándor, Irányi Dániel és Halász Boldizsár módo­súványait.) Szlávy József kereskedelmi mi­niszter: T. ház! Mi Halász Boldizsár képvi­selő ur módositványát illeti, bátor vagyok figyel­meztetni, hogy itt nem alapszabályokról van szó: hanem szabály-rendeletekről, a bíráskodási mód megállapításáról. Itt részemről a „tudo­más" szót tehát egyátalában nem fogadhatom el; mert nemcsak joga, hanem kötelessége az illető miniszternek felügyelni a felett, hogy a szabályok helyesek legyenek. Itt nemcsak arról van szó, hogy tudomásul vegye; hanem hogy néha egészen átdolgoztassa, hogy visszaküldje s máskép rendeztesse. Ezen módositványt tehát részemről nem fogadom el. Máskép áll a dolog Irányi Dániel képviselő urnák javaslatával. Én azt indokoltnak és jogo­sultnak találom. A t. képviselő ur azt kívánja, hogy törvény által szabályoztassék azon eljárás, mely követendő az iparbizottságok, vagy mint ő szeretné elnevezni, az iparbiróságok szervezé­sénél; ő tehát törvény által kívánja szabályozni az iparbizottságok vagy bíróságok szervezését. Ezt, mint mondám, részemről is indokolt­nak és helyesnek tartom. Meg is kiséreltetett ez a 15-ös bizottságban. És miért állottak el at­tól 1 ? Mert meggyőződtünk arról, hogy ha kü­lön törvény által akarjuk ezt szabályozni, azt egy, két, három szakaszszal alig fogjuk elvégez­hetni. (Helyeslés.) S*

Next

/
Thumbnails
Contents