Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

20 .386. országos iílés novcmher 2? 1871. Előttünk volt egy törvényjavaslat, mely a szomszéd Ausztriában készült, mely, nem tudom 60, 70 vagy 80 §-ból állott: már ez is mutat­ja, hogy egyátalában bővebb ós hosszabb tanul­mányozást kivan ezen egész ügy megoldása; minthogy pedig ezen intézményről az eredeti ipartőrvényjavaslatban szó nem volt: ezt oly hamar, oly kellő megfontolás ós meghányás nél­kül a törvénybe betenni nem akartuk. De más­részt tartottunk még attól, hogy ha el is készí­tené a 15-ös bizottság e pótló szakaszokat, nem akartuk kitenni a törvényjavaslatot annak, hogy itt e házban talán e végett ismét két három napi vita keletkezzék, mire talán, tekintve azon rövid időt, mely még az oszággyülés előtt áll, és azon tömérdek teendőt, melyet végeznie kell: meglehet, hogy ez a néhány nap nem fogott volna részünkre elég lenni. Méltóztassanak figye­lembe venni, hogy ha egyszer elkezdődnek a budgetviták, melyeket mulbatlanul be kell fejezni: itt van még a fővárosi rendezés, a választási törvény stb. és számos más oly törvények, me­lyek, mulhatlanul kell, hogy bevégeztessenek ezen időszak alatt. Nem akartuk tehát ezen törvényjavaslatot kitenni annak, hogy ha nagyon hosszura nyújt­juk, és beveszünk egy egészen uj tárgyat, amely bizony még nálunk nincs egészen meghonosulva, és melyiyel a t. képviselő uraknak is nem mind­egyike ismerős, és mindenesetre hosszú vitára adna alkalmat: mondom, nem akartuk kitenni e törvényjavaslatot annak, hogy az még ezen időszak alatt törvénynyé ne váljék. Kísérletet akartunk tenni, hogy először hadd fejtse ki az élet, meg­kísértettük, hogy hadd alakuljanak meg egy, két, három helyen az ily bizottságok; ha ez meg fog történni: akkor sokkal könnyebben, ala­posabban, helyesebben, tüzetesen fog a törvény­hozás intézkedhetni. Ennélfogva, hogy ha megnyugtatására szol­gálna talán Irányi képviselő urnák, vagy a t. háznak: részemről egy módosítást javasolnék. E szerint a §. így szólna: „Oly községekben, hol az iparosok, segédek és munkások nagyobb számmal laknak: ezeknek kívánatára, külön ipar­bizottságok állíthatók föl. Ezen, az iparosok és a segédek, vagy munkások köréből egyenlő számban választandó iparbizottságok szervezésé­nek és eljárásának részleteit" — ide közbeszú­randó : „a míg külön törvény által nem szabá­lyoztatnak", ezután pedig következnék: „az il­lető községek, az erdekeltek hozzájárulásával külön szabály-rendelet utján állapítják meg. stb. Ez által, azt hiszem, meg van szüntetve Irányi képviselő ur aggodalma, mert a legköze­lebbi törvényhozás alkalmával a kérdés bőveb­ben fog tanulmányoztathatni, és törvény által szabályoztathatni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Ha a fc. ház megen­gedi, annyival inkább, miután a t. miniszter ur rám méltóztatott hivatkozni: elmondom néhány szóval, mit tartok ezen módosításról. Először az minden törvényről értetik „mig ujabb törvény nem rendelkezik." Ez tehát igen gyenge meg­nyugtatás, szerintem. De meg vagyok győződve, hogy ha a tör­vény ugy marad, amint van: akkor még csak kísérlet sem fog történhetni, mert nem fog lé­tesülni sehol egy ily iparbiróság; mert nincs megmondva, hogy mi a „nagyobb szám", má­sodszor, kinek kívánatára, iparosok vagy munká­sok kívánatára létesüljön-e és hány munkásnak vagy iparosnak kivánatára, ugy, hogy meg va­gyok győződve, hogy e törvény alapján sehol nem fognak létesülni iparbizottságok. Ami azon nehézséget illeti, hogy kifogyunk az időből: ezt nem hiszem, annyival kevésbbé, mert az imént értesültem, hogy a 15-ös bizott­ság egyik tagj ki szintén helyesli azon néze­tet, e részben már külön szerkezetű javaslattal is bir. Hogy ha ez a bizottság előtt ismét fölvé­tetik: akkor én azt hiszem, hogy az 24 óra alatt tárgyalható, s a házban sem fog igen hosszú időt igénybevenni. Fentartom tehát az imént be­adott indítványomat. Elnök : A szavazás első kérdését az ké­pezi : vajon a t. ház elfogadja-e ezen §-t, vagy pedig a 15-ös bizottsághoz utasitja-e vissza. Fel­teszem tehát a kérdést: Elfogadja a t. ház a §-t átalánosságban, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felál­lani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Szontagh Pál (gömöri): Ezen §. 3-ik bekezdésében ez mondatik: „Oly községekben, hol az iparosok, segédek és munkások nagyobb szám­mal laknak, ezeknek kivánatára, külön iparbi­zottságok állíthatók fel," itt e szó „külön" való­ban igen homályos, mert nem lehet tudni, vajon külön iparbizottságok állitandók-e, vagy pedig a segédekből és iparosokból kell ezen bizottságok­nak állani. Ezen szónak tehát „külön" ki kellene maradni. Továbbá azt mondja ezen bekezdés, hogy „ezen az iparosok ós a segédek, vagy mun­kások köréből, egyenlő számban választandó ta­gokból alakítandó iparbizottságok szervezésének... a . Itt ismét oly valamit látszik mondani, mintha többféle iparbizottság lenne, melyek egyike a segédekből, másika ismét az iparosokból lenne alakítandó. Ezt, véleményem szerint, igy kellene világosabban kifejezni: egyenlő számban válasz­tandó tagokból alakítandó iparbizottságok. Elnök: Kérem Csiky módosítvanyát fel­olvasni, az első bekezdésre vonatkozólag.

Next

/
Thumbnails
Contents