Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-386
20 .386. országos iílés novcmher 2? 1871. Előttünk volt egy törvényjavaslat, mely a szomszéd Ausztriában készült, mely, nem tudom 60, 70 vagy 80 §-ból állott: már ez is mutatja, hogy egyátalában bővebb ós hosszabb tanulmányozást kivan ezen egész ügy megoldása; minthogy pedig ezen intézményről az eredeti ipartőrvényjavaslatban szó nem volt: ezt oly hamar, oly kellő megfontolás ós meghányás nélkül a törvénybe betenni nem akartuk. De másrészt tartottunk még attól, hogy ha el is készítené a 15-ös bizottság e pótló szakaszokat, nem akartuk kitenni a törvényjavaslatot annak, hogy itt e házban talán e végett ismét két három napi vita keletkezzék, mire talán, tekintve azon rövid időt, mely még az oszággyülés előtt áll, és azon tömérdek teendőt, melyet végeznie kell: meglehet, hogy ez a néhány nap nem fogott volna részünkre elég lenni. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy ha egyszer elkezdődnek a budgetviták, melyeket mulbatlanul be kell fejezni: itt van még a fővárosi rendezés, a választási törvény stb. és számos más oly törvények, melyek, mulhatlanul kell, hogy bevégeztessenek ezen időszak alatt. Nem akartuk tehát ezen törvényjavaslatot kitenni annak, hogy ha nagyon hosszura nyújtjuk, és beveszünk egy egészen uj tárgyat, amely bizony még nálunk nincs egészen meghonosulva, és melyiyel a t. képviselő uraknak is nem mindegyike ismerős, és mindenesetre hosszú vitára adna alkalmat: mondom, nem akartuk kitenni e törvényjavaslatot annak, hogy az még ezen időszak alatt törvénynyé ne váljék. Kísérletet akartunk tenni, hogy először hadd fejtse ki az élet, megkísértettük, hogy hadd alakuljanak meg egy, két, három helyen az ily bizottságok; ha ez meg fog történni: akkor sokkal könnyebben, alaposabban, helyesebben, tüzetesen fog a törvényhozás intézkedhetni. Ennélfogva, hogy ha megnyugtatására szolgálna talán Irányi képviselő urnák, vagy a t. háznak: részemről egy módosítást javasolnék. E szerint a §. így szólna: „Oly községekben, hol az iparosok, segédek és munkások nagyobb számmal laknak: ezeknek kívánatára, külön iparbizottságok állíthatók föl. Ezen, az iparosok és a segédek, vagy munkások köréből egyenlő számban választandó iparbizottságok szervezésének és eljárásának részleteit" — ide közbeszúrandó : „a míg külön törvény által nem szabályoztatnak", ezután pedig következnék: „az illető községek, az erdekeltek hozzájárulásával külön szabály-rendelet utján állapítják meg. stb. Ez által, azt hiszem, meg van szüntetve Irányi képviselő ur aggodalma, mert a legközelebbi törvényhozás alkalmával a kérdés bővebben fog tanulmányoztathatni, és törvény által szabályoztathatni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Ha a fc. ház megengedi, annyival inkább, miután a t. miniszter ur rám méltóztatott hivatkozni: elmondom néhány szóval, mit tartok ezen módosításról. Először az minden törvényről értetik „mig ujabb törvény nem rendelkezik." Ez tehát igen gyenge megnyugtatás, szerintem. De meg vagyok győződve, hogy ha a törvény ugy marad, amint van: akkor még csak kísérlet sem fog történhetni, mert nem fog létesülni sehol egy ily iparbiróság; mert nincs megmondva, hogy mi a „nagyobb szám", másodszor, kinek kívánatára, iparosok vagy munkások kívánatára létesüljön-e és hány munkásnak vagy iparosnak kivánatára, ugy, hogy meg vagyok győződve, hogy e törvény alapján sehol nem fognak létesülni iparbizottságok. Ami azon nehézséget illeti, hogy kifogyunk az időből: ezt nem hiszem, annyival kevésbbé, mert az imént értesültem, hogy a 15-ös bizottság egyik tagj ki szintén helyesli azon nézetet, e részben már külön szerkezetű javaslattal is bir. Hogy ha ez a bizottság előtt ismét fölvétetik: akkor én azt hiszem, hogy az 24 óra alatt tárgyalható, s a házban sem fog igen hosszú időt igénybevenni. Fentartom tehát az imént beadott indítványomat. Elnök : A szavazás első kérdését az képezi : vajon a t. ház elfogadja-e ezen §-t, vagy pedig a 15-ös bizottsághoz utasitja-e vissza. Felteszem tehát a kérdést: Elfogadja a t. ház a §-t átalánosságban, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Szontagh Pál (gömöri): Ezen §. 3-ik bekezdésében ez mondatik: „Oly községekben, hol az iparosok, segédek és munkások nagyobb számmal laknak, ezeknek kivánatára, külön iparbizottságok állíthatók fel," itt e szó „külön" valóban igen homályos, mert nem lehet tudni, vajon külön iparbizottságok állitandók-e, vagy pedig a segédekből és iparosokból kell ezen bizottságoknak állani. Ezen szónak tehát „külön" ki kellene maradni. Továbbá azt mondja ezen bekezdés, hogy „ezen az iparosok ós a segédek, vagy munkások köréből, egyenlő számban választandó tagokból alakítandó iparbizottságok szervezésének... a . Itt ismét oly valamit látszik mondani, mintha többféle iparbizottság lenne, melyek egyike a segédekből, másika ismét az iparosokból lenne alakítandó. Ezt, véleményem szerint, igy kellene világosabban kifejezni: egyenlő számban választandó tagokból alakítandó iparbizottságok. Elnök: Kérem Csiky módosítvanyát felolvasni, az első bekezdésre vonatkozólag.
