Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

3S6 országos ülés uovember 22 1871 n natkoznak, és a munkások, gyárosok, iparosok között keletkeznek. A kihágások kérdésen kivül a rendőri hivatal elé tartoznak; de ezen a szer­ződési viszonyból eredt, és többnyire igen kényes ügyek egyátalán nem tartoznak a rend­őrséghez. ÉLI tehát a bíróságot, azaz a hatósá­got illetőleg is, különbséget szeretnék tenni. A kihágásokat a rendőri hivatalhoz utasitnám; azon kérdéseket azonban, melyek a szerződési viszony­ból támadnak: a rendőri hivatalhoz nem utasí­tanám, hanem utasítanám a törvényhatósági joggal felruházott városokban egy e végre a tanács által külön kiküldött tanácsnok elé. A mi Pest városának kérvényét illeti: ma­gam is azt gondolom, hogy arról akkor fogunk helyesebben intézkedhetni, midőn az illető törvény­javaslat szőnyegre fog hozatni; és miután Wahr­mann t. -képviselő ur íentartotta magának, hogy azon esetre ő maga fog indítványt tenni: azt hiszem, erről e pillanatban felesleges szólani. Módositványom, melyet bátor vagyok aján­lani következő: a c) pont helyett teendő: „ki­hágás esetében a rendőri hivatal, a 97-ik §-ban foglalt súrlódások és peres kérdések eseteiben pedig a tanács által kiküldött tanácsnok." Csiky Sándor: T. ház! Nehrebeczky t. képviselőtársam, Bobory képviselőtársam indít­ványa irányában némi észrevételeket tett, a me­lyek ellenében ki kell jelentenem: miként én Bobory t. képviselőtársammal teljesen egyetér­tek. Nehrebeczky t. képviselőtársam véleménye ellenében én azt pártolom, hogy rendezett ta­nácsú városokban az első folyamodásu bíróság a polgármester legyen. Nehrebeczky képviselő ur azon ellenvetést tette, hogy a polgármester azért nem lehet első biró; mert akkor a másodfokú bíró­városi tanács lenne, és igy egy város területén két rendbeli bíráskodás fog felállíttatni: a mi ezen törvény szellemével és a községek rendezé­séről szóló törvénynyel össze nem hangzik. Ámde t. ház, én ugy tartom, hogy itt a c) pontban első folyamodásu bíróságul a tör­vényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri kapitány van javasolva és ugyancsak a másod folyamodásu hatóságra vonatkozólag, az a) pontban, az van mondva: „Törvényhatósági jog­gal felruházott városokban a város tanácsa." Tehát ily módon törvényhatósággal fölru­házott városokban két rendbeli bíráskodás van, és hogy ha ez nem ellenkezik ezen törvény szellemével és az igazságszolgáltatás ren­dével: nem látom át, hogy miért ellenkeznék a rendezett tanácscsal ellátott városokra nézve. En tehát ugy tartom, hogy a nehézséget szerencsés voltam eloszlatni, és ennélfogva e te­kintetben Bobory t. képviselőtársam módositvá­nyát elfogadom. - A 3-ik módositvány az volt, *4rr. H. HAPLÓ 184-| XVIII. hogy itt, a másod fokú hatóságra nézve a c) pont alatt „városokban" szó hagyassák ki és tétes­sék: „Minden egyéb községben az alispán." Ezen módosítványt is pártolom. Szlávy József kereskedelmi mi­' niszter: Ezen módosítványra nézve csak azt jegyzem meg az azt pártoló t. képviselő uraknak, hogy az ellenkezik a megyei törvénynyel, mert a rendezett tanácsú városok megyei hatóság alatt állanak, ha — a mit Bobory kíván — a rendezett tanácscsal ellátott városok első fóruma volna a polgármester, a második fóruma a ta­nács, kérdem : hova mennének onnan ? vagy a megyéhez mint harmadik fórumhoz és akkor a minisztérium negyedik forumot képezne, vagy pedig a megye elkerülésével, a minisztériumhoz, a mi pedig a törvénybe ütközik : mert a rende­zett tanácsú városok a megyei hatóság alá tar­toznak. Ennélfogva semmiféle intézkedésnél a város a megyét el nem kerülheti, és igy a sza­kasz eredeti szerkezetét kérem megtartani. (He­lyeslés). Elnök: Ezen szakaszra igen sok módo­sitvány adatott be, méltóztassanak azokat meg­hallgatni. (FöUciáltások: Szavazzunk a szerkezetre.) Azt gondolom, a képviselő urak által beadott módositványok iránt annyi figyelemmel kell lenni, hogy mielőtt elvetjük, azokat fölolvastas­suk. (Helyeslés). Mihályi Péter jegyző (újra felolvas­sa Bobory Károly. Majoros István, Stanescu és Irányi Dániel fennél'n módositványait.) Elnök: Ezen módositványok ellenében bátorkodom azt a kérdést tenni : elfogadja-e a ház a szerkezetet ugy: a mint a bizottság be­terjesztette 1 Kik elfogadják : méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a 15-ös bizottság szerkezetét. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 97-ik most 98-ik %-t.) Irányi Dániel: Ezen §. harmadik be­kezdése uj intézménynyel akarja gazdagítani törvénykönyvünket, és ez az úgynevezett ipar­bizottság, mely Prancziaországban is fennáll Con­seil des Prud'hommes név alatt, és melyet én helyesebben iparbiróságnak neveznék, amennyi­ben ítélethozatalra van hivatva. Azonban e ren­delkezés részint hiányos ós tökéletlen, részint pedig hibás. Hiányos és tökéletlen annyiban, amennyiben nem határozza meg, hogy mely ese­tekben, hol és mikor lehessen ily iparbizottsá­gokat, vagy bíróságokat felállítani: azt mond­ván, hogy oly községekben, a hol az iparosok, segédek és munkások nagyobb számmal vannak. De mi ezen nagyobb szám ? Ki fogja ezt meg ­határozni"? A második homály, a melyet el kel­lene oszlatni: az, hogy mi módon, kinek, és ille­3

Next

/
Thumbnails
Contents