Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

16 38ÍÍ. orszrtgos ülés november 22. 1S71. rosokban nemcsak maga a kapitány, hanem a rendőri, illetőleg a kapitányi hivatal bizatik meg ilyféle kisebb teendők elintézésével, azt hiszem, hogy csak ily joggal mondhatjuk ki, hogy köz­ségekben ily csekély kihágások esetében a szol­gabíró segédje végezhesse a szolgabíró teen­dőit is. Mihályi Péter jegyző (olvassa Sta­nescu Imre módositványát.) Az ipartörvényjavaslat 96. §. a) pontja után tétessék: „illetőleg a szolgabíró segédje." Wahrmann Mór: Készemről Pest vá­rosának kérelmét illetőleg csak egy megjegy­zésre akarok szorítkozni. Magam is jogosultnak tartom azon kérést; de nem tartom időszerűnek, hogy az most itt tárgyaltassék. Nem lehet, t. i. hivatkozni oly törvényjavaslatra vagy törvényre, mely egyátalán a ház előtt még nem fekszik s itt nem tárgyaltatott; de fenntartom magamnak azon jogot, hogy ha a Pest városa szervezéséről szóló törvényjavaslat itt tárgyaltatni fog, a t. házat fel fogom kérni, hogy mindezen jogosult kivá­natokra kellő figyelemmel legyen. Addig nem szükséges intézkedni, mert azt remélem, hogy mind a két törvényjavaslat, t. i. a főváros szer­vezéséről szóló és az iparjavaslat körülbelül egy idejüleg fog szentesittetni. {Belyeslés.) Már most is kérem a miniszter urat, hogy akkor előadandó előterjesztésemet támogatni méltóztassék. Szlávy József földmivelés-, ipar­és kereskedelmi miniszter: Csak Wahr­mann képviselő ur előadására akarok pár szót me gjegyezni, hogy t. i. magam is osztozom azon nézetben, hogy ezen kérvénynek tárgyalása most időelőtti. Érdemleg hozzá szólni sem tartom szük­ségesnek most; majd annak idejében, hogy ha ezen törvényjavaslat, melyre Pest város folya­modásában hivatkozik: létesülni fog, és ha ugy fog létesülni, amint elkészült: akkor lesz ideje, er­ről tüzetesen szólni; ma megemlíteni pl. a kerü­leti elöljáróságokat, melyek nincsenek, ezt nem lehet. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Az iparhatóságok eljárásáról, különösen a felfolya­modási rendre vonatkozólag, több módositvány tétetett a 96. most 97. §-ra nézve. A t. ház becses engedelmével leszek bátor ezen módosí­tásokra nézve elmondani észrevételeimet. Előbb azonban felkérem a t. központi bizott­ság előadóját, méltóztassék beleegyezni és elfo­gadni azt, hogy ezen 96. §-ban valahányszor ezen kitétel fordul elő: „községekben" a meny­nyiben tulajdonkép a szab. kir. városok is köz­ségek, a törvényhatósági joggal felruházott többi városok is községek: méltóztassanak elfogadni azon kifejezést, mely a községi törvényben fog­laltatik, t. i. „kis ós nagy községek". Ez az, mi jelemzi ezen községeket, melyek ezen elne­vezés alatt fordulnak elő, mert szoros értelemben véve a többiek is községek. {F'őlkiáltások i Ma­radjon a szöveg!) Különben, ha nem méltóztat­nak ezt elfogadni: nem fektetek rá nagy súlyt, mert én értem, mely községek értetnek itt. Most átmegyek a t. képviselő urak módo­sít ványaira. Legelőször is eszembe jut Stanescu képvi­selő ur azon módosítása, mely szerint ő azt kí­vánja, hogy az a) pontban a „szolgabíró" után tétessék: ^illetőleg szolgabírói segéd" és hivatko­zik a megyék rendezése körüli eljárásra, mely­nél a belügyminiszter ur megengedte a megyék­nek, melyeknek arra szükségök volt, hogy a közigazgatási ügyek könnyebb vitele tekinteté­ből a szolgabirák mellé segédek adassanak. De van szerencsém arra figyelmeztetni Stanescu képviselő urat, hogy ezen segédek nem fognak önálló hatáskörrel bírni, hanem csakis a szolga­birák meghagyásából és felelőssége mellett fognak működni: s ennélfogva őket, mint külön instan­tiát felvenni nem lehet. Bobory t. képviselő ur is adott be módo­sításokat ós pedig mindenekelőtt a b) ponthoz, mely „a városi tanács" helyébe akarja a pol­gármestert tenni, és pedig azért akarja, mert a tanácsból a rendezett tanácsú városokban másod fokú hatóságot akar képezni. Szerintem nem egyez meg a renddel, hogy ugyanazon rendezett tanácsú város, két instantiával bírjon, melynek elsejét a polgármester, másodikát pedig a ta­nács képezze. Ezt én nem látom helyesnek, helyesebbnek látom azt, hogy az első instantiát a városnak akár polgármestere, akár tanácsa, a másodikat pedig a törvényhatóság, illetőleg az alispán képezze. Részemről szabadelvűbbnek tartom, ha a tanács lesz a rendezett tanácsú városokban az első instantia, és nem egy egyén, a polgármes­ter, és azért itt a szöveget pártolom. A harmadik módositvány az, melyet Bobory képviselő ur, ha jól tudom, a c) pontra nézve adott be. Kérem azt felolvastatni. Mihályi Péter jegyző {olvassa a mó* dositást.) c) Más községekben az alispán. Nehrebeczky Sándor: Ó tehát a c) pont alatt ki akarja hagyni az egyéb városokat. Ezt részemről azért nem lehet elfogadnom; mert e törvény Horvátországra is vonatkozik, ott pedig vannak még városok, melyek a községekés rende­zett tanácsú városok között állnak. Kérem a szer­kezet megtartását. Irányi Dáníel: T. ház! Véleményem szerint itt meg kell különböztetni a kihágásokat azon ügyektől, melyek szerződési viszonyra vo-

Next

/
Thumbnails
Contents