Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-394

214 394. országos ülés deczemlíer á 1871. emelkedhetik, mert a catastrált jövedelem ké­pezi az adó alapját, és ha még sem eléggé ked­vező az arány a kétféle adó között: ugy en­gedjék meg önök, hogy annak okára reámutas­sak. Magyarország átalában véve fejletlen, ne is várja senki, hogy az adóreformok által a ked­vezőtlen arányt kedvezőbbé lehessen változtatni, hacsak az industria nem fejlődik, a nemzeti va­gyon nem őregbedik. Azon adó-rendszer, mely főleg az indireet adókra helyezné a súlyt, még mielőtt az industria fejlődött, a vagyonosság fokozódott, jó adórendszer lenne Angolországban ; de rósz Magyarországban, s hogy ez mennyire áll: könnyen megítélheti a t. képviselő ur, ha a magyar korona egyes részeit s az azokból vett jövedelmet külön tekinti meg. Jó segédszer erre nézve a földtehermentesitési hányad, miután ez direct-adók százalékaiban szedetik be. Ha meg­nézi a képviselő ur, hogy milyen arány áll a földtehermentesitési teher, a szoros értelemben vett régi magyarországi azon összeghez, ami e czélra itt befolyt, s miként javul az arány évenként, s ha megtekinti, hogy áll a dolog Horvát-Szlavonországban s még inkább Erdély­ben : akkor meg fogja Ítélhetni, mi oka annak, hogy a direct adók oly nagy hányadát képezik jövedelmeinknek. Vannak kifejletlen országrészeink, melyek fejlesztésének meg kell előznie az arány javulá­sát. Ha csak ott volna is a magyar korona egész területe, hol a szoros értelemben vett Ma­gyarország van: el merem mondani, hogy nem ott volnánk, ahol Olaszország, hanem jelentéke­nyen előtte volnánk, még előtte a képviselő ur számítása szerint is; de arra idő kell, mig az or­szág ezen nagyon is hátramaradt részei oda emelkednek, hol a többi már van. Méltóztassék megnézni, hogy a jövedelmi adók hogyan emel­kedtek évről évre a sajátképeni Magyarország­ban, és hogyan Erdélyben, meg Horvát-Szlavon­országokban. Nézze meg a fogyasztási adóknál, hogy mit jövedelmeznek azok a 800 mértföldü Határőrvidéken, hol 2 millió ember van. Ugy szólván semmit. Mit tesz ez ? Azt teszi, hogy — nem a mi hibánkból, hanem a multak következ­tében — sebek vannak testünkön, de ezeket nem ugy gyógyítjuk, ha rángatjuk és tépjük: hanem ha kíméljük és gondját viseljük. Ez feladatunk, mig Simonyi képviselő ur azt hiszi, hogy más utón segíthetni rajtunk. (Jobb felől helyeslés.) Ezzel elvégeztem, mit a Wahrmann Mór és Simonyi Ernő képviselő urak által oly igen nél­külözött erposé nem adására vonatkozólag mon­dandó valék, s mellesleg még azon sok egyebet, mivel adósa voltam Simonyi képviselő urnák. (Jobb felől derültség.) Szükséges még némelyekre reflectálnom azok­ból, miket mások mondtak. Nekem még több szemrehányások is tétettek, különösen, hogy a képviselőház határozatait nem respectáltam. Mó­ricz Pál képviselő ur a thésist azzal bizonyitá, hogy határozata van a háznak, mely szerint minden iskola az oktatásügyi miniszter felügye­lete alá helyeztessék, s hogy én azt feleltem volna, hogy a selmeczi akadémia az enyém, azt én nem adom át. Én bizony erre semmit sem feleltem. Nekem a t. képviselőház, daczára amaz elvi határozatának, megszavazta budgetemben a selmeczi bányászati akadémia költségeit, és ne­kem, természetesen, kötelességem volt gondos­kodni, hogy a megszavazott költségen az iskolát fenntartsam. Kötelességem volt arról a jövő évre is gondoskodnom. Ha a t. ház kívánalmának practicus súlyt akar adni: ezt én sok okból nem tartom jónak, melyeket azonban nem mondok el most, hagy­ván a részletes tárgyalásra. Hanem meghajlom a ház határozata előtt. De annak az a módja : Tessék a költségvetést az én budgetemből kivá­lasztva, a cultusminiszterébe áttenni; akkor ő átveszi. Addig én nem tehetem, hogy elhagy­jam, ami nekem volt előirányozva, ő nem teheti, hogy átvegye azt ugyanazon okból. Azután Sche­matismust is kivánt a képviselőház; s a t. kép­viselő ur szerint én azt feleltem volna, hogy adok- majd akkor, ha Engedelmet ké­rek, nem azt mondottam. A pénzügyi bizottság hűségesen jelezte, mit mondtam. Azt mondtam, hogy már nekem van. Az én t. hivatalbeli elő­döm már gondoskodott róla: örököltem azt. Ha­nem azt igenis mondtam, hogy egy újnak készí­tésére nem tartottam alkalmasnak azon időt, melyben ily roppant változás küszöbén állunk, ami, azt gondolom, helyes. A harmadik vád emeltetett a dohány-mo­nopóliumra vonatkozólag. Elolvastam a ház vég­zését, s azt gondolom, az nem igazolta a vádat. Egy igen-igen fontos pont van még, mit do­logi tekintetből nem hagyhatok észrevétel nél­kül. Sok képviselő hozta fel az ügyet, s a kö­vetkezőkben mindnyájuknak legyen válaszolva. Az adó-reform kérdése állíttatott itt fel, mint olyan, ami sürgős. Erre nézve hallgatnom bún volna. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a nyilatkozott képviselők ezen szó alatt külön­böző dolgot értenek. Éber képviselő ur pl. vilá­gos szavakkal mondja, hogy nemcsak az egyes adónemeket kell bírálat alá venni, hanem az egész rendszert, és hogy azt tanulmányozva kell egy ujat kigondolnunk és megállapitnunk. Mó­ricz Pál képviselő ur meg azt mondja, hogy az adóreformot illetőleg az enquette több igen

Next

/
Thumbnails
Contents