Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

14 886. országos ülés november 22 1871 azon esetek számára szabatik büntetés, melyek I áthágások, mint az V-ik fejezet czime: „Az áthágásokról és büntetésekről" is jelzi. (Helyeslés.) Ha t. képviselőtársamnak Madarász Józsefnek a 300 frt, és két hóra terjedő fogság ellen van kifogása azért, mert ezen közigazgatásilag büntetendő áthágásra soknak tartja: akkor értem hogy ennek vagy leszállítását, vagy a §. kihagyását kéri ; de nem azért, mert ez igy szól: „a mennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb büntetésnek helye nem volna ;" mert azon esetben, a melyet szerencsém volt említni: itt büntetést szabni nem szükséges, mivel a büntető törvény intézkedik. Én részemről ezen közigazgatásilag kiszabandó büntetést súlyosnak nem tartván, a 93, most 94-ik §-t megtartani kérem. Jámbor Pál jegyző (olvassa Madarász Jósiefindítványát, mely igy szól: „a 93-ikmost 94-ik §. hagyassék ki.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 93-ik, most 94-ik §-t? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 94, most 95-ik %-t.) Madarász József: T. ház! Én óhajtanám, hogy e 94-ik §-nál a második bekezdés ne igy tétessék: „Ezen pénzek azon község pénztárába folynak be, hol a kihágás elkövettetett s iparczélokra fordítandók." Én azt hiszem, hogy minden kihágásból eredő bírságot jótékony czélra kell fordítani, és nem csupán ipar-czélra. Azért én nem ragaszkodom ugyan a szerkezethez, melyet beadni bátor leszek, s ha az nem tetszenék: nem ellenzem annak értelmével megegyező más szerkezet elfogadását; de ezt kívánom második kikezdésül tenni: „ezen pénzek azon község pénztárába folynak be, hol a kihágás elkövettetett, és fordítandó • iparosok és gyármunkások szegény árváinak és özvegyeinek, nem különben szegény iparosok, gyármunkások, segédek és tanonezok segélyezésére." Ha nem tetszik e szerkezet: méltóztassanak azt ily formán mással felváltani. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa Madarász József módositvány át.) Érkövy Adolf előadó : T. ház ! A mennyiben ezen módositvány azt czélozza, hogy ipari, illetőleg jótékony czélokra fordittassék a birsági pénz: ellene kifogást nem teszek. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? A kik elfogadják méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 95, most 96-ik §-t.) Halász Boldizsár : T. ház! Ezen most már 96-ik szakaszban bizonyos elévülésről van szó ; de miután ezen elévülés mintegy a biró önkényétől tétetik függővé, a mit nem akarnék t. i. itt az van benne, ha a kihágás napjától 6 hó alatt meg nem idéztetett. Én e helyett a panasz beterjesztését tenném; mert tudjuk, hogy Magyarországon csupán a tényleges fellépés is megakadályozta az elévülést. Például, ha a bírónak nem méltóztatik megidézni az illetőt, hát már az elévülne ? Én nem kívánom a bírótól függővé tenni ezen elévülést, azért egy módositványt vagyok bátor benyújtani. Jámbor Pál jegyző (olvassa Halász Boldizsár módositványát.) A 95-ik §. utolsó sorában e szavak helyett : „meg nem idéztetett", tétessék : „az illető hatóság előtt be nem panaszoltatott. a Elnök: Elfogadja a ház e §-t, Halász Boldizsár módositványával. (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa a Vl-ik fejeset, 96-ik %-át.) Elnök : Erre vonatkozólag Pestvárosának egy kérvénye van előttünk. Széll Kálmán jegyző: A kérvénynek azon része, mely ezen szakaszra vonatkozik, a következő. . . . Győrffy Gyula: T. ház! Azt hiszem, hogy ba valaki Pestvárosának ezen kérvényét magáévá teszi, és módositványképen előterjeszti: akkor figyelembe veendő; de igy valamely hatóságnak kérvényét előterjeszteni, és mint módositványt indítványba hozni nem lehet. Elnök : E kérvény a t. ház előtt felolvastatott ; a ház azt a kérvényi bizottsághoz utasította, honnan azon javaslattal érkezett vissza, hogy az ipartörvényjavaslat illető szakaszánál figyelembe volna veendő. A t. ház e véleményt határozatilag elfogadta. Nekem tehát kötelességem a t. ház határozatát teljesíteni, azért a kérvényt felolvastatom. Széll Kálmán jegyző (olvassa Pestvárosa kérvényének erre vonatkozó pontját.) Ghyczy Kálmán : T. ház ! Az ellen, a mit javaslatba hozott a kérvényi bizottság, hogy t. i. Pestvárosának ezen folyamodása a 'mai tárgyalás alkalmával figyelembe vétessék: nincsen semmi észrevételem; de tárgyalás alá csak akkor fog vétethetni, ha ennek folytán a ház elé, annak valamely tagja által egy formulázott indítvány benyujtatik; mert ezen házban a ház tagjain kivül senkinek sincs joga indítványt, vagy módositványt tenni. Magok a házszabályok világosan mondják, hogy indítványt, ellen-inditványt és módositványt mindig Írásba foglalva kell beadni. Így tehát, ha ezen kérvényt a t.