Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

]2 386. országos ViU\ pártolni. Én tehát szigorúbb büntetést kívánok megállapittatni, melynek maximuma 500 frt le­gyen, egy napi fogság pedig egyenlőnek tekin­tessék 5 írttal. Szlávy József kereskedelmi mi­niszter : Nem szükséges talán ünnepélyesen nyilvávitanom, hogy nem pártolom a zsebmet­szőket, (Derültség) azt talán a képviselő ur sem fogja hinni: csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ez esetben talán liberálisabb vagyok, mint a képviselő ur; mert nem akarom a közigazgatási hatóság hatáskörét annyira kiterjeszteni, hogy az valakit egy esztendei fogságra el Ítélhessen, mert ez a birót illeti. Bátor vagyok különben meg­jegyezni, hogy itt egy kis tévedés van. Helye­sen jegyezte meg Halmosy képviselő ur, hogy ezen §. azért van felvéve, hogy azon esetekben, midőn a büntető biró jár el: még a törvény ál­tal kiszabott büntetésen fölül kimondhassa azt is. hogy az illető az iparűzéstől egy évre eltil­tatik; mert ez először a büntető törvényekben nem foglaltatik, és másodszor ellenkezik az 1-ső §-sal, bol az mondatik, hogy a ipar gyakorlásától senki meg nem fosztathatik. Ez tehát oly kivé­tel, melyben a büntető biró az iparűzéstől el is tilthatja az illetőt. Ennélfogva azt hiszem, hogy a §. ugy, a mint van, meghagyandó an­nál is inkább, miután a kihágások a büntető biró által a fennálló törvény szerint különben is büntettetni fognak, meglehet, hogy még sok­kai súlyosabban, mint Madarász képviselő ur indítványozta. {Helyeslés.) Patay István; Én csak azt akarom mondani, hogy nem mondtam egy esztendőt, ha­nem az előadó ur fölvilágositása szerint, hogy minden nap 5 forinttal megváltható, én 500 fo­rintot indítványozván, mondtam csak 100 napot és nem egy esztendőt. Tisza Kálmán: T. ház! Én, a mint bátor voltam jelezni, a 91-ik §. után egy uj §. betételét akarom indítványozni. Jelesen a 91-ik §. intézkedik a korcsmárosok, zsibárusok, cseléd­szerzőkről stb.; a kik a közönséget tiltott mó­don megkárosíthatják, kimondván, hogy habár átalános elv az, hogy az iparjogot senkitől el­venni nem lehet: mégis bizonyos esetekben az iparjog gyakorlata korlátoltatik. Én ezt részem­ről elfogadom, kimondását szükségesnek tartom, mert senkinek joga és szabadsága annyira nem terjedhet, hogy ez által másoknak kárt okozzon, másoknak jogát és szabadságát saját jogain tul korlátolhassa. De ha intézkedünk a korcsmárosok, zsibáru­sok és cselédszerzőkről ily irányban: azt hiszem, kell valami intézkedést tenni azon üzlettelepekre vonatkozólag is, melyek a törvény 8-ik §-ában felemlitvék; mert habár tagadhatlanul lehetnek november 22. 1871. oly esetek, melyekben egy korcsmáros vagy egy zsibárus, vagy egy cselédszerző sok kárt okozhat a közönségnek: mégis azt hiszem, igen távol ál­lanak az ezek által okozott károk azoktól, me­lyeket egy teleptulajdonos mind az egészség, mind az emberi élet, mind a vagyonra nézve, ha vigyázatlan, ha a szabályokat meg nem tart­ja, elkövethet. Mert például egy lőporraktár, mely a 8-ik §-ba hasonlókig felvétetett, vagy egy petroleumfinomitógyár körüli vigyázatlanság, vétkes gondatlanság által százak vagyona és élete tétethetik egy pillanat alatt tönkre, és ezért, ha egy oty korcsmárosra nézve, ki üzle­tével visszaél vagy azt nem kellőleg gyakorolja, azon intézkedés tétetik, hogy üzletének gyakor­lásától egy bizonyos időre eltiltathassékj: azt hi­szem, hogy sokkal inkább kell gondoskodni ar­ról, hogy ily sokkal több veszélyt okozható te­leptulajdonos, kinek vigyázatlansága miatt azon egész vidék, egész környék lakossága, melyen a telep van, folytonos veszélyben és rettegésben tartatik, üzletének gyakorlásától bizonyos időre eltiltassék. A 88-ik §. ezt mondja, hogy ha valaki ilyen telepet előleges hatósági engedély nélkül megnyit: 100 forinttól 300 forintig terjedhető birsággal büntettetik. Ez helyes; de én azt tar­tom, hogy nem elég, mert ilyen nagy üzletnél, ha valaki azt a törvényben megszabott eljárás nélkül megnyitja, hogy ő üzletét nyitva tart­hassa, folytathassa: a 300 frtot meg fogja akár minden héten fizetni, és azért üzletét mégis folytatni fogja; mert egy nagyobb üzletnek egy heti szünetelése maga több kárt okoz, mint a 300 frt megfizetése. Helyes az, hogy ily bünte­tés szabassék arra, ki azon teltételeket nem tel­jesiti, a melyekhez az üzlet megnyitása kötve van; de ezen föltételek teljesítése egy nagy üz­letnél gyakran oly sokba kerül, hogy azon te­leptulajdonos azon 300 frtot tízszer is meg fogja fizetni időnként s még sem fogja teljesíteni a föltételeket, mert akkor is ezereket fog nyerni mellette. Én tehát ezen esetekről kívánok gondos­kodni és egy uj §-t beigtatni. Ezen uj §-ban pedig egyedül arra szorítkozom, a mire — a mi­niszter ur előadása szerint— a 91-ik §. szorítko­zik : azaz nem akarok avatkozni azokba, a mik­ről a büntető eljárás ugyis gondoskodik; hanem csupán arra, mi az ipar szempontjából kimon­dandó. Módositványom ez volna: Ha a 8-ik §-ban emiitett telepek tulajdonosa, vagy annak helyet­tese a 88-ik §. a) és b) pontjaiban emiitett ki­hágások egyikét vagy másikát ismételten elkö­veti, vagy ha többszöri hatósági figyelmeztetés után a közigazgatási szabályok, nevezetesen a

Next

/
Thumbnails
Contents