Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

886 országos ülés november 22. 1871. 11 jótékonyezélu alap, mely ezen bírságokból ala­kíttatni kívántatik, ily bírságok által legméltób­ban fog szaporittatni. Ajánlom módositványom elfogadását. Jámbor Pál jegyző (olvassa Madarász József módositványát) : A 91-dik §. után követ­kezőket kérem még tétetni: „a mennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb büntetésnek helye nem volna, 200 frt helyett ezer forintig terjedhető birságig, vagy két hónapról egy évig terjedhető fogsággal büntethető." Csernátony Lajos: T. ház! Egy kér­dést vagyok bátor intézni a t. indítványozó úr­hoz : hogy ezen kijelelt büntetések alkalmazását vajon ki által, vagy miféle bíróság által akarja érvényesíttetni? Mert ez iránt tisztába kell jön­nünk : mert közigazgatásilag, azt hiszem, oly nagy büntetést senkire sem lehet szabni; tehát rendes bíróság, vagy ki fogja a büntetést meg­szabni? Ez a módositványban nincs jelezve. Madarász József: T. ház! Szabad legyen-még egyszer szólanom. Ugy hiszem, ezen kérdés a t, központi bizottság előadójához van intézve, mert én hivatkoztam a 93-dik §-ra, hol ki van téve, hogy a vétkes, a mennyiben a bün­tető törvények szerint súlyosabb büntetésnek helye nem volna, 300 frtig terjedhető birsággal, vagy két hónapig terjedhető fogsággal büntet­tető. Én tehát csak azon nagyobb fontosságú szempontnál fogva, mely ezen kártyajáték és orgazdaság űzőket pénzbeli és fogsági büntetésre is kötelezi: voltam bátor az általam beadott szerkezetet indítványozni. En tehát először is a t. központi bizottság előadójától óhajtok, mint a központi bizottság előadójától, felvilágosítást az iránt, hogy ezen 93-ik §-ban érintett bírság vagy fogsági bünte­tés mikép lesz behajtandó ? Eleve kinyilatkoztatom, hogy, ha e részben a t. ház intézkedni fog, ezen intézkedéshez képest kívánom én is a 93. §-hoz beterjesztett indítványomat vétetni. Érkövy Adolf előadó: A 93. §-ban megszabott és Madarász képviselőtársam által indítványozott büntetés közt hasonlat csak nnnyiban van, hogy mindegyikben van idő és pénzbeli birság. (Beák Ferencz betegsége után ma ismét belép­vén a terembe, hosszas éljenzéssel fogadtatik.) A 93-ik §. azonban megtartotta azt, mi a törvénynek 5-dik fejezetében meg van állapítva, t. i. a kellő arányt a fogság és a helyettesítő pénzbírság között, a mennyiben ki van mondva, hogy egy napi fogság 5 frttal egyenlíthető ki, illetőleg váltható meg, s ezért van mondva, hogy „két hónapi fogság, illetőleg 300 frt bír­ság," Madarász képviselőtársam pedig nem tar­totta meg az arányt, mert: „két hónapi fog­ság, illetőleg ezer forint birság kiszabása a tőr­vény szellemébe ütközik az arányt illetőleg. De abban is különbséget látok, hogy a 93­dik §-ban 300 frtig és 2 hónapig terjedő fogság van megszabva, Madarász képviselő ur pedig 1 esztendeig és 1000 frtig terjedő bírságot indít­ványoz. A súlyosabb büntetés mindenesetre súlyo­sabb bűntényt is feltételez, ez pedig okvetlenül a büntető bíróság elé tartozik; mig a 93-dik §-ban foglalt büntetés iparhatóságilag is elren­delhető. (Helyeslés.) Halmosy Endre: A birói felelősségről szóló törvényben van egy §.,mely a bűntetteket fel­sorolván, elrendeli, hogy ha bírósági hivatalnok kö­vetett el ilyent, a biráságok a fennálló büntető tör­vények szerint járjanak el s a szerint büntessék meg az illetőt; de hozzá tette azt, a mi a bün­tető törvénykönyvben nincs: hogy oly hivatal­nok, ki ily bűntettért megbüntettetik, hivatalát veszti. Ugyanezen eset forog fenn nézetem szerint itt is. A büntetésről e törvény nem szól, mert ha valaki valamely vétségben, vagy bűn­tényben részt vesz: arról a büntető törvény­könyv rendelkezik. Az igaz, hogy ilyen Magyar­országban nincs, hanem van Erdélyben, Horvát­országban, de van minálunk is büntető praxis, mely erről rendelkezik, és ha valakit pl. orgaz­daságban bűnösnek találnak: azt e szerint bün­tetik. Azon büntető törvénykönyvek, vagy a nálunk használt praxis arról nem szól, hogy az ily vétségről hozott birói ítéletben, mely a bün­tetést kimondja, egyúttal az is mondassék ki, hogy az illető az iparjogtól megfosztassák. Mi­ért kell ezt itt kimondani? Mert az 1-ső §. azt mondja, hogy mindenki, ki bizonyos kellékekkel bir, gyakorolhatja az iparjogot, azért tehát ki kell mondani, hogy vannak esetek, melyekben a biró valakit iparjogától is megfoszthat. En tehát a Madarász képviselő ur által indítványo­zott rendelkezést idevalónak nem tartom, de feleslegesnek is; merő erről a büntető törvény­könyv rendelkezik, s a büntető bíróság amúgy is fogja tudni, hogyan kell büntetni. De magát a büntetés indítványozott kisza­bását is, hogy t. i. az 1000 frtig és egy évi fogságig terjedhessen: némely esetekben nagyon enyhének, máskor szigorúnak találom. Ez a büntető törvénykönyvben sokkal jobban van kö­rülírva, s a körülményekhez és viszonyokhoz képest kiszabva. Azért ezen §-t ugy, mint a 15-ös bizottság szövegezte, elfogadom. Patay István: T. ház! Volt ugyan olyan kormány is, mely mindenféle zsebmetszőket párt­fogása alá vett; de én azt hiszem, hogy a jelen kormány, különösen az illető miniszter, vala­j mint az előadó ur a zsebmetszőkeí nem fogják

Next

/
Thumbnails
Contents