Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-393
393. országos ülés deezeraber 2. 1871. 171 tani, s eziránt munkálatát hozzám felterjesztette. Meg kell jegyeznem, hogy ugyanazon gyűlésben megválasztotta az igazoló és biráló bizottság tagjait, és a bizottsági tagok választásának vezérletére hivatott elnököket is. Miután Nógrádmegye az általam törvényesség szempontjául tett észrevételeket tárgyalta és elfogadta, én ezen felterjesztését tudomásul vettem ; a 6 szolgabiróra nézve azonban megjegyeztem, hogy akkor, midőn Nógrádmegye 12 szolgabírót állított fel, akkor nem vette tekintetbe az adózók érdekeit, akkor pedig, midőn 6 szolgabírót állított fel, nem felelt meg a jó közigazgatás érdekeinek, és azt hiszem, hogy tekinve Nógrádmegye lakosságát és topographicus helyzetét, leghelyesebben cselekednék, ha a megyét 8 szolgabírói kerületre osztaná, — ezt azonban csak mint tanácsot adtam, mert ez a megye autonóm jogköréhez tartozván, nekem abba beavatkozásom nincs. Fölszólítottam a megyét, hogy e fölött újból tanácskozzék, és hozza tudomásomra határozatát. Ezen ujabb rendeletemet Nógrádmegye nov. 21-én tárgyalta. A virilis szavazatokat ezen gyűlésben állapította meg véglegesen. A szolgabirákra nézve tett észrevételeimet alaposaknak ismerte el: nem fogadta el ugyan azon nézetemet, hogj 8 szolgabírói kerületre ossza fel a megyét, de adott a 6 szolgabíró mellé szolgabiró-segédeket. Végre ugyanazon közgyűlés tárgyalta azon rendeletemet, melylyel az árvaszék szervezését véglegesen jóváhagytam. Ezek után inditványoztatott Nógrádmegye közgyűlésén, hogy miután az 1870. XLII. törvényczikk 30. és 92. §§. értelmében a megye közönségének csakis akkor ]ehet a biráló és igazoló bizottságokat, és a választásra kiküldött elnököket megválasztani, midőn a megye-szervezési munkálat a belügyminiszter által véglegesen helyben van hagyva; miután október 23 — 24-én e munkálatok véglegesen helybenhagyva nem voltak, igy az akkori közgyűlés nem járt el törvényesen akkor, mikor az igazoló és biráló bizottságokat megválasztotta: ennélfogva az október 23—24-iki gyűlés határozatait semmisítse meg a november 21-iki gyűlés. Ez indítványt a többség elfogadta, a kisebbség azonban sérelmesnek látván, a gyüléstermet oda hagyta és hozzám felfofyamodást intézett, melyben arra hivott fel, hogy e gyűlés határozatait semmisítsem meg. Hogy mi álláspontot foglalok én el e határozattal szemben : ez a kérdés, melyet a t. interpelláló ur hozzám intézett, és melyre nézve én megadom válaszomat. (Halljuk.) Nem tagadhatom t. ház! hogy midőn én a törvény értelmében a megye-szervezési munkálatot megindítottam, és folytattam: azon praxist vettem fel, hogy megtévén ezen munkálatokra ugy a törvényesség mint a czéiszerüsóg szempontjából észrevételeimet, ezen észrevételeket a megyék közönségeivel közöltem, felhiván őket a munkálatok ekkénti megváltoztatására, s egyszersmind tudtul adtam azt, hogy addig is, míg erre nézve a határozatokat velem közölnék, a további intézkedéseket a 92-ik szakasz értelmében megtehetik ? Tettem ezt két oknál fogva, először azért, hogy a szervezési munkálatok befejezését siettessem, és elősegítsem'; tettem továbbá azért, hogy elhárítsam a kormányról azon sok oldalról támasztott gyanút, mintha a kormány a megyék szervezését a jövő képviselőválasztás utáni időre kívánná halasztani. Nem tagadhatom azt sem, hogy a megyék legnagyobb része, talán csekély kivétellel, utasításom szerint járt el; de nem tagadhatom másrészt t. ház ! hogy ha a törvényt betű szerint akarjuk értelmezni: akkor csakugyan áll, hogy mindaddig, mig a szervezési munkálatok véglegesen helybenhagyva nincsenek, a 92-ik szakasz értelmében az igazoló- és biráló bizottságokat és az elnököket megválaszteni nem lehet; nem tagadhatom továbbá azt sem, hogy a régi megyei praxis szerint, — melynek, a t. ház igen jól tudja, én nem tartozom feltétlen imádói közé, — azt bizonyítja, hogy egyik megyei közgyűlés a megelőző közgyűlés határozatait megváltoztatta, s hogy igen sok eset fordult elő, midőn az egyik közgyűlés által, egy és ugyanazon tárgyra kiküldött deputatió helyett a másik közgyűlés más deputatiót küldött ki. így állván a dolog, t. ház! én nem tehetek egyebet, miután nekem a törvényt egy törvényhatósággal szemben lazábban értelmeznem nem lehet, mint azt maga a törvényhatóság teszi, — mondom nem tehetek egyebet, minthogy Nográdmegye november 21-ki azon határozatát, a melylyel az október 23-án, és 24-én tett határozatokat halomra döntötte, megváltoztatta a törvényre való hivatkozással: ismétlem, hogy nem tehetek egyebet, minthogy egyszerűen Nográdmegye november 21-ki közgyűlésének ezen határozatát tudomásul vegyem. (Élénk helyeslés jobb felől.) Plachy Tamás : T. ház! Mindenekelőtt bocsánatot kérek a t. háztól, hogy ma a szokottnál kevesebb hanggal rendelkezvén, talán beszédem minden része a teremben kivehető nem is lesz. (Halljuk!) De tüdőm megerőltetésével is iparkodni fogok magamat érthetővé tenni. A belügyminiszter ur, midőn raterpellátiómra szives volt historicus és chronologieus rendben helyesen válaszolni: előadta mindazt, melyek 22*
