Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-393
164 893. országos ülés deczember 2. 187J. már a napokban is életbe fog léptettetni, s igy noha megvallom őszintén, hogy jobban óhajtottam volna részemről, ha ezen intézkedések előbb tétettek volna : de miután maga az élet ezen hibákat ki fogia igazítani, azt hiszem, igy is mundns se expediet. Igy tehát, csekély nézetem szerint, eleje lőn véve nagyából annak, mi már előbb is megtörténhetett volna ; a többit bizzuk az életre. Ismétlem, hogy én az igen t. miniszter urnák válaszában a jelen körülmények közt megnyugszom. (Helyeslés.) Elnök: Tudomásul veszi a ház a t. miniszter urnák válaszát? (Tudomásul veszszük.) Tóth Vilmos belügyér: T. képviselőház! Három interpellatióra fogok a t. képviselőház engedelmével válaszolni, és pedig azon rendben, mint az interpellatiók történtek. Helffy Ignácz képviselő ur hozzám és tiszttársam az igazságügyminiszter úrhoz egy interpellatiót intézett több pesti munkás befogatása és több idegen kiutasittatása tárgyában. Lesz szerencsém mindenekelőtt ezen interpellatióra válaszolni. (Halljuk!) Gyulai Ferencz és Raueh György pesti lakosok Pest sz. kir. város polgármesteri hivatalánál bejelentették, hogy egy népgyűlést akarnak tartani június 11-én a Rákóczy téren. A szabad térek feletti intézkedés a városi hatóság hatásköréhez tartozván, a polgármester kijelentette előttük, miszerint nagy vásár ideje lévén: a népgyűlést ott megtartatni nem engedheti meg, s nem látja czélszerünek a szabad terek ily alkalommal ilyetén elfoglalását. Több bejelentés a népgyűlés megtartására nem történt, s daczára ennek, június 14-én délután a szent István-tái en több munkás felhívása folytán népgyűlés tartatott, melyben a város hatósága jelentése szerint izgató beszédek tartattak, a monarchia fennállása, az alkotmány és törvény ellem a tulajdon jog s a vallás ellen, s végre a párisi commune működése magasztaltatott. Innen vagy 500-an katonailag sorakozva s fővegjükön fátyolt viselve, mintegy jeléül, hogy a párisi commune-t gyászolják, kimentek a városligetbe, s ott nyilványos téren folytatták törvény ellenes agitatiójokat és beszédeiket s onnan visszatérve a szent István térre, itt hasonló modorban folytatták a gyűlést. Ekkor a városi hatóság a leginkább compromittáltak közül 43-at elfogatott s ezek közül 5-öt, kik idegenek voitak, és kik semmiféle keresetet kimutatni nem voltak képesek, szokás szerint kiutasított. Harmicznyolcz egyén ellenében pedig rendes vizsgálat, illetőleg eljárás indíttatott meg. A befogottak közül néhányan hozzám felfolyamodást intéztek a végből, hogy én szabadon bocsáttatásukat rendelném el. Miután nem éreztem magamat hivatva a város jogkörébe beavatkozni: természetes dolog, ezen szabadon bocsáttatást el sem rendeltem, de meghagytam a város közönségének azt, hogy a vizsgálatot lehető gyorsasággal indítsa meg, és fejezze be. A vizsgálat befejeztetett és az eredmény az lett, hogy a 38 befogott egyén közül azok, a kik súlyosan lévén terhelve, a királyi ügyésznek adattak át, a királyi ügyész azután ezen 28 befogottat a váczi fogházba kisértette. A többire nézve az igazságügyminiszter fogja megadni a választ. (Halljuk!) Bittó István igazságügyminiszter: T. ház! A mennyiben Helfy képviselő ur interpellatiójának második része hozzám van intézve, bátor vagyok azoknak kiegészítéséül, miket t. collegám a belügyminister előadott, még a következőket hozni a t. ház tudomására. Az elfogott 28 egyén augusztus második felében, — gondolom 17-ón vagy 18-án -— adatott át a királyi ügyek igazgatójának. Az ugyanakkor átvett igen terjedelmes iratok azonnal tanulmányozás tárgyává tétettek, de minthogy időközben a mint a belügyminister ur megjegyezte, ezen foglyok részint folytonosan észlelt kiszabadításukra való törekvések folytán, részint pedig mivel az itteni fogsági helyiségek akkori csekély számuk miatt nem voltak képesek az itteni szolgálatnak megfelelni: kénytelen voltam ezen foglyokat Váczra állami fogságba kisértetni. A vizsgálat mind ezen körülménynél fogva csak szeptember 15-én kezdethetett meg és folyt körülbelül 30 napon keresztül, minek oka nagyobb részt abban feküdt, hogy az illetők igen terjedelmesen vallottak, sőt egyikök, — ha jól emlékszem — Külföldi Victor, egymaga 8 napig vette igénybe a királyi ügyek igazgatóját, mert azt kívánta, hogy minden egyes szava, melyet védelmében felhozott, jegyzőbönybe vétessék fel. Midőn 30 nap elteltével a vizsgálat be lett fejezve, annak eredménye az volt, hogy kiderült, miszerint az egyletnek tagjai a külföldi munkás egyletekkel. Külföldi Viktor, és Farkas Károly pedig a genfi internationállal és ennek közvetítése folytán a párisi „Commune" -nel levelezésben állván, Magyarországon a törvény szerint fenálló kormányforma megbuktatásával, az úgynevezett „népállamot" akarták felállítani, (Nevetés.) melynek elérésére legalkalmasabb eszközül a katonaságnak esküszegésre leendő csábítása jelöltetett meg s egyik párisi levélben a budai citadelláknak elfoglalása is ajánltatott. (Nevetés.) A „nép állam" elvei között pedig nyíltan hirdettetett a fennálló birtoknak közös gazdálkodás alá vonása, a nemességnek, papságnak és a
