Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-392

3!>2. országos Blés deczcinber 1. 1871. 145 neme közt, még egy harmadik nemét állitá fel, mely sem nem rendes, sem rendkívüli nem volna. Volna szerinte eseleges szükséglet, melynek megfelel esetleges bevétel, mely a jövő évben más esetleges kiadás által felváltatik, melynek azután újra más esetleges bevétel fog megfelelni: egy szóval, olyan valami, a mi sem rendes, sem rendkívüli nem volna, hanem valami mixtum eompositum, vagy a német költővel szólva: „Mcht schwarz, nieht weiss, sondern grau; nicht kait, nieht heiss, sondern lau.

ft (Derültség.) Ke bántsuk a pénzügyi tudománynak ezen Újszülöttjét, melyet a magyar t. pénzügyminiszter ur nagy ügygyel-bajjal hozott napvilágra, de melynek megkeresztelésére még nem ért reá ; én legalább ezen kiadásoknak és bevételeknek nevét még nem hallottam. De nézzük, a mi budgetünkben mennyire alkalmazható ezen szigorú felosztás ? T. ház ! Ha az államgazdászatot és az alkotmányos országok gyakorlatát kérdezzük meg, mi a rendkívüli kiadás, az lesz a felelet, hogy a rendkívüli kiadás kétféle: vagy olyan, mely utólagosan, a budget megszavazása után előre nem látott körülmények által reá kényszeríttetik a törvényhozásra, mint pl. háború, vizáradás, inség esetében ; vagy olyan; melyet lehet megszavazni, lehet meg nem szavazni, lehet halasztani, vagy nem halasztani: de mindkét esetben az alkotmányos szellemben vett rendkívüli kiadásnak főjellege az, hogy nem maradandó, hogy legfölebb egy-két budgetben fordul elő. Ezen szellemben, t. ház, szívesen elismerem rendkívüli kiadásnak például azon 400,000 forintot, mely az 1872-diki előirányzatban az erdélyi csendőrsógre kívántatik, mert nem is szabad feltenni, hogy e tétel még egyszer jöjjön elő a budgetben ; rendkívülinek a szó alkotmányos értelmében szívesen elismerem még például azon 800,000 frtot, mely a posta és távirdai építkezésekre kívántatik; azon 100,000 frtot, mely az uj hivatalok felszerelésére, azon 300.000 frtot, mely a felállítandó állatgyógyintézetre kéretik. Mindezek oly tételek, melyeket meg is lehet szavazni, nem is, lehet elhalasztani vagy nem; de melyek mindenesetre csak egy-kétszer fordulnak elő a budgetben, tehát egészen a rendkivüliség jellegével birnak. De nem nézhetem rendkívülinek többé, t. ház, azon 1,920,000 frtot, mely a sójövedékre, az államjószágok ós államerdészet épületeire kívántatik; mert minden évben, vagy legalább minden 2—3 évben mulhablanul előfordulnak ilyen építkezési s javítási költségek olyan nagy müveleteknél, mint a bányászat, az államjószágok és erdők. 13SPY. H. NAPLÓ 18Í--J XVHI. Tökéletesen osztozom t. Ghyczy képviselőtársam azon véleményében, hogy például azon 4,000,000, mely a gömöri iparvasutra kívántatik, azon 10 millió, mely a kamatbiztositásokra és ilyféle már foganatba vett vállalatokra követeltetik, nem nevezhető rendkívüli kiadásnak; mert először a szerződések szerint az állam le van kötve ezek fizetésére, másodszor ezek hoszszu évek során át mindig vissza fognak térni a budgetben. E két tétel pedig, hogy kötelező-e valamely kiadás, s másodszor, hogy nem muló-e, visszatér-e több ízben? épen a rendes kiadásnak fő kelléke. Tehát, mint mondom, teljesen osztozom t. Grhyczy barátom nézetében, hogy semmikép sem lehet ily költségeket a rendkívüliekbe felvenni, hacsak nem épen, mint mondám, önámitás czéfjából történik az. (Helyeslés hal felől.) Már a magán-ember, t. ház, de főkép a nagyobb ipar, vagy kereskedelmi vállalat, midőn költségvetését meg akarja állapítani, midőn azt akarja tudni: mennyi tőkére lesz szüksége, menynyi tőkéje van, mily mértékben kellend a hitelt igénybe vennie, első kötelessége lesz — ha a budget az egyensúly fentartása felett tisztába akar jönni, — tisztába jönni ezen munkálkodásnak terjedelme, annak természete felett, tudnia kell, milyen czikkeket akar készíteni, s milyen mérvben akarja művelni iparának ezen vagy azon ágát. Áll ez szintén, t. ház, az államról is. Ha az állam jó budgetet akar készíteni, ha, bevételeit és kiadásait valóban egy programm, egy határozott terv szerint akarja előállítani: abban mindenekelőtt, mint t. képviselőtársam Wahrmann nagyon helyesen megjegyezte, mindenekelőtt egy programm kell, tisztában kell lenni azzal, mit akar sajátképen, mi a hatásköre, s mi a czélja ? T. ház, két majdnem diametralis ellentétben egymással álló iskola vagy rendszer vagyon szemközt. — Az egyik az állam feladatát nagyon szűkre akarja szorítani; a másik rendszer vagy iskola majdnem a határtalanságig kitágítja. Az első az államból majdnem csupán egy kölcsönös biztosítási intézetet csinál; az állam feladata csupán negatív, a kár eltávolítására, a csend s rend fenntartására, a hon védelmére van hiva, s e ezélból törvényeket hoz, a bíróság és a rendőrség által ezeknek tiszteletben fentartása felett őrködik; az ország határait védi és ezzel kimerítette volna feladatát ; a többi a magán vállalkozási szellemre bizatik. Ez, t. ház, az amerikai rendszer vagy fel| fogás, vagy átalában a köztársasági felfogás, s még Angolország is csak két évtized óta hagyta el ezen nézetet, s a másik elfogadásához közeledik. A második íelfogás ellenkezőleg az állam 19