Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

886 országos ülés november 22, 1871. 7 gadni. (Elfogadjuk!) A módositvány tehát elfo­gadtatott. Irányi Dániel: T. ház! Ezen 87-ik §. után egy uj §-t vagyok bátor indítványozni és azért veszek szabadságot magamnak felszólalni, mielőtt a következő §. felolvastatott volna, mert a 69-ik §-ban a törvény kötelezi az iparosokat és gyárosokat, hogy mindazt létesítsék, mi a munkások, segédek, ugy élete, mint egészsége biztosítására szükséges; azonban itt a jelen fejezetben, hol a büntetésről van szó: nem tör­ténik gondoskodás arról, hogy ha az iparosok vagy gyárosok e kötelességet elmulasztanák, — büntettessenek. Én tehát ezen hiányt pótlandónak tartom. Fájdalom, csaknem mindennap olvasunk a lapokban híreket, hogy egyik vagy másik, néha több munkás nagy sérülést szenvedett valamely gyárban vagy ipartelepben, vagy életét veszté a nélkül, hogy azután olvasnók azt is, hogy az illető sérült kárpótoltatott és a vétkes megbün­tettetett; tekintet nélkül arra, vajon van-e a sérültnek gyermeke, van-e kenyere, miből éljen, a lapok azt írják, elvitetett a Rókus-kórházba és onnan a kerepesi temetőbe, ezzel mindennek vége, gyermekei koldulnak. Ez így nem jól van, és ennek igy nem sza­bad maradni. Ennélfogva következő §-t vagyok bátor indítványozni (olvas): ,100 fttól 500 írtig terjedhető birságban marasztalandó azon iparos vagy gyáros, a ki azt, a mi a munkás élete és egészségének biztosítására szükséges, létesíteni elmulasztotta. Azon iparos vagy gyáros, a kinek mulasztása miatt, vagy rendelete folytán a se­géd, munkás vagy tanoncz testi sérülést szenve­dett, a sérülést szenvedettnek tartozó kárpótlá­son kívül 200 frttól 500 írtig terjedhető birság­ban marasztalandó. Súlyos mulasztás esetében és ha a szenvedett sérülés egy hónapnál hosz­szabbra terjedő munkaképtelenséget vonna maga után, vagy ha épen életét vesztette a segéd, munkás vagy tanoncz, az iparos vagy gyáros a kárpótláson és birságon felül egy hónaptól 2 évig terjedhető fogsággal is büntetendő az illető bíróság által. Az első esetben a sérült vagy kép­viselőjének panaszára, halál esetében hivatalos utón indítandó meg a kereset." Itt meg van különböztetve a következő há­rom pont: az első hol tisztán mulasztás követtetett el a gyáros részéről, de mely mu­lasztásnak — miután az illető iparhatóság által constatáltatott, egyéb következése nem volt. A második eset az, a mikor a mulasztás­nak valamely fájdalmas következése volt, jelesül mikor valamely munkás vagy segéd megsérült. Az első esetben 100 Mól 500 frtig terjedő pénzbírságot kívánok reá szabatni, a második esetben, mely már testi sérülést is foglal magá­ban: 200—500 frtnyi pénzbírságot, azonkívül illő kárpótlást a sérültnek és illetőleg családjának. A harmadik eset, midőn nem közönséges mu­lasztás, hanem súlyos mulasztás tőrtént a gyá­ros részéről és a sérülés is nehézj ugy hogy vagy egy hónapnál tovább tartó munkaképte­lenséget von maga után, vagy épen életébe ke­rült a munkásnak. Ez esetben be nem érem a puszta birsággal és az egyszerű kárpótlással, hanem azt kívánom, hogy az ilyen súlyos mu­lasztást elkövetett gyáros egyszersmind fogság­gal is büntettessék, mely a mulasztáshoz ké­pest egy hónaptól két esztendeig terjedhet. Az esetben, midőn a sérült munkás életben marad, a kereset az ő panaszára indíttassák meg; de oly esetben, midőn életébe került: ott — vélemé­nyem — szerint a kereset hivatalból indítandó meg, mert azt sem lehet kívánni, hogy ily eset­ben családja, hozzátartozói tegyenek panaszt. Gyakran idegen más országbeli munkásról van szó, vagy pl. egy felvidéki tótról és azután ter­mészetesen senki sem tudakozódik. {Igaz! Igás!) En ezen eseteket tehát megkülönböztettem ezen §-ban (Helyeslés.) Azt hiszem: ez megfelel az igazságnak, és annálfogva ajánlom ezen §-t a t. ház figyel­mébe. (A szélső bálról helyeslés.) Érkövy Adolf: T. ház! (Halljuk!) én azon meggyőződésben vagyok {felkiáltások : Hall­juk még egyszer az indítványt.) Jámbor Pál jegyző (újra olvassa Irá­nyi Dániel indítványát). Érkövy Adolf előadó: T. képviselő­ház ! A 69. §. intézkedett arra nézve, hogy a gyáros köteles gyárában mindazt létesíteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzletre és a telek minőségére a munkások életének és egész­ségének lehető biztosítására szolgál; ennek sanc­tióját azonban azon fejezetben, a mely a kihá­gásokról és büntetésekről szól, nem tette; nem pedig azért, mert nézetem szerint ezen intézkedés nem ide, hanem más térre tartozik; nem tartozik az ipartörvénybe, hanem a polgári illetőleg fe­nyítő törvénybe. Miután tehát itten a gyárosnak kötelessége ki van mondva: keresse az illető jogait azon az utón, a melyre azok tartoznak. Csanády Sándor: Én azt hiszem t. képviselőház! hogy a szóban levő sanctió épen ide való, mert ha a 69. §. kötelességeket szab a gyártulajdonosra: kell bizonyos büntetést is kiszabni azon gyártulajdonosra is, ki azon kötele­zettségeknek eleget nem tesz. Én reméltem, miszerint e házban alig fog találkozni valaki, ki e humanisticus törekvés ellen felszólalhatna és én kérem a t. képviselő­házat, méltóztassék Irányi Dániel barátom ja-

Next

/
Thumbnails
Contents