Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

8 38<>. országos illés jniiins 22. 187*. vaslatát elfogadni, mert csakis ez uj szakasz elfogadása által lesz biztosítva jóléte és jövője azoknak, kik a gyáros hanyagsága vagy rósz akarata miatt meg lehet egészségűktől, meg lehet életöktől fosztatnak meg. (Igaz! Igás!) Szlávy József kereskedelmi miniszter: En teljesen méltánylom azon okokat, melyeket előttem szóló tisztelt képviselő és Irányi Dániel képviselő ur előadtak, midőn ezen szakaszt bele kívánják igtatni a törvénybe és távol legyen tőlem, hogy én ezt azért ellenezzem, mintha ezen büntetéseket talán súlyosaknak vagy ezek iránt intézkedni fölöslegesnek tartanám. Csupán azt jegyzem meg, hogy a mennyire azon §-ok büntetéseket szabnak bizonyos cselekvényekre, melyek ezen törvény keretébe tartoznak, erről gondoskodik már a 87. §-nak első kikezdése, a hol ez mondatik: „a ki ezen törvénynek a segédek, tanonezok, és gyári munkások fölvételét, alkalmazását, és a velük való bánásmódot szabályozó rendeleteit" stb. stb. Már ezen rendeletekben meg van mondva, hogy a gyáros tartozik gondoskodni a gyármunkások egészségéről és biztonságáról. Az én nézetem szerint tehát, a mennyiben szükséges intézkedni azon esetekről, melyeket a tisztelt képviselő ur előhozott: már az intézkedés meg van. Mi ezen túl terjed, az ezen törvénybe nem való, mert ez összetévesztése volna különböző törvényeknek és különböző hatóságoknak. Ezen tőrvényben csakis közigazgatási utón szabandó büntetésekről van szó, {Helyeslés.) de egyátalán nem zárja ki a törvény azt, hogy ha e kihágásokon tul még oly vétségek, oly bűntények követtetnének el, melyek a fenyítő törvény rendelete alá tartoznak, hogy azok a maguk utjánmódján elintéztessenek, megbüntettessenek. Én részemről tehát nem vélem e §-t beigtatandónak, mert egyrészt feleslegesnek, másrészt nem idevalónak tartom. Igaz, hogy ellenvethetik tán azt, hogy igen, de nincs büntető törvénykönyvünk. Igaz, hogy nincs; de akkor ez szólna minden egyes kihágásról. Nemcsak ez esetekre nincs törvénykönyvünk, de egyébre sincs. Igaz, de van egy a törvényt pótló „Praxis crinrinalis

B-unk, mely bizonynyal addig ameddig alkalmaztatni fog ily kihágásokra, sőt reményem van, hogy legközelebb lesz is büntető törvénykönyvünk, mikor aztán mindezekről tüzetesen intézkedhetünk. Ennélfogva ismétlem, bár mennyire méltánylom a nemes okokat, melyek a képviselő urakat felszólalásra indították: én nem tartom e szakaszt ezen törvénybe valónak. {Helyeslés.) Madarász József: Megismerem, hogy mind a központi előadó ur, mind a miniszter és képviselő ur belátták az Irányi képviselőtársam által előadottak szükségét; de azt nem a törvény keretébe kívánják felvenni. En azonban bátor vagyok a miniszter és a központi előadó urat figyelmeztetni a 93-ik, s később következő §-okra. A 92-ik szakasz felemlítvén azon eseteket, a hol „az összebeszélések és egyezmények létesítése czéljából a munkaadókat vagy munkásokat, illetőleg segédeket, tettleges bántalmazás által akadályozza" : fenn van ugyan tartva itt is, hogy a mennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb büntetés nem szabatnék, és egyúttal oda van téve, hogy a mennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb büntetésnek helye nem volna. Ha tehát itt a t. miniszter ur és a központi bizottság t. előadója, hivatkozva bár a büntető törvényekre, mégis szükségesnek tartották a sokkal csekélyebb és sokkal kevésbbé emberies czélok tekintetéből kitételét annak: én indíttatva érzem magam azon reményre, hogy hozzá fognak járulni Irányi képviselőtársam óhajtásához csak azért is, mert ha van is reményünk a büntető törvénykönyv mielőbbi meghozatalához; nem tagadhatjuk, hogy nagyobb sérülési és halált okozó esetek is fordulhatnak elő, és jó, hogy legalább azokról, kik ily sorsra jutnak, a törvényhozás, humanistikus szempontból gondoskodjék, {Helyeslés.) és azt vagyok hajlandó hinni, hogy ez által elejét is veszszük sok még ezentúl történhető bajnak, {Helyeslés.) mert a gyáros is inkább meg fogja gondolni: vajon ne teljesítse-e azokat, a miknek elmulasztására ezen törvény már a büntető törvény behozatala előtt is súlyos büntetést szab. Azon reményben vagyok, hogy miniszter ur és a központi bizottság előadója ezen indokoknál fogva magukévá fogják tenni Irányi képviselőtársam indítványát és ez által legalább azon szegény emberek sorsát, kik a sors által különben is ki vaunak téve annak, hogy életük koczkáztatnék, némileg könnyítik. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Halmossy Endre: A miket Madarász képviselő ur előadott, azok épen a mellett bizonyítanak, a mit a központi bizottság előadója és a miniszter ur mondottak; mert a 93. §. szintén tesz különbséget ezen két dolog között, t. i. azon kihágások közt, melyek a közigazgatás által 300 forintig terjedhető birsággal vagy 2 hónapig terjedhető fogsággal fenyitendők és azon kihágások közt, melyek a büntető hatóságok elé tartoznak. A mi a büntető hatóságok elé tartozik, arról nem intézkedik ezen törvény, mert az fenn van tartva a rendes büntető törvénynek. {Helyeslés.) Ugyanezen eset fordul elő Irányi képviselő