Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-391

118 391. országos ülés november 30 1871 nyünkben mi is kiemeltünk, hogy t. i. az 1868 —69—70, és 1871. esztendei hiány ok hibásan vol­tak a költségvetési előirányzatokban kiszámítva, s azok sokkal nagyobbak azon összegeknél, melyek az illető költségvetésekben kimutatva vannak. Mert ezen összegekhez, mint a pénzügyi bizott­ság igen helyesen megjegyzi, hozzá kell számi­tani azon összegeket is, melyek a vasúti kölcsön­ből, s az állam ingó, és ingatlan javainak ela­dásából fedezetül már a költségvetésben is fel­vétettek, és ha ekként számítunk : akkor az 1869. esztendei hiány nem 13, hanem 35 millió ; az 1870. évi hiány nem 22, hanem 46 millió ; s az 1871. esztendei hiány nem 20, hanem 48 mil­lió lesz. Az igaz, hogy ezen összegek kisebbek azon 42 millió frtnyi összegnél, melyet a pénzügyi bizottság kiszámított; de a pénzügyi bizottság elfeledkezett arról, hogy ha helyesen akarja ösz­szehasonlitani azon számítási módot, melyet az 1869 — 70 és 71. évi költségvetésekre nézve kö­vetett: követnie kell az 1872. évi költségvetésre nézve is, és ez esetben az 1872. 42 milliónyi hiányhoz hozzá kell adni azon 17 milliót, mely a vasúti kölcsönből és az ingó államvagyon ér­tékesítéséből már az előirányzatban fedezetül fel van véve, és akkor az 1872. évi hiány nem 42, hanem kevés híján 60 millió. Ugy látszik tehát nekem, hogy az 1868., 1869. és 1870-ik évi pénzügyi állásunk valóban rosszabb volt annál, melyet az előirányzatok fel­tüntetnek. De ha már magában is igen gyenge vigasz az, mivel az előadó ur vigasztalt ben­nünket, hogy a 72-i helyzet csak oly rósz lesz, mint rósz volt a múlt és harmadévi: még e cse­kély vigasztól is elesünk, midőn a pénzügyi bi­zottság által is helyeselt számítási rendszer sze­rint kijön, hogy a 1872-ik évi deficit 12 millió­val nagyobb a 1871-kinél, és így nagyobb min­den hiánynál, mely eddig a költségvetésekből kiderült. A pénzügyi bizottság továbbá azt mondja: Igaz, kiadásaink a, múlt években nagy mérvben szaporodtak, mert 1868-ban rendes bruttó-kiadás volt előirányozva 127.796500 frt, 1872-re pedig előirányoztatik, a törvényhatóságok háziadójának részére lehajlított 4.145,749 frt leszámításá­val — 155.595,125 frt., és így 1868. óta aki­adások a törvényhatóságok házi adójának ter­hére előre lehajlított összegnek hozzáadásával szaporodtak 31.944,374 frttal. De azt mondja a pénzügyi bizottság, a ki­adások e szaporodását tökéletesen ellensúlyozza, sőt még meghaladja a bevételek öregbedése, mert 1868—1872-ig a rendes bruttó-bevétel az előirányzatok szerint 32.160,592 frttal növeke­dett, és igy, tekintetbe véve még a határőrvi­déki nagy kiadást is, mely 1872-ben először for­dul elő a költségvetésben, a múlt 4 év alatt a kiadásokat a bevételek szaporodása 216,223 frttal meghaladta. Azt mondja tovább az előadó ur és a pénz­ügyi bizottság, hogy ennél még kedvezőbb azon eredmény, melyet a főszámadások 1868—1869, és 1870-re mutatnak; mert 1868-ban előirányozva, volt rendes bruttó-bevétel 124,881,000 frt, 1871­ben pedig a valóságos eredmény, az az a pénz­tárba válósággal bejött összeg 158.000,624 frtot tett, és igy a 1868-ik évi előirányzathoz képest az állam bevétele 1870-ben 33.761,000 frttal növekedett s ennek tulajdonitható, hogy azon 33 millió hiány, mely az 1869-1870 és 1871. évekre az előirányzatokban kiszámítva volt, a zárszámadásokban nem mutatkozott. Ami az előirányzatokat illeti: az azokban foglalt tételek a valószínűség szabályai szerint hozzávetőleg állapittatnak meg tájékozásul, ösz­szehasonlitásul használtathatnak, de nem biztos számtani adatok. Ami pedig különösen az 1868, 1869. és 1870-i előirányzatokat illeti: ezeketa mostani miniszterelnök, az akkori pénzügymi­niszter Lónyay Menyhért ur készítette, kiről kö­zönségesen tudva van, hogy kész volt mindig minisztertársainak kiadásait ellenőrizni; tudva van, hogy szűk marokkal szokta mindig a be­vételeket előirányozni. És ez által két czélt ért el; először ez utón könnyebben korlátolhatta mi­nisztertársainak az állampénztárnak igénybevé­telére irán3'zott követeléseit; más részről pedig az év végével a deficit helyett, melylyel ijesz­tett, felesleggel léphetett fel. (Derültség.) Fem csoda tehát egyátalában, hogy ily , előirányzat mellett az 1868-ik esztendőre előirányozva volt bruttó 124.881,000 frt helyett a valóságos ered­mény 145.340,000 frt lett ésigytöbb 20,459,000 frttal az előirányzatnál. Addig, mig zárszámadá­saink nincsenek : más adat az összehasonlításokra nem használtathatik, mint az előirányzat; de a mint a zárszámadások biztos adatokat mutat­hatnak : a valóságos eredmény előtt az előirány­zati adatoknak háttérbe kell szorulniok. A zár­számadások eredményének az előirányzatok­kali összehasonlítása csak annak felvilágosítására vezethet, hogy vajon az előirányzat helyesen tör­tént-e vagy nem? Más értelme nincs, mert biz­tos számítási adatokat csak a zárszámadásnak valóságos eredményei nyújthatnak. A számvevőszék által újból vizsgálat alá vett 1868—1869. és 1870. évi zárszámadások­hoz tüzetesen majd csak akkor lehetend szólani, ha azok a törvény értelmében a ház asztalára le lesznek téve és azért én is a pénzügyi bizott­ság által ezen zárszámadásokból előmutatott ki­vonat valódi értéke és bizonyíték-képessége fe-

Next

/
Thumbnails
Contents