Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-391

116 391. országos ülés november 30 1S71 összesen 20.051.381 frtot tesz. Az 1867-ik év végével továbbá az absolut kormánytól a magyar kormány adóhátralékokban átvett 34.187,800 frtot, a korona és kincstári uradalmak bérhátralékaiból 9.823,780 frtot: összesen 44.011,580 frtot. Ezen összegre évenként nevezetes utalványozások történtek minden költségvetésben, ez utalványozások összesen 17,000,000 forintot meghaladtak; de ezek közül számításba nem veszek többet, csak azon két tételt, mely 1868-ik évben fedezetni az absolut kormánytól átvett adó- és bérleti hátralékok fejében a költségvetésbe fedezetül felvétetett, felvétetett jelesül adóhátralék fejében 6.372,000; bérhátralék fejében 1.245,000 frt; vagyis összesen 7.617,000 frtot tesz. Hogy ez összeg az 1868-ik évet megelőző hátralékokból valóban befolyt, arról semmi kétség nem lehet, mert azon átvett adó- és bérhátralékokban 21 milliónyi egyenes adón kívül, fogyasztási adóhátralék is volt 1,463,000 frt erejéig és volt a jogügyleti illetékekből hátralék 10.538.000 frt, és mintán éppen a jogügyi illetékek képezik a legjobb fejős tehenét a pénzügyminiszternek : kétséget nem szenved, hogy azon két összeg, az absolut • kormánytól átvett adó- és bérleti hátralékokból bizonyosan be is folyt az állam pénztárába. Már ha most összeszámítom mindazt, ami az általam emiitett 3 rendbeli kölcsönből az állam vagyonának fogyasztásából, és az absolut kormánytól átvett hátralékokból befolyt: ez összegek együtt 134.154,088 irtot tesznek. Ezen összeg a múlt három évben, és a most folyó év alatt egészen elfogyasztatott. Ha ez összeg egészen gyümölcsöző beruházásokra fordíttatott volna is : akkor is e körülmény csak azt eredményezhetné, hogy a felvett kölcsönöknek visszafizetése annak idejében könynyitve lesz; de azon tényt, hogy csakugyan többet adtunk ki, mint a mennyit bevettünk, egyátalában nem enyésztetné el; a ház asztalára letett 1872. évi zárszámadások azonban kétségen kivű] helyezik, hogy vasutakra azon nagy összegből, melyet említettem, csak a következő összegek fektettettek be, jelesül: a forgalomban levő vasutakba befektettetett 40.737.957 írt, az épülő félben levő vasutakba befektettetett 10 millió 878.610 frt, összesen 51.616.567 frt, ezen összeget, levonván a íönnebb emiitett elfogyasztott 134 millióból: 82,537.521 frt azon összeg, melynek hováförditását felvilágosítani kell. Tudom, t. ház, hogy ezen összegből váltatott vissza a buda-pesti lánczhid, vétetett a kisbéri uradalom, vétetett csekély részben a gödöllői uradalom, vétettek és visszaváltattak több jószágok Erdélyben, felügyelet és vizsgálat alá vétettek az engedélyezett vasutak, nyittattak kőszénbányák, emeltettek több rendbeli épületek, felállíttattak költséges és nem jövedelmező vasgyárak és bányamüvek; de az hogy ezen általam felemiitett nagy összeg, ha mindjárt a vasúti kölcsön kibocsátási árfolyamában szenvedett nagy veszteség tekintetbe vétetik is: egészen gyümölcsöző beruházásokra vagy az állam értékének öregbítésére fordíttatott volna? mindaddig mig ezt a minisztérium szám szerint ki nem mutatja : én egyenesen tagadom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Nem is hiszem, hogy a minisztérium ezt bebizonyíthassa, mert mindnyájunk tudomására van, hogy a rendkívüli szükséglet rovatába sorozott kiadások rendszerint mindig uj kölcsön fölvételével, vagy az államvagyon fogyasztásával fedeztettek. Ezen kiadások közt van igen sok olyan, a mi inkább a rendes, mint a rendkívüli kiadások sorába tartozik; mert az államközigazgatás rendes menetének fentartására vagy javítására szükségeltetnek, és ha némely tekintetben közvetve öregbítik is a nemzet anyagi és szellemi tőkéjét; de pénzügyileg gyümölcsöző beruházásoknak semmi esetre sem nevezhetők. A különvéleményben az 1872-dik évre 20 millió frtnyi ilyen összeg van felszámítva. Nem ellenzem, elfogadom a t. előadó urnák azon észrevételét, hogy ezen összegnek legfelebb csak fele lehet olyan, mely e tekintetben szóba jöhet; de hozzá teszem azt, hogj

1- minden pillanatban ki lehet mutatni, hogy az 1871-ik évi költségvetésben is a vasúti kamat biztosításán kívül mintegy 15 millió forintnyi ilyen kiadás foglaltatik, s a 70-ki költségvetésben is az ilynemű kiadások mintegy 9 millió frtra mennek. Ily összegeket,—t. ház! oly kiadásokra, melyek pénzügyileg nem gyümölcsöznek és csakugyan leginkább a közigazgatás és az államháztartás rendes menetének fentartására és javítására szükségesek, s mint ilyenek inkább a rendes költségek közé tartoznak : — évenként huzamos ideig uj kölesönökből és az államvagyonnak fogyasztásából, nem a gyenge pénzerejü magyar állam, hanem nézetem szerint egy állam sem fordíthat hitelének végmegromlása nélkül. És erre példával is szolgálhatok. Az absolut osztrák kormáig pénzügye ugyanazon módon jutott tönkre, a melyen mi megindultunk. (Élénk helyeslés a bal oldalon. Majd meglát juh! jobb felől.) Figyelemmel kisértem azon időben a tárgyalásokat. Az osztrák pénzügyminiszter minden év végével körmönfont jelentést tett ő felségének, és a birodalmi tanács fenállása óta a birodalmi tanácsnak a monarchia, az állam pénzügyi állásának kedvező helyzetéről, az állam jövedelmeinek évenkénti öregbedéséről; de mivel deficit és nagy deficit évenként mindig mutatkozott, mely vagy kölcsönnel vagy az ál-