Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-391

116 391. országos ülés november 30 1S71 összesen 20.051.381 frtot tesz. Az 1867-ik év vé­gével továbbá az absolut kormánytól a magyar kormány adóhátralékokban átvett 34.187,800 frtot, a korona és kincstári uradalmak bérhátralé­kaiból 9.823,780 frtot: összesen 44.011,580 frtot. Ezen összegre évenként nevezetes utalványozá­sok történtek minden költségvetésben, ez utal­ványozások összesen 17,000,000 forintot megha­ladtak; de ezek közül számításba nem veszek többet, csak azon két tételt, mely 1868-ik év­ben fedezetni az absolut kormánytól átvett adó- és bérleti hátralékok fejében a költségve­tésbe fedezetül felvétetett, felvétetett jelesül adóhátralék fejében 6.372,000; bérhátralék fejé­ben 1.245,000 frt; vagyis összesen 7.617,000 frtot tesz. Hogy ez összeg az 1868-ik évet meg­előző hátralékokból valóban befolyt, arról semmi kétség nem lehet, mert azon átvett adó- és bér­hátralékokban 21 milliónyi egyenes adón kívül, fogyasztási adóhátralék is volt 1,463,000 frt erejéig és volt a jogügyleti illetékekből hátralék 10.538.000 frt, és mintán éppen a jogügyi illetékek képezik a legjobb fejős tehenét a pénz­ügyminiszternek : kétséget nem szenved, hogy azon két összeg, az absolut • kormánytól átvett adó- és bérleti hátralékokból bizonyosan be is folyt az állam pénztárába. Már ha most össze­számítom mindazt, ami az általam emiitett 3 rendbeli kölcsönből az állam vagyonának fogyasz­tásából, és az absolut kormánytól átvett hátra­lékokból befolyt: ez összegek együtt 134.154,088 irtot tesznek. Ezen összeg a múlt három évben, és a most folyó év alatt egészen elfogyaszta­tott. Ha ez összeg egészen gyümölcsöző beruhá­zásokra fordíttatott volna is : akkor is e körül­mény csak azt eredményezhetné, hogy a felvett kölcsönöknek visszafizetése annak idejében köny­nyitve lesz; de azon tényt, hogy csakugyan többet adtunk ki, mint a mennyit bevettünk, egyátalában nem enyésztetné el; a ház aszta­lára letett 1872. évi zárszámadások azonban kétségen kivű] helyezik, hogy vasutakra azon nagy összegből, melyet említettem, csak a kö­vetkező összegek fektettettek be, jelesül: a forga­lomban levő vasutakba befektettetett 40.737.957 írt, az épülő félben levő vasutakba befektettetett 10 millió 878.610 frt, összesen 51.616.567 frt, ezen összeget, levonván a íönnebb emiitett elfo­gyasztott 134 millióból: 82,537.521 frt azon összeg, melynek hováförditását felvilágosítani kell. Tudom, t. ház, hogy ezen összegből válta­tott vissza a buda-pesti lánczhid, vétetett a kis­béri uradalom, vétetett csekély részben a gödöl­lői uradalom, vétettek és visszaváltattak több jószágok Erdélyben, felügyelet és vizsgálat alá vétettek az engedélyezett vasutak, nyittattak kő­szénbányák, emeltettek több rendbeli épületek, felállíttattak költséges és nem jövedelmező vas­gyárak és bányamüvek; de az hogy ezen álta­lam felemiitett nagy összeg, ha mindjárt a vas­úti kölcsön kibocsátási árfolyamában szenvedett nagy veszteség tekintetbe vétetik is: egészen gyümölcsöző beruházásokra vagy az állam érté­kének öregbítésére fordíttatott volna? mindaddig mig ezt a minisztérium szám szerint ki nem mutatja : én egyenesen tagadom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Nem is hiszem, hogy a minisztérium ezt bebizonyíthassa, mert mindnyájunk tudomására van, hogy a rendkívüli szükséglet rovatába so­rozott kiadások rendszerint mindig uj kölcsön fölvételével, vagy az államvagyon fogyasztásá­val fedeztettek. Ezen kiadások közt van igen sok olyan, a mi inkább a rendes, mint a rendkívüli kiadások sorába tartozik; mert az államközigaz­gatás rendes menetének fentartására vagy javí­tására szükségeltetnek, és ha némely tekintet­ben közvetve öregbítik is a nemzet anyagi és szellemi tőkéjét; de pénzügyileg gyümölcsöző be­ruházásoknak semmi esetre sem nevezhetők. A különvéleményben az 1872-dik évre 20 millió frtnyi ilyen összeg van felszámítva. Nem ellenzem, elfogadom a t. előadó urnák azon ész­revételét, hogy ezen összegnek legfelebb csak fele lehet olyan, mely e tekintetben szóba jöhet; de hozzá teszem azt, hogj 1- minden pillanatban ki lehet mutatni, hogy az 1871-ik évi költség­vetésben is a vasúti kamat biztosításán kívül mintegy 15 millió forintnyi ilyen kiadás foglal­tatik, s a 70-ki költségvetésben is az ilynemű kiadások mintegy 9 millió frtra mennek. Ily összegeket,—t. ház! oly kiadásokra, me­lyek pénzügyileg nem gyümölcsöznek és csak­ugyan leginkább a közigazgatás és az államház­tartás rendes menetének fentartására és javítá­sára szükségesek, s mint ilyenek inkább a ren­des költségek közé tartoznak : — évenként huzamos ideig uj kölesönökből és az államvagyonnak fogyasztásából, nem a gyenge pénzerejü magyar állam, hanem nézetem szerint egy állam sem fordíthat hitelének végmegromlása nélkül. És erre példával is szolgálhatok. Az absolut osztrák kormáig pénzügye ugyanazon módon jutott tönkre, a melyen mi megindultunk. (Élénk helyeslés a bal oldalon. Majd meglát juh! jobb felől.) Figyelemmel kisértem azon időben a tárgyalásokat. Az osztrák pénzügymi­niszter minden év végével körmönfont jelentést tett ő felségének, és a birodalmi tanács fenál­lása óta a birodalmi tanácsnak a monarchia, az állam pénzügyi állásának kedvező helyzetéről, az állam jövedelmeinek évenkénti öregbedéséről; de mivel deficit és nagy deficit évenként mindig mutatkozott, mely vagy kölcsönnel vagy az ál-

Next

/
Thumbnails
Contents