Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-361

84 861. országos ülés szeptember 14 1871. mutatkozik, hol minden párt tehetségei közreműködésével közös erővel is alig található föl a különböző téren megkívántató erő, azt mondani, azért, mivel valaki ma nem tagja a parlamentnek, — ki azonban holnap az lehet, — az nem lehet miniszter: oly felfogás, melyet azt hiszem, nyugodt meggondolás után senki sem fog osztani. (Tetszés.) Huszár Imre: Van szerencsém a dél- ! magyarországi azelőtt bánsági tanító-egylet kérvényét bemutatni, melyben már 1869. november 4-én a tanítók fizetése emelése tekintetéből benyújtott kérvényét tárgyaltatni és elintéztetni kéri. Kérem a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: Oda fog utasíttatni. Vidacs János: Van szerencsém Szentes város községének kérvényét a t. házhoz benyújtani, melyben a Félegyházától Orosházáig terjedő utat az országos utak hálózatába felvétetni kéri; azután a buda-pesti posta hivatali szolgák levél és újság kihordok kérvényét, melyben fizetésük felemelését kérik; továbbá a budapesti ügyvéd-egylet kérvényét, melyben az országgyűlési irományok egy példányának átengedését kéri; végre a kalocsai takarék pénztárnak kérvényét, melyben a jövedelmi adó kivetésénél elkövetett törvényellenességek orvoslását kéri. Kérem a t. házat méltóztassék ezen kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda fognak utasíttatni. Bobory Károly: Van szerencsém Czegléd városának kérvényét benyújtani, melyben Bakabánya város kérvényét pártolja, hogy a kórházakban ápolt idegenek költségeit az állam viselje. Schvarcz Gyula: Van szerencsém a budai szabadelvű népkörnek két kérvényét benyújtani. Az egyik, melyben a pápai csalhatatlansági dogma kihirdetése által okozott sérelmek orvoslását kérik; a másik, melyben a buda-pesti lánczhid vám leszállítását, illetőleg megszüntetését kéri. Elnök: Mind a kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Schvarcz Gyula: A képviselőháznak ez évi márcz. 15-iki ülésében azon kérdést voltam bátor a t. vallás ós közoktatási miniszter úrhoz intézni, van-e tudomása arról, hogy a királyi tetszvényjog mellőzésével a csalatkozhatlanságra vonatkozó pápai közlemények hazánk egynémely püspöki megyéjében kihirdettettek, s ha van, minő intézkedéseket szándékozik tenni a kormány a tetszvényjogon ejtett sérelem megtorlására % Azon válaszban, melyet a t. miniszter ur interpellátiómra adott, ünnepélyesen és határozott hangon, tisztán, világosan megígérte az ál- j lam valódi jogkörének megfelelő jogorvoslat alkalmazását a sérelmek ellenében, miután t. i. a miniszter ur ezt maga tisztán, határozott hangon constatálta, mint bevégzett tényt, a királyi tetszvény jog megsértését. Öt hó folyt azóta le, — és ezen idő alatt oly eseményeknek lettünk tanúbizonyságai, melyek legkevésbbé alkalmasak arra, hogy e tekintetben a felizgatott kedélyeket megnyugtassák. Láttunk ugyanis megindulni egy mozgalmat a katholikus vallás ürügye alatt, — láttunk úgynevezett katholikus politikai kaszinókat alakulni, népgyüléseket tartatni, különösen pedig az 1868. XXXVIII. t, ez. ellenére a felekezetek, s egyes püspökök részéről oly merényleteket, melyek csakugyan igen sokakat zavarba ejtettek. Ily eseményekkel szemben sokan haboztak, sokan csodálkoztak; a sajtó pedig figyelmeztette, intette, sőt később dorgálni kezdte a kormányt, mert gyengeség jelének vette hallgatását. Pár nap előtt értesült a közönség a kormány hivatalos lapjából azon ünnepélyes cselekmény ről, melyet a királyi tetszvényjog megvédésére a kormány elhatározott. — Miután tehát a legközelebb lefolyt ülésszak alatt a t. ház nem értesült ós nem is értesülhetett az azután követendett lépésről, lesz tán oly kegyes a t. vallás és közoktatási miniszter ur, nekem, mint interpellálónak, de tán az egész ház óhajtására is ez alkalommal tüzetesen értesítést adni arról, miről a hivatalos lap röviden szólott. Kapcsolatban ezzel bátor leszek a t. miniszter ur figyelmét felhívni oly tényekre, melyek a már felhozottal a legbensőbb összeköttetésben állanak, mely azt mutatja, hogy egy nagy mozgalom nyomása alatt jött létre, melylyel szemközt, ha a kedélyek meg nem nyugtattatnak, a haza ügye csorbát szenvedhet. {Halljuk.') Ezek közé tartozik az, vajon van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy az ó-aradi és karánsebesi püspökök az 1868. XXXVIII. t. a. szellemében elrendelt póttanfolyam tartásától az illető hitfelekezeti tanítókat eltiltották? Bátor vagyok azt is kérdeni, mivel indokolja a miniszter ur azon rendeletét, mely 2872/871 sz. a. kelt, és nemcsak alakilag sérti az 1868. XXXVHI. törvényezikket, midőn ugyancsak az 1868. XXXVIII. t. ez. 142-ik szakasza ellenére, mely 300 írtban állapítja meg minimumát a községi tanítók fizetésének, annak magasabbra emelését a községeknek megtiltja, midőn felvételi díj behozatalát rendeli el, melyet a törvény nem ismer, és ugyan tekintet nélkül az iskolát látogató gyermekek szülőinek, vagyonos vagy egészen szegény voltára, s midőn a tanítóknak kizárólag természetben rendeli el a lak- és kert-