Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-358
66 858. or?«ágos filé* június 7. 1871. viselőnek mindenkor van joga az ország ügyei, az ország érdekei felett őrködni. (Helyeslés bal felől. Felkiáltás: és kötelessége!) Igen is joga és kötelessége. Én nagyon furcsának találom, ha akkor engedtetnék meg ezen jog gyakorlása: midőn azt már érvényesíteni, valósítani nem lehetne, Igaz! Uyy van! bal felől.) t. i. a kinevezés után. Én nem tudom, mert itt is egy elvi kérdés forog fenn, hogy mily törvényt vett a kormány zsinórmértékül a birói képesség megállapításánál ? Én nem tudom, hogy ha az igazságügyminiszter maga is itt volna, meg tudná-e uekem mondani ? de sőt van-e valaki az országban, ki feleletet tudna nekem adni arra, hogy az 1 869. IV. törvényezikk tulaj donképen életbe lépett-e vagy nem, és hogy ennélfogva ezen törvényezikket lehet-e alkalmazni a birói képesség megítélésénél; igen vagy nem? Én azt hiszem, hogy az országban nincs oly böles ember, ki erre feleletet tudna adni, miután a törvényben azon határidő, mely alatt a törvény életbe lép, megjelölve nem volt, természetesen azon időponttól fogva, midőn az illető törvény a törvénytárban megjelent, 15-ik napon életbe kell lépnie, akkor t. i. még nem volt megalkotva az 1870. évi ide vonatkozó törvényezikk, tehát a törvénynek az 1868. III. törvényezikk szerint a törvénytárba történt beigtatása után 15 nap múlva életbe kellett lépnie. Azonban vannak e törvénynek számos oly helyei, melyek életbe nem léphettek, melyeket életbe léptetni nem lehetett. így például a mint már a múlt alkalommal is emiitettem ; a törvényben világosan ki van mondva, hogy a bírónak a törvény és annak alapján kiadott rendeletek szerint kell ítélnie, és miután Erdélyben az osztrák törvénykönyv, illetőleg az összes osztrák törvények vannak életben: ott a biró a törvény és törvény alapján kiadott rendeletek szerint nem is ítélhet; tehát azt hiszem, hogy Erdélyben ezen törvényt életbe léptetni nem lehetett. Nekem nincs arról fogalmam, hogyan lépjen valamely törvény életbe magától fogva az állam valamely részében, és valamelyrészében ne lépjen életbe ? En tehát mondom, nem tudom, vajon a birói képességet az 1869. IV. törvényezikk, vagy a korábbam magyar törvények szerint kell-e megítélni? Abban igazsága van a t. miniszterelnök urnák, hogy én hibásan voltam informálva; mert azon tisztelt egyén, kit én különben nem ismerek és ki után kérdezősködni nem tartottam illendőnek, később az interpellatió folytán bekövetkezett felvilágosítás szerint csakugyan tett ügyvédi vizsgát és e részben talán megfelelt az 1869. IV. törvényezikk 6. §-ának, mely a birói képesítés feltételéül a kőz- ós váltóügyvédi vizsga letételét is szabja meg. De pusztán az, hogy valaki a kőzügyvédi vizsgát letette és így ügyvédnek tekintendő, nézetem szerint az illetőt birói állomásra nem képesiti. Azt is hallottam, hogy az illető birói hivatalt viselt és pedig miként ? Kineveztetett a királyi táblához először jegyzőnek, azután volt titkár. Eddig is elhallgattuk mindketten a nevét, nem akarom most sem megnevezni, bár megnevezhetném, mert itt vannak előttem az adatok, tehát ő 1868-ban titkár volt. (Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Biró is volt!) En nem tudom, t, ház, kinek mily fogalma van arról, hogy ki tekintessék bírónak; ón azonban ugy tudom, hogy egy bíróságnál alkalmazott elnöki titkárt, bírónak tekinteni nem lehet, és ón ezt soha sem ismerem el bírónak, ha mindjárt mint ilyen, mint hallom referált is, és szavazott is. Ezenkívül hallottam azt is, hogy az illető az 50-es években szolgabírói hivatalnál, mint segéd levén alkalmazva azon ügyekben, melyeket a szolgabirák elintézni szoktak, bíráskodott. Hanem méltóztassanak megengedni, hogy én azon időbeli bíráskodást nem tekintem oly bíráskodásnak, hogy én pusztán ezen bíráskodásnál fogva valakit birói hivatalra ez időszakban képesítve találjak. Nem pedig azért, merf ha az illető akkor az osztrák polgári törvénykönyv szerint itélt, melyből alig van valami gyakorlatban, tehát ha az osztrák törvénykezés terén magának tudományt és tapasztalást szerzett : annak ez időszeriut hasznavehetősége nincser. Különben azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ha a kitűnő birói képességek akkor födöztettek fel az illetőben, midőn a cnriánál volt 1868-ban mint titkár alkalmazva: akkor kellett volna őt birói állomásra kinevezni ; hanem ugy látszik, a bíráskodásban administratiónális tehetségét fedeztek fel nála és azért tették az igazságügy minisztériumhoz oly szakaszba, a hol kinevezésekkel foglalkozik. Ellenben nem tudom magamnak megmagyarázni, hogyan lehetett azon illető úrban a minisztériumnál, midőn administrativ ügyekkel foglalkozott : a birói tehetséget felismerni. Nem tudom, ha majd az 1869. IV-dik törvényezikk valóságosan életbe lép, hogy akkor a kormány szintén azon törvényt fogja-e zsinórmértékül venni a felsőbirósági kinevezéseknél. Én azt gondolom, hogy azon törvény csupán a qualificatiónak minimumát állapítja meg, a mely nélkül t. i. még járásbiróvá sem lehet valaki; ha a kormánynak az a felfogása, hogy a felsőbirósági székekre is elégséges a qualificatió legkisebb mértéke: akkor azt mondom, hogy a kormány az igazságszolgáltatást nem érti ; mert a felsőbíróságok irányában csak ugy fogjuk feltalálni azon tiszteletet, melyet a közönség részéről kell követelni s a megnyugvást a
