Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-358

S4S. órsaágos ölés június 5. 1811. .65 arra, egyeznék bele a magyar kormány, hogy ugy a török vasút coneessionáriusai, mint a török kormány a szerb kormány és a magyar kormány részéről megbízottak jöhessenek össze, kik ezen két vasútnak, különösen a szerb-magyar vasútnak is csatlakozási pontjait illetőleg megállapodjanak. Minthogy ez gyakorlati módnak mutatkozik, már eddig is a kormány részéTői azon nyilatkozat törtónt, hogy hajlandók vagyunk ezen ajánlatot elfogadni. >*- A mi azon kérdést illeti: igaz-e, hogy a közlekedési miniszter a kikindai és belgrádi vasút / kiépítésének engedélyezését megtagadni szándóI kőzik % erre nézve nekem mostanig azon tudomáí som van — és igy a nélkül, hogy bevárnám a közlekedési miniszter ur jelenlétét, bátran állit| hatom, hogy a dolog egészen ellenkezőleg áll, s hogy az engedély megtagadására egyátalán semi mi szándék nem létezik, sőt ez ügyben a tárgyaI lások folyamatban vannak, melyek, reménylem) | nem sokára kielégítő eredményhez fognak vezetni. I Azt hiszem, e nyilatkozatom a t. képviselő ur aggo1 dalmait el fogja oszlatni. (Élénk helyeslés.) V_ Huszár Imre: Mindenekelőtt csak azt jegyezném meg, hogy interpellatiómban Bosniára nézve nem foglaltatik kérdés, hanem csak indokolásban voltam bátor azt felemlíteni. A mi az igen t. kormányeínök urnák a tulajdonképi kérdésemre adott válaszát illeti: legnagyobb örömömre szolgál, hogy épen a miniszterelnök úrtól volt szerencsém azon biztosítást nyerni, hogy a kikindai, és pedig a mint épen méltóztatott mondani, sokkal helyesebben kikinda-belgrádi vasútnak concessioja megtagadtatni és ezen terv elejtetni nem szándékoltatik. Én ezt igen megnyugtatónak tartom azokra nézve, kik e vonal által valóságos életkérdésként vannak érdekelve, és mint ilyet köszönettel és megnyugvással veszem a t. kormányelnök urnák válaszát. {Helyeslés.) Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszterelnök válaszát? (Tudomásul'.) Tehát a ház a választ tudomásul veszi. Andrásy Gyula gr.: T. ház! Dietrich képviselő ur interpellatiót intézett az összes minisztériumhoz egy birói kinevezésre vonatkozó fölterjesztés tárgyában. Meg fogja engedni a t. képviselő ur, hogy mindenekelőtt kijelentsem, hogy midőn ezen interpellatióra válaszolni szerencsém van: ez által egyátalán nem akarom elismerni és nem ismerhetem el ezen interpellatio jogosultságát. Mert hogy egyebet ne említsek, egy miniszteri fölterjesztés mindaddig, míg annak eredménye hivatalosan közzé nem tétetik: sem interpellatio sem parlamenti discussio tárgyát nem képezi, és igy a miniszter nemcsak hogy nem tartozik arra válaszolni, hanem némileg formahibát követ el, midőn válaszol. Azonban, KÉPV. B. MAPLÓ 184-I xvnmidőn jelenleg szerencsém van arra válaszolni: teszem azt, mert azon t. barátom, az igazságügyér irányában, ki e fölterjesztést annak idejében indítványba hozta, s a ki ma nincs jelen, tartozom azzal, hogy az interpellatióban tett állításokat rectificáljam azon helyen, a hol azok történtek. A t. képviselő ur interpellatiójának rövid tartalma az, hogy egy oly fölterjesztés törtónt volna az igazságügy minisztérium részéről, mely egy a minisztérium kebelében levő egyén bíróvá kineveztetésére vonatkozott, mely egyén sem ügyvéd, sem bíró nem volt, s igy a birói téren nem működvén, nem bírt azon kellékekkel, melyeket a törvén}*- a birői kinevezésre nézve megállapít. Erre nézve van szerencsém válaszolni: hogy ha azon egyént méltóztatik érteni, kinek áttételéről szó volt, ki azonban saját kívánsága következtében eddigi helyén óhajt megmaradni: akkor a t. képviselő ur teljesen roszul volt informálva. Mert az illető ur ugy ügyvédi diplomával bir, s egyszersmind 10 évig működött a birói pályán, mielőtt a minisztérium kebelébe neveztetett volna ki, és pedig a curiánál szavazati joggal ellátott birói minőségben. Azon kellékek tehát, melyek a birói kinevezésre vonatkozó törvény által meg vannak állapítva : szigorúan meg voltak tartva, és ugy az igazságügyminiszterium, midőn ezen felterjesztést indítványba hozta, mint az összes minisztérium, midőn az ellen kifogást nem tett, teljesen jogukban voltak, s én azt remény lem és hiszem, hogy a t. képviselő ur azóta talált alkalmat e tények valóságáról meggyőződni és igy el fogja ismerni, hogy téves alapból indult ki interpellatiojában. Dietrich Ignácz: Interpellatio inra adott feleletének első részében a t. miniszterelnök ur egy elvi kérdést állított föl, mi felett minden esetre a háznak kell határozni; azon elvi kérdést állította fel ugyanis, hogy van-e joga a képviselőnek egj kinevezési felterjesztés miatt interpellálni, még mielőtt a kinezezés megtörtént ? Ha nem bírói hivatalról volna szó, magam is azt mondanám, hogy kinevezés után is megtörténhetik a megigazítás, minthogy a kinevezett valamely állásról, a melyre nem méltó, a melyet kellőleg be nem tölthet: a kinevezés után eltávolittathatik. Azonban birói kinevezésnél a törvény ugy határozván, hogy azon bizonyos szűk eseteken kívül, melyeket a törvény megállapít, a birót elmozdítani nem lehet, ha a birói kinevezésnél előzetes interpellatiónak, előzetes felvilágosításnak nem volna helye: akkor ha egyszer a hiba megtörtént, a hibának fenn kellene maradni. Én azt hiszem, hogv az országgyűlési kép9