Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-356

866. országos ülés juuins 5. 1871. 53 szempont. Az egészségi szempont fölbátorít engem arra, hogy Simonyi Ernő főkép erre fektetett érvének, hogy t. i. ez nem nemzeti, hanem városi érdek, tökéletesen ellent mondjak, mert kötelessége az országgyűlésnek, a nemzetnek, a törvényhozó testületnek a honpolgárokról, bár hol lakjanak és legyenek, egyformán gondoskodni. Azt jól tudjuk, hogy a csatornázási systema Pesten a lehető legszomorúbb ; azt is tudjuk statisticai adatok nyomán, hogy habár Pest nem sorolható is a nagy városok közé, a halálozás aránylag itt mégis sokkal nagyobb, mint más nagy városokban. Ez tény és erre a tényre fektetem azon okoskodásomat, hogy az egészségi szempontot nem lehet mellék szempontnak tekinteni, hanem az országos szempont. Ennek következtében a ház asztalára letett törvényjavaslatot elfogadom. Mielőtt befejezném rövid előadásomat, bátor vagyok Csiky Sándor képviselő urnák azon nyilatkozatára felelni, miszerint ő bár mennyire szívből kívánja Pestnek fölvirágzását, mindazt mégis mi ezen ezélhoz visz, szívből kívánja, hogy el ne éressék. Ö okoskodását a pénzviszonyokra fektette, azt állítván, miszerint ezen költség nem e ezélra van a törvényhozás által rendelve s igy azon helyzetbe tog jönni az ország, hogy a pénz, a mely erre megszavaztatott, már nem lesz meg, mert másra felhasználtatott. TJgy gondolom felfogtam előadását. Erre csak annyit mondhatok, hogy bizony nagyon szomorú volna, ha a tisztelt pénzügyminisztérium és átalában az egész minisztérium nem tudna számolni és nem tudná magának kiszámítani, miként nyújthat segélyt ezen vállalatnak, ezen ügynek, a nélkül, hogy azt, mi már e törvénybe van iktatva, ne koczkáztassa. Bizván tehát ezen számadási képességében a minisztériumnak: elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés.) Elnök: Szónok nincs fölírva; elfogadja a t. ház átalánosságban a központi bizottság előterjesztését a részletes tárgyalás alapjául ? Igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felkelni. {Megtörténik !) A többség elfogadja. Menjünk tehát a részletes tárgyalásra. Jámbor Pál jegyző (olvassa a czimet.) j Királyi Pál a központi bizottság j előadója: A központi bizottság a ezimre nézve azt javasolja, hogy ezen szavak helyett „ezen az" a következő szavak tétessenek: „és az ezen és az". (Helyeslés.) Elnök: A t. ház tehát a czimet e szerint fogadja el. Jámbor Pál jegyző (olvassa a levezetést és as 1-ső %-t.) 1 Királyi Pál a központi bizottság alőadója : A központi bizottságnak a törvényjavaslat ezen bevezetésére, valamint az első §-ra nézve azon észrevétele van, hogy e kettőt összevonva, első §. alatt véli a törvényczikkbe bevenni. Ennélfogva a bevezetésnek ezen szavai: „együttes létesítése czéljából következők rendeltetnek" kihagyatván, s a „körútnak" szó után ezen szó: „és" beszuratván, a „kiigazítással" pedig „kiigazításnak" szóval cseréltetvén fel, valamint az első §-nak ezen két első szava: „ezen körút" kihagyatván, a két pont, összekapcsolva, az első §-t képeznék. Elnök : Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2, 3, 4, 5 és 6-dik §§-okat) Elnök: Nincs észrevétel? (Nincs!) Elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 7. szakaszt.) Királyi Pál előadó: A törvényjavaslat 7-dik §-ának első kikezdésében a központi bizottmány határozott kifejezést óhajtván adni az eszmének, hogy a megállapított önálló szakaszokon a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai csak illető szakaszaik kisajátítási költségeikhez kötelesek negyedrészben járulni, ez okból a 7-ik §. első pontjának szövege következő : ,, A körút egyes szakaszainak, illetőleg kiágazásának teljes kisajátítása után, a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és,telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátítási költségeihez egy negyed részben kötelesek járulni." Elnök: (leszáll és helyét Perczel Béla álelnök foglalja el.) Kemény Mihály: T. ház! Ezen 7. §. szövegezése ugy, a mint azt a központi bizottság ajánlja, nézetem szerint lényegesen eltér a pénzügyi bizottság szövegezésétől. Egyben azonban megegyezik a két szöveg, és ez az, hogy elfogadja azon elvet, hogy a kisajátítási költségekhez az illető ház és telektulajdonosok is járuljanak egy negyedrészben. És ez méltányos, mert mathematikai alapossággal lehet bebizonyitni azt, hogy azon telkek, melyek a körút mentén állanak, árban emelkedni és igy valóságos nyereségben fognak részesülni a kisajátítás és a körút létesítése után. Itt legfittebb az lehetne a kérdés, hogy sok-e, vagy kevés a negyedrész r méltányosság, igazságosság szempontjából ? Én e tekintetben is megnyugszom az egy negyedrészben, mert bár szám-