Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-356
54 3»6. országos ülés jünitis 5. 1871. tanilag biztosan nem lehet előre meghatározni a leendő nyereséget; de átalánosságban mégis fel lehet tenni, hogy a kőrútban, mely a kiága- , zással együtt 2500 ölnyi hosszúságban mind a két oldalt véve 5000 ölre nyúlik, ha a telkek átlagos mélysége 10 ölnyi lenne is, legalább 50,000 négyszög ölnyi terület fog áremelkedés, ben részesülni. Ha erre egy millió háromszázezer frtot vetünk ki, mindenesetre azon nyereség, melyet előre lehet látni, ezzel aránytalanságban nem áll, hozzá véve azon kedvezményt is, mely az adómentességben áll. De a mi a központi bizottság szövegezését illeti, mely az egyes szakaszok kisajátítási költségeinek egy negyed részét kívánja külön számítva csak azon szakasz háztulajdonosokra róni, ez a jogosság és méltányossággal össze nem fér, és alapjában sem állhat meg. Nem fér össze a jogosság és méltányossággal azért, mert a körút egyes szakaszaiban a telekár emelkedés nem álland arányban a kisajátítási költségekkel. Vannak üres telkek, hol a kisajátítás kevesebbe kerül, és ezek nagyobb mértékben fognak mégis beesőkben emelkedni, mint pl. a közvetlen mellettök levő telek, melyen épületet kell kibecsülni. De eltekintve ettől, a fő érv szerintem az, hogy az egész körút egy eoncret testet képez, melynek egyes szakaszai magukban véve nem eredményeznek semmit a város felvirágoztatására. Az egyes részeket egymástól elválasztani nem lehet. Azért nagyon kérném elfogadtatni a pénzügyi bizottságnak szövegezésében rejlő azon eszmét, hogy az egész körút együttes kisajátítási költségeinek egy negyedrésze osztassák ki hason arányban a háziurak közt. kpen ezért részemről bátor vagyok egy kis módosítást benyújtani, mely szerint az első sorban kihagyatnók e szó : „egész" ; a második sorban e szó után „szükséges" tétessék e szó „összes" ; ugyan e sorban e szótól az egész hagyassék a 4-ik sorban e szóig „a körút", a mi az első kikezdés végére volna teendő. A bekezdés tehát így hangzanék: „A körút | létesítésére szükséges kisajátítások összes költse- | geihez, annak mindkét oldala mentén homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai egy negyed részben kötelesek járulni a körút egyes I szakaszainak, illetőleg kiágazásainak teljes kisa- i játitása után." Bátor vagyok ezen módosítást ajánlani különösen azért, hogy az egész körút kisajátítási V* részi költsége az összes érdekeltek által egy arányban fedeztessék. Királyi Pál előadó: T. ház! A központi bizottság nem indult ki saját nézetéből, hanem az osztályok részéről tett indítványból, hogy itt oly eszmének adjon kifejezést, mely nem egyezett volna meg a pénzügyi bizottság nézetével. A központi bizottság ugy magyarázta a pénzügyi bizottságnak szövegezését, hogy a::ért van szándéka a körúton felállitni 5 — 6 külön álló szakaszt, hogy az azon fekvő házak és telkek tulajdonosai csakis azon szakasz kisajátítási költségeihez járuljanak, mert ha nem ez volt a pénzügyi bizottság szándéka, nem volt szükséges 5 — 6 szakaszt fölvenni. Hogy ez vezette a pénzügyi bizottságot, onnan következtette a központi bizottság, mert nem monda e körút befejezésére egymás utánt: ha tehát csak egy negyed részben járulna hozzá : nagyon sokáig kell várni az egyes tulajdonosoknak, mig az egész körút befejezve lenne. Ugy vélekedett a központi bizottság, és az öt önálló osztályt azért állította fel, hogy a mint egy ily osztály bevégeztetik : az illető osztály háztulajdonosai azon osztály kisajátítási költségeinek V* részét viseljék. Igazságosnak vélte ezt azért, mert pl. hogy a Ferencz városi szegényebb fekvésű és kevesebbet jövedelmező háztelkek tulajdonosai a nagyobb jövedelmű kerepesiut és királyutczaiháztelkek kisajátítási költségei egy negyed részével arányban álljon, azt nem lehet kedvezőtlennek mondani. Épen azért igazságosnak vélte a bizottság azt, hogy az illetők csakis azon egy szakasz kisajátítási költségeihez járuljanak. Ajánlom a központi bizottság szövegezését. Elnök: Mindenekelőtt felolvasandó Kemény Mihály módositványa. Széll Kálmán jegyző (olvassa Kemény Mihály módositványát.) Elnök: A kik a 7. §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak fölkelni. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 8-dik szakaszt.) Királyi Pál előadó: Nincs észrevétel. Irányi Dániel: T. ház! Miután valamely útnak nyitása elhatároztatott: igen természetes, hogy az annak beépítésére szükséges eszközök, előnyök is megadassanak. Én ennélfogva igen helyesnek találom azt, hogy az újonnan épülendő házak bizonyos adómentességben részesittessenek. A kérdés csak az, mekkora legyen azon előny, mely az ujonan építendő házaknak nyujtatik. Az eddigi törvény szerint az újonnan épült házak 15 évi országos adómentességben' részesültek. Ugy látjuk, hogy ezen kedvezmény mellett a házak igen szépen épülnek. A jelen törvény által nagyobb kedvezmény nyujtatik ezen kőrútban eső házaknak. Nemcsak hogy az országos házadó engedtetik el 15 évre, még a községi pótadó is elengedtetik, sőt azon felül a következő 15 évre a házbérjövedelmi adónak csak 10 száztólija fog fizettetni. Én tehát azt kérdem a t. miniszter vagy
