Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-356

38 356. országos ülés június 5. 1871. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az interpelláltat.) Interpellatio az összes minisztériumhoz. Fog-e a minisztérium a május 26-án tar­tott ülésben az összes minisztériumhoz iutézett interpellatiomra, az ülések elnapolása előtt, a legközelebbi ülések egyikében feleletet adni: igen vagy nem ? Elnök: Közöltetni fog az összes minisz­tériummal. Andrásy Gyula gróf miniszter­elnök: Csak azon egy megjegyzésem van a t. interpelláló ur irányában, hogy azon jogát, miszerint a kormányt egy kinevezés iránt inter­pellálhatta, mely hivatalosan meg nem jelent és a melyről eszerint tudomása nem is lehet: tu­lajdonképen kétségbe lehetne vonni, és azt gon­dolom, hogy ezen álláspontot mindenki helyesnek fogja elismerni; azonban miután egyátalában nincs szándéka a kormánynak a válasznak ha­lasztása által kibújni azon óhajtás alól, hogy a t. képviselő urnák válaszoljon: az országgyűlés­nek elnapolása előtt mindenesetre meg fogja rá adni a választ. (Helyeslés.) Fittler Dezső: T. ház! A képviselőház az 1841-ki márczius 2-án tartott ülésében hatá­rozat hozatott az iránt, hogy az ország érde­keire nézve oly nagyiontosságu buda-uj-szőnyi vasút a minisztérium által tanulmányoztassék és az lehető késedelem nélkül létesíttessék. A mi­dőn ezen határozatra egyszerűen hivatkoznám : bátor vagyok a magam és több más képviselő­társaim nevében egy interpellatiot intézni az összes igen t. minisztériumhoz, melynek bővebb indokolásától egyrészről azért tartózkodom, hogy a t. ház figyelmét hosszabb időre igénybe ne vegyem ; másodszor pedig azért, mivel az inter­pellatio indokolása tulajdonképen benfoglaltatik annak szövegében. Eszerint áttérek az interpel­latio felolvasására. (Olvassa az interpellatiot.) Interpellatio a magyar királyi igen tisztelt összes minisztériumhoz: Tekintve egyrészről azon hátrányokat, me­lyek abból erednek, hogy a Duna balfelén, Bécs­Pest közt épült állam vaspálya mindeddig csak egy sinúttal birván, az ezen irányban felette élénk közlekedést kellőleg közvetíteni nem képes; tekintve másrészről azon előnyöket, melyek az ország mind termelési, mind keresKedelmi, sőt hadászati érdekeire nézve is kínálkoznak az által, ha a Buda és Uj-8zőny közt tervezett, s már a t. kormány által is mielőbb valósittatni igért mozdony vasút kiépíttetik: tekintve végre, hogy a hírlapokban több felől közlött azon hír daczára, miszerint a t. köz­lekedési minisztérium egy társulattal kamatbiz­tositási igény nélkül máris megállapodásra ju­, tott, mindeddig a képviselőházhoz e részben semmi előterjesztés nem tőrtént: kérdezzük az igen t. minisztériumot: 1. Mennyire haladtak a buda-uj-szőnyi vasút kiépítésére vonatkozó tárgyalások? 2. Ha azok eredményéül még most törvény­javaslatot előterjeszteni nem lehetne : szándéko­zik-e az igen t. minisztérium az országgyűlés szünetelése alatt annyira megérlelni a kérdést, hogy a vasút kiépítése iránt a jövő őszi idény elején azonnal törvényjavaslat terjesztessék a képvisőlőház elé? Elnök: Közöltetni fog a minisztériummal. Pauler Tivadar közoktatási mi­niszter : T. ház! Simay Gergely képviselő ur a magántanulás ügyében következő interpella­tiot intézett hozzám. (Olvas:) „Kérdem : vajon a négy évi tanfolyamból álló jogakadémiákon teljességgel nincs-e helye a magántanulásnak, és ha nincs, miért?" Ezen interpellatióra felelek. Boldogult elő­döm 1870 december 23-án kiadott rendelete előtt, a minisztérium közvetlen igazgatása alatt állott akadémiáknál a magántanulás csak fen­sőbb hatóság engedélye mellett volt megen­gedve. Az érintett miniszteri rendelet ezen tau­hatósági engedélyezésnek szükségét megszüntette, megszüntette mindazon akadémiáknál, melyeknek czélja, hogy tanulóikat a gyakorlati pályára előkészítsék; azon tanodáknál azonban, melyek arra vannak hivatva, hogy a fensőbb, magasabb tudományos képzettségre, különösen a jogtudor­sá.gra alkalmat nyújtsanak : azoknál az azelőtt fennállott rendszert fenntartotta, és igy a 4 évi tanfolyamu jogi tanodákban, milyen az egyete­men kívül a kolozsvári és nagyszebeni, rendsze­rint a magántanulásnak hel} r nem adatik. Hely nem adatik épen azért, mert ezen tanodák tanítványaikat arra képesitik, hogy jogtudorokká lehessenek: a jogtudorság elnyeréséhez pedig az egyetem szabályai szerint a nyilvános tanu­lás föltétlenül megkívántatik. Ez szabály. Azonban valamint annakelötte, úgy most is különös figyelemre méltó körülmények közt ki­vételes esetekben a magántanulásra a miniszté­rium által engedély adathatik és adatik is; magától értetődvén, hogy az oly joghallgató, ki a magántanulásra engedélyt nyer, azon kedvezménytől, hogy tanfolyama az egyetemé­vel aequiparáltassók, elesik azért, mert a jogtudorság azon föltételét, hogy nyilvánosan járjon, nem teljesítette : és igy nem állitható, hogy a 4 évi jogi tanfolyamoknál a magántaulásn-k egyáltalában helye nincs. Van kivételes esetek­j ben, de csak a miniszter engedélyével, ós azon ' eredménynyel, hogy az illetők akadémiailag kép-

Next

/
Thumbnails
Contents