Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-356

3S6. országos ülés janin* 5. 1871 39 zett tanulóknak tekintetnek, de nem olyannoknak, kik doctoratusra képesittettek. Simay Gergely: Kijelentve, hogy én sem az absolut nyilvános tanulás kötelezettségének, sem pedig a korlátlan tanszabadságnak nem vagyok barátja, a t. miniszter urnák interpellatiómra adott válaszával meg vagyok nyugtatva. Azonban meg kell jegyeznem, és illetőleg reményemet kell kifejeznem a felett, hogy épen az érintett rendeletben kijelölt azon alapelvnél fogva, hogy a jogtanulmányokra nézve, ha azok az illető tanuló által mint szakismeretek, életpályájához szükségeltetnek, és mint ilyenek szándékoltatnak általa elsajátíttatni, épen ugy a 4 évi tanfolyamból álló jogakadémiáknál, mint a 3 évieknél is a magántanulás meg fog engedtetni. Ily értelemben a miniszter ur válaszával meg vagyok elégedve. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház? (Tudomásul vesszük!) Tudomásul vétetik, Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. képviselőház! (Bálijuk !) Mielőtt a napirend fölvétetnék, legyen szabad nekem egy meg folyó évi január 20-án Horn Ede képviselő ur által hozzám intézett interpellatióra válaszolni, habár a t. képviselő ur mint látom nincs jelen, miután az idő rövidsége int, hogy a válaszszal tovább ne késsem. (Halljuk!) Az interpellatió első pontja következőleg hangzik : _ (Halljuk! (Hvassa :) 1. All-e a bécsi nemzeti bank azon ismételt s í. hó 18-án tartott közgyűlésen ujolag fölhozott állítása, miszerint 1867-ben a magyar kormányférfiak lekötelezték volna magukat arra, hogy mig uj törvények nem hozatnak közös egyetértéssel a bankügyben : fenntartják Magyarországban nevezett intézet egyedáruságát. Pontonkint leszek bátor felelni s a kérdés első pontjára van szerencsém megjegyezni, hogy sem a mondott időben, sem máskor a magyar kormányférfiak magukat le nem kötelezték arra, hogy a bankügyben a banknak egyedáruságát közegyetértéssel hozandó uj törvények keletkeztéig fenntartják; hanem igenis Ígéretet tettek az iránt, hogy a tényállapotot nem fogják megzavartatni, liánom mindaddig, mig törvényhozási intézkedés nem történik : a statusquot fenntartandják, és ezt is csak feltételesen, t. i. oly feltételek között, a melyeket az ország szükséglete iránti előgondoskodás parancsolóan követel, hogy t. i. ezen interregum alatt a bank is teljesiti azon teendőket, melyeket a magyar forgalom és a magyar érdek tőle parancsolólag követelnek. S ezt annál könnyebb volt a kormánynak megígérni, mert törvényhozási intézkedés nélkül azon a nélkül változtatni, hogy az országnak ugy szólván készakarva kétségtelen kár okoztatnék, nincs is senkinek módjában, hatalmában. Továbbá azt kérdezte a t. képviselő ur, 2-or, igaz-e, hogy a bécsi nemzeti bank, ámbár ténylegesen élvezi hazánkban is az egyedáruság minden előnyeit : megtagadta volna a múlt évben mind magyar fiókintézetei dotatiojának felemelését, mind a kölcsönadást magyar állami sorsjegyekre, s hogy e kettős visszautasításnak, mint elbeszéli a január hó 18-án közgyűlés elé terjesztett igazgatói jelentés, bevallott czélja csak az volt, kényszeríteni Magyarországot a bécsi nemzeti bank egyedáruságának törvény általi elismerésére. Nem tagadhatom, hogy a dotatió felemelése ismételve megtagadtatott a bécsi nemzeti bank által, Megtagadtatott pedig már 1869 évi novembertől, azon novembertől kezdve, midőn e helyről az én hivatalbeli elődöm határozottan kijelentette azt, hogy a törvényhozás kezei e tekintetben is teljesen szabadok s megkötve más által nincsenek, mint a dolog természete által. Tehát a törvényhozás intézkedése nélkül igen is nem változtatható meg a statusquo, de megváltoztatható lenne, ha különben a törvényhozás bölcsesége azt czélszerünek látná. A bank igazgatósága az által állását, nem mondom fenyegetve, de olyannak ismerte fel, mely a biztosság kellékeit nem nyújtja az üzlet további és meddig tartása iránt. Egy szóval olyannak fogta fel állását, a milyen valóban is, és akkor azt monda, anélkül, hogy repressaliát akarna gyakorolni, természetes kötelessége önmaga iránt oly téren üzletét hovatovább nem növelni, melyről nem tudja, mikor kellend esetleg róla visszavonulnia ; fenntartja tehát a statusquot, de a nélkül, hogy a dotatiók növelé-' sebe. vagy ujabb filialek alapításába akarna boesátkozai mindaddig, mig a jelenlegi bizonytalanság vagy igy, vagy amúgy, de valamikóp megszűnik. Ez kétségkívül indokolható is. Azt kérdezi továbbá a képviselő ur, hogy igaz-e. mint állíttatik, azon igazgatói jelentésben, hogy e nyomásnak engedve, a pénzügyér ur azt ígérte volna, hogy még e téli ülésszak alatt el fog intéztetni országgyülésileg a bankkérdés s megegyeztető-e az ekkép elvállalt kötelezettség ama húzás-halasztási rendszerrel, minek következtében az 1869. év végén kiküldött országos bank-bizottság mai napig még tárgyalásait be nem fejezte? Ismét azt kell mondanom, hogy a dologban van némi igaz, de nem igy igaz. Az van itt ugyanis mondva, hogy én azt ígértem volna, miszerint még a múlt téli ülésszak alatt országgyülésileg el fog intéztetni a bankkérdés.