Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

262 877. országos ülés november 9 1871. selőtársamnak, midőn azt mondja: hogy azon hivatalos vadászatok szükségesek; mert *zon sok vidéken, hol a kártékony ragadozó állatok elszaporodtak: az ily vadászatoknak azon vidékre és az országra nézve előnyös kimenetele volt; de viszont áll az is, a mi Perczel képviselő ur ezen állítása ellenében felhozatott, hogy az ily hivatalos vadászatok többnyire csak azért tartatnak, hogy más emberek birtokán vadászatok tartassanak és kárt tegyünk azon örv alatt, hogy hivatalos vadászatot űzünk. Hogy e két ellennézetből kibontakozzunk, véleményem szerint legjobb volna, hogy ezen szakasz meghagyassák; de módosittassék (Halljuk!) még pedig aként: hogy a hivatalból tartatni szokott vadászatok jövőre csakis a kártékony és ragadozó állatokra gyakorolhatók. Módosításom indokolásául bátor vagyok még azt is előadni, hogy az, mit Halász képviselő előadott, miszerint már fönebb elő van sorolva, hogy a kártékony vadak mind pusztíthatok bármikor, tehát tessék magoknak napszámosokat fogadni: nagyon messze megy; mert én biztosithatom t. képviselő urat, hogy ha az egész juhfalkáját megeszi is a farkas, azért a község nem fog napszámosokat fogadni, hogy vadászatot rendezzen, és ha rendeztetik is vadászat, nem fog a kellő rendben menni, nem fog a kellő területre kiterjedni, szóval nem lesz ugy rendezve , mint a kártékony és ragadozó állatokra való vadászatoknak rendezve kell lenniök; mert nem elég. hogy a vadászat 30, 40 holdra terjesztessék ki, miután a farkasokat, medvéket gyakran 10 — 20 ezer holdon át kell üldözni, hogy elfogathassanak. Ily vadászatokat pedig kisebb birtokosok területén nem lehet rendezni, ily vadászatokat az ember saját maga erejéből kellő sikerrel nem tarthat; ennélfogva újból is ajánlom ezen §-t megtartatni az általam jelzett módosítással. Simonyi Lajos h„ T. ház! Én ezen §-t ugy, a mint van, megtartani óhajtom, először azért: mert én a hivatalból tartatni szokott vadászatok által a tulajdon jogot látom megtámadva ; de másodszor nem is találom lehetőnek e vadászatok megtartását: mert kik fognának kiállani, mint hajtók ? ki fogná kirendelni ugy mint eddig a község lakóit, hogy azok a rengetegekbe fölmenjenek, s ott heteken át saját élelmükön táplálkozzanak? Én részemről ezt igen különös eljárásnak tartanám. Vagy talán köteles legyen mindenki hajtónak kiállani ? Meg vagyok győződve, hogy azon urak, kik a hivatalos vadászatot akarják, ha nekik mint hajtóknak kellene kiállaniok, s nem mint puskásoknak: elsők szólalnának fel a hivatalos vadászat ellen. (Derültség.) En ennélfogva ezen §-t meg akarnám tar^ tani ugy, amint van. (Helyeslés.) Csiky Sándor: Elmondotta előttem szóló Simonyi Ernő képviselőtársam, mit elmondani kívántam. En is tapasztalásból tudom azonban, hogy ezen hivatalbóli vadászatoknak óhajtott eredménye sohasem volt: mindig ellenkező történt t. i. lelövettek a nyulak és jóizü vadak, de a ragadozó állatok, melyek ellen a vadászat intézve volt, mind megmaradtak. Elnök: Elfogadja-e a t. ház ezen §-t ugy, a mint a központi bizottság szövegezte? (Elfőgadjuk!) Elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 28-ih §-í.) Jankovich Miklós: T. ház! Én azt hiszem, miként ezen §-ban egy nyomdahiba esuzott be, ugyanis a 28. §. első bekezdésében az mondatik, hogy a vadászat csak lőfegyverrel, lovon bárminemű ebek használatával gyakorolható. Ha ez igy maradna: oda értelmezhetnék igen sokan, hogy ebekkel vagy kutyákkal csak lóháton lehet vadászni. Tudjuk, hogy a vizslával és a kópok egyik nemével gyalog szoktak vadászni: ennélfogva, egy vessaő közbeszúrását ajánlom ezúttal, ezen szó után „lóháton" hogy ezen szó lóháton a vadászat miképeni gyakorlatára hasson át, nem pedig ott, hol már a kutyák alkalmazásáról van szó. Vagy pedig ha ezen szó lóháton egészen kihagyatnék: a §-nak akkor is értelme lesz. (Igaz!) Henszlmann Imre: T. ház! Ezen §. igen furcsa azon ebekre nézve, a melyek juhnyájat őriznek, mert ha azon súly akasztatik nyakukba: akkor az ebek czéljuknak meg nem felelnek, mert a juhász kutyáknak épen ugy kell szaladni a nyáj körül, mint a vadászebnek; ezen kölönczczel pedig ezen hasznos kutyát semmivé tesszük, azért én ezt kihagyatni indítványozom. Ürményi Miksa előadó: T. ház! A központi bizottságban azon nézet nyert többséget, hogy ezen kutyának a kölöncz nem oly akadály, hogy a nyáj körüli szolgálatát meg ne tehesse; másként pedig — hasznosak arra, hogy kárt ne tegyenek. Simonyi Ernő: Ez t. ház, nagy fontosságú kérdés; nem az alföldön ugyan, hanem a felföldön a kutyáknak kötelességök a farkasok ellen megvédeni a nyájat; ha pedig a nyakába akasztatik egy kölöncz, akkor a farkas ellen meg nem védheti a nyájat, és igy nem felelhet meg czéljának. Igaz, megeshetik, hogy az ilyen kutya egy nyulat elfog; de azért kitenni a juhász kutyát, hogy tökéletesen hasznavehetetlenné váljék: nem volna helyes. A felföldön, a hol az erdő közelsége miatt e juhászkutyának a farkasok ellen kell megvédeni a nyájat, mellőzhetlen,