Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

25g 377. országos ülés azok az őzállományban kárt tesznek, azért szeretném a júniusi határnapot april 1-jére tenni; hogy pedig a tilalmi időszak ugy maradjon a mint volt: február 15-dike helyett deczember 15-ét kérem tenni; azért, mert akkor az igazi vadászember az őzbakot ugy sem igen lövi; hanem akkor, mikor annak szarva van ós nemesen néz ki. Deczember és júniusban pedig szarva nincs: azért szeretném a tilalmi időt két hónappal hátrább tenni. Simonyi Lajos: Ez nagyon jókor van, tegyük január 15-étől april 1-jéig. (Helyeslés.) Ormos Zsigmond: Bátor vagyok figyelmeztetni a vadászathoz értő képviselő urakat, hogy a nyúlról nincs említés téve ; hogyan intézkedjünk azok sorsáról? (Derültség. Felkiáltások: Meg van az átalános rendelkezésben !) Ha átalánosságban meg is van említve, miután a törvény azért hozatik, hogy magyarázatnak ne legyen kitéve és miután e törvényt több ember olvassa: szükséges fölemliteni azt is, hogy a nyúl mikor ne pusztittassék. Ha sorrendbe vennők a vadakat: a nyúl is megérdemli, hogy külön intézkedjenek felőle. (Derültség.) Ürményi Miksa előadó : Az általános vadászati tilalom annyit jelent, hogy minden, mi külön nincs említve, az alá tartozik. Ezt máskép nem lehet magyarázni, ki másképen magyarázza: hibásan magyarázza. Jámbor Pál (olvassa a törvényjavaslat d., e., f. pontjait.) Simonyi Lajos báró: Ezen pontnál védelmére kell, hogy keljek egy fővadnak, mely a ritkaság közé tartozik és csak Dél-Oroszországban és hazánkban tenyészik: ez a túzok. Óhajtanám, hogy e szakaszba ez is bele tétessék, s az mondatnék „a foglyok, fáczánok és túzokra. * Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a módositványokat.) Elnök: A t. ház elfogadja ? (Elfogadjuk.) Jámbor Pál jegyző (olvassa a g. pontot.) Major Pál: Méltóztassék megengedni, hogy egy módositványt adjak be a rovarokat pusztító hasznos szárnyas állatok, különösen vándormadarak biztositására. Hogy erdeinket a többi közt a fenyőféreg, hogy kérteinket a férgek minden neme, minden évtized alatt többször pusztítja, az erdésznek, a kertésznek minden szorgalmát meghiusítja : azt tudjuk; de bátor vagyok fölhozni azt is, hogy a kertészetnek, az erdészetnek és a mennyiben a rovarok számos földi növényt is pusztítanak, a mezei gazdászatnak is a férgek pusztítására nézve alig van buzgóbb, szorgalmasabb önkéntes segélye, mint a vándormadarak. A többi madarak közül e váno^ ember 9. 1871 dormadarak pusztításának veszélyét átlátván több ország, a madarak vadászatára, különösen a madarászatra nézve külön törvényt hozni érdemesnek tartották. Van különösen ilyen törvény a szomszéd Ausztriában, van Francziaországban, hol a vándormadárvadászati tilalomidő egyenlő a fő vadászati tilalom határidejével. Van törvénye Sehweizuak, hol 2 kanton kivételével a többiekben a vándormadárra vadászni egyáltalában nem szabad, és én nem akarva tovább mutogatásába bocsátkozni annak, hogy a természettudósok magok is mennyire kitüntették a vándormadarak hasznát a kártékony rovatok pusztításában: elég legyen a fönnebiekre utalva, kérni a házat, méltóztassék e szakaszban azon pontot, mely szerint minden más madárra a 23-ik és 24-ik §§-ban meghatározott kivételekkel, melyekben a vándormadarak is foglaltatnak, martius 15-től június végéig stb. ugy megváltoztatni, hogy e határidő február 1-től augusztus 31-ig terjesztessék ki. Mert martius 15-étől június végéig a madaraknak költésre, a fiókok növésére az idő nem elég; ha e rövid idő alá roglaínók a vándormadarakat is, az emiitett pusztításokat nem lehetne megelőzni. Miután pedig ugyanazon pontban hivatkozás van a 23-ik és 24-ik §§-ra, mint olyanokra, melyekben kivételek foglaltatnak : szabadságot veszek magamnak egyúttal a 23-ik §. tekintetében azon módosítást tenni, hogy e helyett: „A madarak közül kivételt képeznek a vándor és vízimadarak", tétessék: „a vízimadarak és szalonkák." A szalonkák a vándormadarak közül azok, melyeket a vadászoknak szabad tetszésére kívánok hagyni. E módositványt teszem, mert vagy külön törvényt kellene hozni, vagy el kellene maradnunk azon szomszéd nemzetektől, melyek részint törvényhozás tárgyává tették ezen ügyet, részint nemzetközi egyezkedés tárgyává. Majláth István jegyző (olvassa a módositványt.) Elnök: T. ház! A különbség abban van, hogy június végéig helyett augusztus 1-éig tétessék. A kik elfogadják a központi bizottság szerkezetét, méltóztassanak fölállani (Megtörténik.) Méltóztassanak most fölállani azok, kik a módositványt fogadják el. (Megtörténik.) A módositvány elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2l-ik §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 22-ik §-t.) Eder István: E §-ra két módositványt lesz szerencsém beterjeszteni; az egyik abban áll, hogy itt a fáczánok közzé soroztassanak a túzokok is. (Helyeslés.) Majláth István jegyző (olvassa a mó~