Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

377. országos ölés november 9. 1871 259 dositványt: a 22. %. első sorában ezen ssó után „fácsánokkal* tétessék bele „túzokokkal.") Elnök: Méltóztatnak ezen módositványt elfogadni? (Eljogadjuk!) Elfogadtatik. Eder István: Van még másik módo­sitványom is. Midőn ezen vadászati törvény életbe fog lépni, igen sok honpolgár, ki eddig ezen jog­gal nem birt: abban részeltetni fog, és eszerint a vadászok száma százezrekkel sőt milliókkal fog szaporodni. (Ellenmondás. Derültség.) E sze­rint a vadakra nézve irtó-háboru készül és ez csak annyiban van korlátozva, a mennyiben részint a haszonbér, részint saját kikerekített birtokuk által óva lesznek attól, hogy minden ember vadászhasson. Nagyon természetes, hogy ily sok vadász közül fog kerülni olyan is, ki va­dászati jogát nem gyakorolhatván a nagyobb állatokon: azt egyéb szárnyas állatokon fogja gyakorolni. Ezek közt vannak olyanok, melyek egyá­talában az emberiség-, közgazdászat-, fatenyész­tés-, szőlőmivelés- és kertiparra nézve nagy ha­szonnal vannak. Nagy szerencsétlenségére ezen állatoknak ezek ép oly természetűek, hogy nem igen félvén, közel várják az embert és igy a „Sonntags­jáger' i-ek által ki fognak irtatni a mezei ipar és a közgazdaság nagy kárára. — Ezek legin­kább madarak; de vannak viziálíatok is, melyek apadás alkalmával a rovarokat pusztítván, a levegőt tisztítják. De ezek nem oly nagyfontos­ságúak, mint a szárazon élő — némelyek által ragadozóknak tartott — madarak, milyenek a vércsék bizonyos neme, a kányák, harkályok, baglyok, a csóka és a kakuk. (Derültség.) Van még sok madár, melyek tán még ezeknél is jobb szolgálatot tesznek a rovarok és férgek pusztí­tása által; de ezek vagy annyira el vannak sza­porodva, hogy kiirtásuktól félni nem lehet, vagy pedig oly szilajak, hogy önmagukat megoltal­mazhatják. Méltóztassék tehát ezen 22-ik §-ba, a hol bizonyos korlát van szabva némely madarak ki­pusztitásának, ezeket is hozzá sorolni. Kérem módositványomat fölolvastatni. Majláth István jegyző (olvassa:) „A 22-ik §. végéhez hozzá teendő: Ezekenkivül a jelen törvényjavaslatban meghatározott büntetés terhe alatt tiltatik mindazon madarak bármely időszakbani fogása, lövése, ugy tojásaiknak elsze­dése, melyek a földmivelés, fatenyésztés és kert­iparra nézve hasznosak; nevezetesen a toronyi vércse, (Falco Simunculus), a vörös lábú vércse, (Falco Ruffícus), a kis gatyás vércse (Falco sub­bulco), a nagy gatyás héjjá (Falco bulco), az egerész héjjá (Falco lagopus), továbbá a csókák, kakukkok és minden faja a baglyoknak, harká­lyoknak és éneklő madaraknak. Ezeknek és to­jásaiknak tudományos szempontbóli fogása és gyűjtésére a belügyminiszter adhat engedélyt." Halász Boldizsár: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy előbb irattá magát föl a t. kép­viselő ur, mint én, ámbár magam is nagyon so­kat tanultam, hogy melyek azon madarak, melyek hasznosak. De hátha tévedésből va­lamit kihagyott; valamint én is ki szeretném hagyni ezen egész §-t „E §-ban maga a tu­lajdon is korlátolva van, ugy, hogy szabad időben sem szabad foglyokat, faczánokat, nyula­kat lőni. De ha ez megmaradna, még megérte­ném ; de mindjárt utána következik: „E tekin­tetben kivétel csak a tenyésztők részére enged­tetvén. " Ez nagyon különös; hiszen a nyulat nem kell neveim. Ha igy megyünk tovább: meg­int egy privilégium vau bevezetve. Méltóztassa­nak föltenni mindenkiről, ki vadász és a vadat kedveli: az nem pusztítja sem hálókkal, sem tő­rökkel, sem semmi mással. Ha pedig teszi, erre nézve egy más §. szól, hogy a ki hálóval, tőrrel vagy más módon a vadat pusztítja, az vadtol­vajnak tekintendő. Méltóztassék tehát e §-t mint fölöslegest és megint egy privilégiumot bevezetőt kihagyni. Ürményí Miksa előadó: T. ház! Én kérem a szerkezetnek meghagyását és kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a t. képviselő ur téved, ha ezt is privilégiumnak mondja, mert már az előbbi §-ban kimondtuk, hogy a községnek tet­szésétől függ: bérbe adja-e vagy nem a vadá­szatot. Hogyha pedig itt egyes embereknek megadjuk az engedélyt arra, hogy tőrökkel stb. elfoghassa a vadakat, természetes, hogy sérteni fogja a község akaratát. Simonyi Lajos h.: Csak egyre nézve akarok válaszolni Halász Boldizsár képviselőtár­samnak : hogy az által nem képeztetik privilé­gium, ha az illető tenyésztőknek, a kik tenyész­tési szempontból fogják a vadat, megengedjük a fogást; mert ha képviselő ur ismerné, hogy mi­ként tenyésztik a foglyokat és faczánokat: akkor semmi esetre se tette volna észrevételeit, p. o. a faczánokat őszi időben kell befogni s nagy gonddal télen át ápolni és nevelni, a ki pedig ezt teszi, nemcsak magának , hanem szomszéd­jának is jót tesz. Ennélfogva kérem a szakasz meghagyását. Elnök: Elfogadja-e a ház az eredeti szerkezetet ? (Elfogadjuk!) Most elfogadja-e a ház Eder képviselő ur pótlását? A kik elfogadják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 23-ik §. Majláth István jegyző (olvassa a 23-ik %-t és Major Pál módositványát.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a 23-ik §-t, 33*

Next

/
Thumbnails
Contents