Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

353 országos ülés június 1. 1871. 15 (Elfogadjuk!) Tehát a központi bizottság szövegezése fog olvastatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat csimét, mely észrevétel nélkül elfogadtattk; olvassa az l.§-t. Simonyi Lajos b. előadó: T. ház! E §-ban egy nyomdahiba fordul elő, tudniillik nem „patkák", hanem „padkák" teendők, s ennek következtében a 3-ik sor utolsó szavában „t" helyett „d" teendő. Elnök: Elfogadja a t. ház az 1. §-t? {Elfogadjuk!) Elvan fogadva. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 2, 3., 4., 5., 6., 7 §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, továbbá olvassa a 8. %-t.) Simonyi Lajos b. a központi bizottság előadója: Ezen §-ban egy nyomdahiba kiigazítandó, t. i. a 3-dik sorban „szaporítására" helyett „szaporítása" teendő. (Elfogadjuk.) Elnök: Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 9. és 10. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, továbbá olvassa a 11. §4.) Vidliczkay József: A 11-dik §. 3-ik és 4-dik sorában a sorrend hibás, 2-or pedig a 4-dik sorban ezen szó után „bír" a vessző fölösleges : szerintem megtartva az intézkedést ezen §. helyesebb irálylyal akkép lenne szerkesztendő, hogy a 3-dik és 4-dik sorban ezen szavak helyett „rendőrcsőszökre EtZiíA'Z ' teendő: ,,a mezei rendőrcsőszökre azaz" stb. Éhez képest a kiigazított szöveg ekkóp hangzanék: „A gátőr ugyanazon szabályok szerint állíttatik szolgálatba, ós ugyanazon bizonyítási képességgel és zálogolási joggal bir, mint a mezei rendőresőszökre nézve az az 1840. törvényczikk IX. szakaszában megállapítva van." (Helyeslés.) Jámbor Pál jegyző (újra olvassa Vidlicskay József beadott módositványát.) Simonyi Lajos b. közp. bizottság előadója: Ezen §-ra nézve még egy csekély módositvány teendő nyomdai hiba következtében. Itt t. i. ez mondatik: „Azaz 1840. IX. törvényczikk IX". E helyett teendő: „azaz 1840. IX. törvényczikk" stb. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a módosítások elfogadtatnak. Széll Kálmán jegyző: (olvassa a 12. és 13. %§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 14-ik §-t.) Simonyi Lajos b. előadó: E szakaszban a számok ugy szavakkal, mint zárjelek közt számokkal is ki vannak fejezve: ennek következtében a zárjel közti számok kihagyandók. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 15. szakaszt.) Simonyi Lajos b. előadó: E szakaszra nézve egy nyomtatási hibára vagyok bátor figyelmeztetni, e helyett „gondatlanságbeli" teendő: „gondatlanságbóli". • Irányi Dániel: T. ház! Ezen §. a gátrendőri tilalom áthágóit az 1840. IX. törvényczikk értelmében rendeli fenyíttetni, az idézett törvény 2-dik § többi büntetések közt pedig a testi fenyítést is emliti. Én szeretem hinni, hogy ezen szakasz szerkesztői nem emlékeztek a törvény ezen rendeletére, illetőleg elfelejtették azt ujabban megolvasni, midőn e törvényczikkre hivatkoznak, és ennélfogva ezen első kikezdés helyett a következő kikezdést vagyok bátor indítványozni: ,,A 14-ik §-ban elsorolt tilalmak gondatlanságbóli megszegése az 1868. LIV. törvényczikk 93-dik §-ában megjelölt bíróság által sommás utón a kár megtérítésén kivül 100 forintig terjedő pénz-bünte, tóssel fenyítendő meg". Ami a 2-dik kikezdést illeti, mely ismétlés esetében a tettest 3 hónapig terjedhető börtönnel rendeli büntettetni: ez véleményem szerint annyiban csonka, hogy a kártérítésről nem rendelkezik; továbbá pedig azt gondolom, hogy miután csak gondatlanságról van szó, tehát nem szándékos rongálásról, melyről a következő §. szól: a három hónapig terjedhető börtön szükségtelenül súlyos büntetés. E helyett tehát a következő bekezdést indítványozom: „Ismétlés esetében azonban a tettes az okozott kár megtérítésén kivül 300 forintig terjedhető birság, vagy 60 napig terjedhető fogsággal büntetendő." Ajánlom ezen módositványomat a t. háznak. Széll Kálmán jegyző (olvassa Irányi Dániel módositványát.) „Módositvány. A 15-dik §. helyett ez tétessék : A 14-ik §-ban elsorolt tilalmaknak gondatlanságból megszegése az 1868. LIV. törvényczikk 93-dik §-ában megjelölt bíróság által scmmás utón a kár megtérítésén kivül 100 forintig terjedhető pénzbeli büntetéssel fenyítendő meg. Ismétlés esetében azonban a tettes az okozott kár megtérítésén kivül 300 forintig terjedhető pénzbírság, vagy 60 napra terjedhető fogsággal büntetendő." Halmosy Endre: Ezen §-ban én is csak egy kis módositványt szeretnék tenni, tudniillik azt, hogy ismétlés esetében 3 hónapig terjedhető börtönnel helyett „fogsággal" volna teendő. Azt gondolom, hogy eddig is a kisebb kihágások fogsággal, a büntettek pedig börtönnel sújtattak. Itt tehát fogságot kívánnék használni; a 16-dik §-ban pedig, hol bűntettekről van szó,