Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

246 377, országos ülés november 9. 1871, hogy ha azon községek magok intézkednek va­dászatuk mikénti kezeléséről: igen könnyen meg­eshetik, hogy néhány kis birtokos vadász ember levén, perhorreseálná a bérbeadást, hogy a va­dászatot a maga részéről kizsákmányolhassa. En­nélfogva azt hiszem, egy kulcsot kellene megál­lapítani s ki kellene mondani, hogy az intézke­dés birtokaránylag történik, és hogy az egyes község miképen intézkedjék; mivel ezen jogot nem személyes, hanem dologbani jognak tartom. Ezzel méltóztassék még az indítványt kiegé­szíteni. Nehrebeczky Sándor: T. képviselő­ház ! Azon szellem, melyet a t. képviselőház kö­vetett a municipális és községi törvények alko­tásánál, a legjobban lesz megtartva, ha a statu­tárius joghoz ragaszkodva, méltóztatnak megen­gedni azt, hogy minden községben a fölött, hogy miként kezeltessék a vadászati jog: az illető tulajdonosok intézkednek. Nem szorítanám tehát a községeket törvény által a haszonbérbeadásra, mert ha az illetőknek tetszeni fog: megtartják a vadászatot és fölosztják magok közt. (Helyeslés bal felől.) Más irányban azon átalános észrevételem van, hogy a t. képviselő urak, kik községekről beszélnek, némi tévedésben vannak. Szerintem egészen más a községi kötelék, egészen más ügyek tartoznak a községi kötelék­hez, és a községi tagok elhatározása alá és egé­szen más egyének elhatározása alá tartozik a földbirtok. Ha a t. képviselő urak, különösen Simonyi Lajos báró, a községre akarják bizni a vadá­szati jog kiadását: akkor ellentétbe jön magá­val, midőn elfogadta az 1-ső §-t; mert az azt mondja, hogy a vadászati jog a földtulajdonjog­nak elválaszthatlan tartozéka. Már pedig lehet­nék szerencsés idézni akárhány községet, mely­ben a községi lakosok többsége nem bír földdel, tehát őket ez ügyben az intézkedés nem illeti meg, hanem azokat, kik földdel birnak. így most is a községekben nem a községi elöljáróság intézkedik oly tárgyakról, melyek pl. a közös birtok miként használására vonatkoz­nak, mint közös legelő stb. ; hanem mindig az illető földtulajdonosok; csak ott esik össze a község a földtulajdonosokkal, hol a község majd nem minden lakója földdel is bir, másutt nem. Mindezeknél fogva tehát ezélszerünek és igazságosnak találván azon módositványt, melyet Perczel képviselő nyújtott be: ahhoz járulok. (Helyeslés.) Szomjas József: A tanácskozás mene­téből mindinkább meg kell győződnöm a felől, hogy csakugyan igazam volt tegnap, midőn azt mondottam: hogy oly nagy gyülekezet, minő a képviselők összesége, nem alkalmas oly temérdek hiányokkal bíró törvényjavaslatnak, minő a tárgyalás alatt levő: újból átdolgozására és hogy czélszerübb volna azt egy külön bizottsághoz utasítani. E nézeten vagyok most is s azt hi­szem, hogy ha már azon elveket el méltóztat­tak utasítani, melyek szerint e kérdést megol­dani óhajtottam volna: maga a többség állás­pontjánál fogva czélszerübb lenne a tárgyat még most is egy bizottsághoz utasítani. Itt vannak előttünk különböző módositvá­nyok egy vagy másik szakaszhoz, egyik másik szónok felszólal egyik vagy másik módositvány­nál, előttünk van különböző pontokat, különböző elveket hirdető társakra beadott módositvány, a nélkül, hogy fölötte határozni tudnánk, s igy a tárgyalás zavarba van. (Nagy zaj) Minden­esetre óhajtanám, hogy első sorban határoznánk azon indítvány fölött, melyet Perczel képviselő ur beadott, s melynek méltányosságát magam is belátom s elfogadom, azon megjegyzéssel azon­ban, hogy világosan tétessék ki (Zaj.), hogy a földbirtokosoknak birtokai fölött egyedül azok tulajdonosai határoznak, valamint .... (Zaj.) Ürményi Miksa előadó: Legyen sza­bad pár szót válaszolnom Perczel képviselő ur­nák, tán egyszerűsíteni fogom a dolgot. Én az ő módositványát, és pedig térképi okból el nem fogadhatom. Van ázom eszmének, mit a képvi­selő ur pártol: módja; hanem akkor azt szerin­tem ugy kellene kimondani: „a községek pedig területűket feloszthatják ezen minimumig terjedő vadászati terekre/'Hanem azt mondani: hogy itt három ember összecsoportosul 100 holdon, nem lehet; mert akkor egyik sarkon fennmarad öt hold, a másik sarokból is fennmarad egy pár; és ez térképileg az egész község jogát elrontja. Ilyen a bajor törvénynek ezen rendel­kezése : „Damit eine zweckmassigere Abgrenzung der Jagdbezirke, als diejenige, welche der Ge­meindebezirk bildet, nicht verhindert werde, bleibt es den Gemeindevorstanden freigestellt, zu diesem Behufe mehrere ganze Gemeindebezirke oder Theile eines Gemeindebezirkes mit einem anderen Bezirke nach freier Uebereinkunft zu­sammenzuschlagen. Auch kann ein Gemeinde­bezirk in mehrere Jagdbezirke zerlegt werden, jedoch ist dazu die Genehmigung des Land­rathes erforderlich, weil die Zahl der Jagdbe­zirke nicht unnöthiger Weise geháuft werden soll. ű Ezen csoportosulás a többi birtokosok jo­gait sérti. Én részemről az indítványt különben sem pártolom; de a mondottak alapján térképileg sem fogadhatom el.

Next

/
Thumbnails
Contents