Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

37" ors/áTos ülés november 9. 1871. 247 Perczel István: Az én czélom az, hogy a kisebb birtokosok is azon helyzetben legyenek, hogy a vadászati jogokat az 1. §. értelme szerint a maguk területén önállólag gyakorolhassák. Ezen esetben a törvényt elfogadhatónak tartom; eszerint a legtöbb birtokos ki lesz elégitve. Ürményi előadó ur észrevétele nem áll, mert ő azt monda, hogy a község határozza azt el. De én épen azon néhány egyéniséget, kik birnak annyi birtokkal, mely együttvéve szintén önálló terűletet képez: ki akarom vonni a község rendelkezése alól. Ha pedig igy fogadtatnék el a §., a mint Ürményi előadó ur mondja, akkor ezen 3 vagy 4 egyén a község önálló rendelkezése alá esik. Ezt akartam kikerülni. (Helyeslés.) Bittó István igazságügyminiszter: T. ház! Azon álláspontot, melyet ezen §. irányában elfoglalok, részletezve előadta Nehrebeczky t. képviselő ur, és én hozzájárulok azokhoz, miket ő előadott. Az én intentióm az, hogy azon területeken, melyek ezen minimumot nem érik el: a vadászati jog mikénti gyakorolhatása fölött az azon határbeli birtokosok többsége határozzon. (Helyeslés.) Ezt kívántam tegnap, ezt kivánom ma is, s ezért a szerteágazó módositványok közvetítése czéljából bátor vagyok a következő módositványt tenni: „A 3-dik §. első bekezdése ekként hangzanék: „A 2-ik §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött a földbirtokosok többsége határoz." Következnék a 2-dik bekezdés, melynek elébe csak azon szavakat kellene illeszteni, melyeket Simonyi képviselő ur mondott, t. i. hogy ezen esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuknak terjedelméhez mért arányban illeti. Végül elfogadnám még, miután nem viciálja álláspontomat, Perczel István képviselő ur módositványát (Élénk helyeslés bal felől) és megengedném azt, hogy ha 2—3 birtokosnak eontinuitásban van birtoka és ezek egyesülnek: akkor a vadászati jog gyakorolhatását maguknak fenntarthassák. Nem kell ennek épen 100 holdat tenni, lehet 200 vagy 300 hóid is, mivel a 100 csak minimum gyanánt van fölemlítve. (Átalános helyeslés.) Majláth István jegyző (olvassa a következő módositványt:) „A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött a földbirtokosok többsége határoz." „Ez esetben az évi tisza jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuknak ter}" ed elméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz fölosztandó, mely a tulajdonjogra vagy a közös földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapítható: az egész jövedelem a községet illeti." „A mikénti használat fölötti intézkedés és a tiszta jövedelem is, a tulajdonosokat földbirtokuk terjedése arányában illeti." Ürményi Miksa előadó: T. ház! Már tegnap voltam szerencsés kijelenteni, hogy ezen módosítást nem tartom a törvény szellemébe ütközőnek: és azt hiszem, hogy a központi bizottság nevében azt elfogadhatom. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a miniszter ur módositványát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ebbe még nincsen bevéve Perczel István indítványa ; azt is el méltóztatnak fogadni azon hozzáadással, hogy egy continuitásban legyenek? A kik ezt elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Ez lesz tehát a 3-dik §. 3-dik kikezdése. Majláth István jegyző (olvassa a 4-dik §-í.) Ürményi Miksa előadó: Csak egy észrevételt kell tennem és ez az, hogy ugy e §-ban, mint a 4-ik §-ban nyomdahiba történt, és ez az, hogy a hol hivatkozás történik a 11-ik §-ra, ott a 10-dik §. teendő, Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Majláth István jegyző (olvassa as 5-ilc §-t.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Majláth István jegyző (olvassa a II, fejezet czimét.) Simonyi Lajos báró: A Il-ik fejezetnek azon czime van: „A vadászati jog haszonbérbe adásáról" és mégis ezen fejezet 12-dik §-a a fő vadak által okozott károkról szól. Nézetem szerint ezen szakasz, mely a fő vadak által okozott károk megtérítéséről szól, nem ezen fejezetbe való, hanem — miután ez fontos kérdés — külön fejezetbe volna teendő. A mi a Ilik fejezetet illeti, hogy t. i. a vadászati jog haszonbérbe adassék: ezt ki akarom hagyni és pedig azon okból, mert a község gekre akarnám bízni, hogy ők statualiter miként* intézkednek ezen jog felől. Még ezen évben hoztuk a községi törvényt, a mely szentesittetett is, és ebben kimondatik és pedig a 4-ik szakaszban : „A község hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó és tartózkodó minden személyre és a községben és a község területén létező minden vagyonra." Ennek következtében én a községekre akarom bizni. Nem óhajtom azt, hogy mi számtalan §-okban intézkedjünk a fölött, hogy mikép adják