Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-377
377. országos fllés november 9. 1871. 245 ségnek, hogy saját határán ezen jogot mikép keKelje. Ezután volna oda teendő, a mi a 3-ik §ban van, hogy t. i.: „ha a vadászati jog a község által haszonbérbe adatik: a haszonbér a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti." Azután megmaradna a 3-ik §. a mint van, és oda teendő: „A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, •a mely a tulajdonjogra, vagy a közös birtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapítható: az egész haszonbér a községet illeti." Ezen módositvány által tehát a községnek hagyatnék meg a jog, hogy azon birtokok, a melyek vagy közösek, mint a legelők stb., vagy a mely birtokokról az illetők nem rendelkezhetnek, miután 100 holdnál kisebb részletekből áll, hogy erről a község rendelkezzék. Végre még egy észrevételt vagyok bátor tenni. Miután tegnap a 2-ik §. megállapittatott, azon módositvány, melyet Perczel István t. barátom benyújtott, mely szerint csakugyan megengedtetik, hogy több birtokosok összeállhassanak és külön vadászterületet képezzenek, ba ez 100 holdat megüt, ez csakugyan a 2-ik §-hoz tartozik, és miután még a 3-ik §. fölött nem intézkedtünk, de ba intézkedtünk volna is, azt hiszem, ha logicai következetességgel akarunk alkotni törvényt, akkor Perczel t. barátom indítványát a 2-ik §-hoz mint 3-ik pontot ajánlom; ha ez elfogadtatnék, akkor jönne a 3. §., a melyhez módositványomat ajánlom. Elnök: Ha a tisztelt ház kivánja, miután többen nyilatkoztak Perczel képviselő ur módositványa iránt, méltóztassanak ahhoz szólani. Vay Béla b.: Igen sajnálom, hogy előttem szólott Simonyi Lajos t. barátommal nem érthetek egyet. En a 3-ik §. azon intézkedését, hogy a 2-ik §. alá nem tartozó ingatlanok vadászati joga mindig haszonbérbe adassék : nem tartom szükségtelen gyámkodásnak a község felett. En illusorius jognak tartanám, a mit adnánk a községeknek, ha rájuk bízatnék, hogy szabadon rendelkezzenek, hogy haszonbérbe adassék-e vagy ne adassék a vadászati jog? mert a község nem is határozhatna mást, mint azt, hogy a vadászati jogot haszonbérbe adja ; mert nem képzelek községet, hol minden ember vagy legalább a község lakosainak nagy része, vadász volna. Már pedig, ha nem adatnék haszonbérbe : akkor néhány a vadászatot kedvelő egyén bitorolná ezen jogot a nagy közönség rovására. En ezért a 3-ik §-t meghagyatni kívánom, mert azt oly helyes intézkedésnek tartom, a mely igen sok keserű vitatkozásoknak elejét venné a községekben s a kisebb birtokosok aránylagos jogát is megóvná. Yan azonban egy nézpont, a mely talán nincs benne ezen 3-ik §-ban, nevezetesen : hazánkban vannak igen nagy határu községek és oly nagy határok, hogy még a 3-ik §. alá tartozó részei ezen határoknak is igen nagy complexumot formálnak; ilyen Debreczen, Szeged városok határa. Ezen nagy complexumok, elismerem, hogy talán igen nehezen volnának bérbeadhatók egy tagban egy embernek, és talán az illető községek rovására történnék, ha ők kénytelenek volnának e nagy complexumot egy embernek egyszerre, együttlegesen bérbeadni. En tehát azt szeretném, hogy az ily határu községek hatalmaztassanak fel, hogy belátásuk szerint kisebb vadászterületeket alkothassanak és azokat külön-külön adhassák bérbe ; de egy ily vadászkerületnek nagyon kicsinynek lenni nem szabad, és szerintem legalább 500 holdat kellene tenni. En tehát a 3-ik §-t megtartanám, csak a két első kikezdés közé tétetnék, hogy „nagy határu községeknek szabadságukra hagyatik, határukat több vadászkerületre is felosztani és azokat külön-külön haszonbérbe adni; de egy ily vadászati terület 500 holdnál kisebb nem lehet." Majláth István jegyző (olvassa báró Simonyi Lajos következő módositványát) : „3. §. A község határoz a 2-ik§. alá nem tartozó ingatlanokon a vadászati jog mikénti használata fölött. Ha a vadászat a község által haszonbérbe adatik: ezen haszonbér a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztva, mely a tulajdonjogra vagy a közős földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapitható, az egész haszonbér a községet illeti. Simonyi Lajos." (Olvassa továbbá Vay Béla következő módositványát) : „3. §. Az első és második bekezdés közé következő uj bekezdés szurassék: Fagy határu községeknek szabadságukra hagyatik, határukat több vadászkerületre is feloszthatni, s azokat külön-külön adni bérbe. Egy ily vadászkerület azonban 500 holdnál kisebb nem lehet. Vay Béla." Szalay Sándor: Habár a vadászat bérbeadását nemzetgazdasági és a vadtenyésztés szempontjából sokkal előnyösebbnek tartom: mégis azon elvből indulok ki, hogy a jogok inkább bővítendők, mintsem korlátozandók, és ez az ok, hogy pártolom Simonyi Lajos indítványát. Mégis bátor vagyok őt egyre figyelmeztetni, t.j. arra,