Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-376

876. országos ülés november 8. 1871. 235 hivnom a ház figyelmét, p. az ipartörvényre, mely szintén fontos volt, s miután nem találtuk a dolgot elég megérleltnek : utasítottuk külön bizottsághoz. Én e körülmények között járulok a javas­lathoz, már csak azért is, mert Paczolay képvi­selő urnák tökéletes igaza van, hogy e törvény­javaslat igen fontos; de nem mint mulatság, hanem mint szentesítése a tulajdonjognak és ezen szempontból kívánom, hogy egy külön bizottság­hoz utasittassék. Ürményi Miksa előadó: T. ház! Azok után, miket a miniszter ur indokolásul felhozott, nekem vajmi kevés mondani valóm van. Csupán Simonyi képviselő urnák akarom bemutatni a központi bizottság jelentését, mely 1869. november 22-én lett a ház elé terjesztve, és ez által constatálni, hogy a vadászati tör­vény tárgyalását a ház már rég elhatározta. Midőn gyenge erőmmel a védelemhez kezdenék, kénytelen vagyok még azon megjegyzést tenni, hogy különösen Simonyi ur jó reményeket nyúj­tott nekem aziránt, mert noha érzem erőm gyengeségét, mégis azt hiszem, hogy igen köny­nyü lesz egy pár észrevételt tennem az ő ér­veléseire. Pl. alapos észrevételnek tartom, hogy a „bi­tangé-törvényjavaslat nem parlainentális kifeje­zés ; (Helyeslés.) továbbá alapos észrevételnek tar­tom azt is, hogy itt nem úrfiak mulatságának szabályozásáról van szó, (Helyeslés.) Ha a t. ház nekem megengedi, — miután én is azok egyike voltam, kik e törvényjavaslat tárgyalását sok­szor sürgették, — elmondom, hogy kik késztettek erre. Késztettek saját választóim, pedig nem a dynasták közülök, hanem a kik 3 — 5 holdat bír­nak, — Sopronban 7 hold egy negyed sessió, — és pedig azért, mert azt mondták: mi restelve lát­juk azt, hogy eljön a 10-ik határból ide néhány ember, tapossa földeinket, rontja terméseinket : és nekünk nincs jogunkba mondani, hogy az ur­nák itt nem szabad vadászni. Ezt a dolgot tisz­tázzák az urak. Ne higye a képviselő ur, hogy ezen emberek nem elég értelmesek arra, hogy igen jól ne tudhassák, hogy egy fél hold földön vagy akár 3 holdon is, már a mint ki van ha­sítva : vadászat nem lehetséges ; mert ők olvassák és ismerik a javaslatot; ők a vadászati törvény­től nem azt várják, hogy a vadászatot fogja le­hetővé tenni, mert okos emberek levén hála Is­tennek közöttük elegen, (Derültség.) tudják, hogy két holdon nem lehet vadászni, és tudják, hogy a kérdésnek ezen önöktől átalános elvek nevé­ben követelt megoldása, a mint miniszter ur megjegyezte, nem fog egyebet nyújtani, mint illusiót. ök practicus emberek és ezért jobban szeretik a kis jognak valóságos darabját, mint az illusiót. Mi a következése azon intézkedésnek, mely némely urak által behozatni czéloztatik? Az, hogy az 500 vagy 1000 holdas birtokosnak van vadászata. Mi történik azonban a kis birtokos­sal? Van a községnek 1000—2000 hold bir­toka; a községben 2—3 ember lakik, kinek van T / 2 holdja és szeret puskázni, a többi azon­ban nem. Már most a többi megkapja a jog illusióját, ezen két ember pedig lövöldöz, — ter­mészetesen a többiek földjén, mert a magáén alig lőhetne, — és a többi elesik attól, a mit positive kapna, t. i. a bérösszegtől. A mire a miniszter ur czélzott, hogy kész elfogadni, ha a községek többségének elhatározása lesz irányadó : ezt a törvény szellemébe ütközőnek nem tar­tom. Méltóztassék megbocsátani, t. ház, hogy ha a részletekre nem is terjesztem ki ezen sze­rény szavakat, melyeket elég szerénytelen vol­tam védelemnek nevezni, mert azt hiszem, hogy minden egyéb észrevétel, mely tétetett, tulajdon­kép ezen egyelvű különbságben eoncentrálható : vagy elfogadtatik a bérrendszer, akár a kény­szer utján, akár pedig a községek többségére bizatik, vagy pedig egészen szabadon bocsátta­tik a föld. Ezen kettő felett dönteni a ház hi­vatása az általános vita utáni szavazással. A mi azt illeti, hogy a törvény nem mond­ható rendszeresen összeáliittottnak : méltóztassa­nak megnézni a külföldnek hasonló törvé­nyeit és látni fogják, hogy ezen törvényről nem lehet állítani, — hogy rendszer nélküli. A be­nyújtott határozati javaslatnak czélja nem egyéb, mint ismét elodázni a kérdést. Újra tanulmá­nyoztatni akar valamit, a mi már tanulmá­nyozva van. Kérem tehát ezen határozati ja­vaslat elvetését. (Helyeslés jobb felöl.) Halász Boldizsár : T. képviselőház! (Halljuk! Eláll!) Éljeneket fogok kapni. (Hall­juk!) Nagy áldozatot hozok a háznak ^Derült­ség ! Halljuk!) k házszabályok által nekem adott utolsó szótól elállók és a részletes tárgyalásra tartom fel észrevételeimet. (Éljenzés és taps.) Elnök: A kik a törvényjavaslatot átalá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogad­ják: méltóztassanak feiállani (Megtörténik.) A több­ség elfogadta. Elnök : Következik a részletes tárgyalás. Majláth István jegyző (olvassa a cdmet és az első fejezet 1. §-át.) Elnök: Elfogadja a t. ház a czimet és az 1. %-tí (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Majláth István jegyző (olvassa a Simonyi Lajos h. : T. képviselőház! Ezen §-ra nézve egy módositványt vagyok bátor 30*

Next

/
Thumbnails
Contents