Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-376

234 876. országos ülés november 8. 1871. mintegy utasítást akarnak adni a kiküldetni kívánt bizottságnak. Ez, practiee tekintve, lehetetlen. Azt a bizottságot a t. többség fogja kiküldeni és bizonyosan utasítás nélkül, tehát körülbelül ismét ezen törvényjavaslat jön a ház asztalára. A mi egyébiránt azt illeti, épen ugy elkéstek e határozati javaslattal t. elvbarátaim, mint elkésett t. Simonyi Ernő; mert midőn arról volt szó, tárgyaljuk-e vagy nem: akkor lett volna helyén erről szólni. A mi már most azon indokolást illeti, a mit Simonyi Ernő hoz fel, valóban bámulnom kell, hogy engemet is oda számit azon úrfiak közé, mert én is sürgetem (Derültség), kik e törvényjavaslatot csak azért sürgetik, mert maguknak és uríitársaiknak nagyobb vadászati kényelmet akarnak szerezni. Tisztázzuk a dolgot. Midőn én ezen törvényjavaslatot először szorgalmaztam: két halálesetet hoztam fel, mely a pestmegyei ujfalusi pusztán abból támadt, hogy a nép a vadászati törvényt nem respeetálja, mely azt mondja, hogy a földesúrnak szabad volt úrbéresek földjén vadászni, mert a 32-ki törvény megengedi, hogy tilalmazza. Ezen állapotot akarják önök továbbra is fentartani'? (Helyeslés.) A mi egyébiránt Simonyi Ernő t. képviselő urnák azon indokát illeti, hogy ez — tudja Isten — az ó-világba való törvény: erre azt mondom, hogy hisz itt az enyém! (Nagy derültség.) ón most adtam be ezen évben ; de azt az én t. képviselőtársam keresztül ugrotta. Talán azt hiszi, hogy az sem eléggé szabadelvű. Méltóztassék bizonyos pontokban még szabad elvübbet módositani. De kérem ezen három év óta feltámadásra váró törvény irányában azt mondani, hogy nem volt elég idő a eombinálásra : lehetetlen. Hiszen oly elvek forognak itt fenn, hogy még akkor is, ha nem volna semmi törvényjavaslat: elvégezhetnők 24 óra alatt. íme az igazságügyér nem fogadja el a nézetünk szerint szabadelvű jogelvet, hogy 100 holdon alóli birtok is birtok, a mennyiben az aránylag épen ugy fizet adót, mint a 10,000 hold ép ugy legyen meg ugyanazon vadászati joga. Elég baj az, hogy az illető a tiz holdon nem agarászhat (Derültség.) ugy, mint a nagy ur; tehát ne irigyeljék tőle. Ez azonban már a részletekre tartozik s én határozottan a tárgyalásra szavazok. (Helyeslés. Tárgyaljuk!) Vidliczkay József: T. ház! Azon oknál fogva szólalok fel, mert nézetem szerint az eszmék még nem tisztultak meg e tárgyban. A tisztelt igazságügyminiszter ur azt méltóztatott felhozni a javaslatnak védelmére, hogy az a vadászati jognak mindenki részére való biztosítását ezélozza. Méltóztassék megbocsátani igen tisztelt igazságügyminiszter, de én Magyarországon valami önálló vadászati jogot nem ismerek. Ez én szerintem téveszme. Önálló vadászati jogról és annak biztosításáról szó lehet ott, a hol a vadászat regale. Ilyen viszonyok vannak Sweiczban, legalább annak némely cantonaiban. Ott a vadászati jog biztosításáról beszélni — nézetem szerint — bir értelemmel; de olyan viszonyok közt, mint a milyenek nálunk vannak, s melyeknek fentarkívánom, óhajtom: — nem. Nálunk a vadászati jog folyománya a tulajdonjognak és biztosítani kell, nem a vadászati jogot ; hanem biztosítani kell a tulajdonjogot vagyis alkalmazni kell a tulajdonjog körüli eszméket, szemben a vadászati joggal. Es ebből indulva ki, t. képviselőház, engem nem elégíthet ki a központi bizottság, illetőleg a kormány javaslata, mert az nem a tulajdonjogot alkalmazza a földbirtokra, hanem feladatul tűzi ki magának a vadászati jognak formulázását. Ez nem hogy biztosítaná a vadászati jogot, mint folyományát a tulajdonjognak, hanem elveszi azt a kisebb birtokostól. Nagyon méltóztatott t. igazságügyminiszter urnák tévedni, midőn azt mondja, ;

hogy a kisebb birtokosnak is kívánja biztositani vadászati jogát. Nem értem, miként történhetnék az akkor, mikor az tőle egyenesen elvétetik és haszonbérbe adatik. Azt méltóztatott mondani a t. igazságügyminiszter ur, hogy azt a dolog természete hozza magával és méltóztatott hivatkozni a gazdasági viszonyokra a kisebb birtokosoknál. Megengedem, hogy ily viszonyok létrejönnek, de nem a törvény által: hanem önkényt behozva az illető kisebb birtokosok által. Bátor vagyok felhívni az igazságügyér ur figyelmét arra, hogy a mi tagadhatlan, vannak Magyarországban oly községek, melyek már tagositott állapotban vannak, a hol tehát semmiféle caleaturák nem léteznek, mert ilyennemű szabályozást kívántak az illetők és ilynemű hozatott be. Én tehát, t. ház, ismétlem, amit beszédem elején megjegyeztem, itt van a legnagyobb eszmezavar, hogy önök, különösen a túlsó oldalon, beszélnek a vadászati jog biztosításáról. Nem erről kell beszélni, hanem a tulajdonjog alkalmazásáról a földbirtokra. És miután ez eszmezavar végigvonul az egész törvényjavaslaton, s részemről kénytelen levén még megjegyezni, hogy mint már emlitém, az eszmék köztünk e tárgy körül még nem tisztultak egészen : nem tehetek jobbat jelen pillanatban, mintha pártolom Szomjas József határozati javaslatát, mely e dolog jobb megérlelését ezélozza. Legyen szabad fel-